Újragondolta az EU tanácsa a chatfigyelő uniós tervezetet

Az EU tagállamai megállapodtak az online gyermekvédelmi jogszabályokkal kapcsolatos közös álláspontban, mely végül nem kötelezné a globális technológiai vállalatokat a gyermekek szexuális zaklatását ábrázoló anyagok (CSAM) azonosítására és eltávolítására, helyette kockázatértékelést és önkéntes intézkedéseket javasol.
A gyermekek szexuális bántalmazásának megelőzésére és az ellene folytatott küzdelemre vonatkozó szabályokkal kapcsolatos rendelet (CSAR) a valaha volt egyik legtöbbet kritizált uniós ügy. A Bizottság még 2022 májusában mutatta be a jogszabály tervezetét, amit azóta erősen kritizáltak a digitális jogi aktivisták, szabályozók és egyes nemzetek kormányai. A tervezet eredeti formájában többek közt arra kötelezné a digitális platformok üzemeltetőit, hogy monitorozzák rendszereiken és jelentsék a gyermekekkel kapcsolatos szexuális zaklatással kapcsolatos anyagok (CSAM) nyomait a bűnüldöző szervek, ami értelemszerűen azzal jár, hogy bele kellene látniuk a felhasználóik privát üzeneteibe.

Az Európai Tanács (ET) szerdán részlegesen megegyezett a rendelet tárgyaláson képviselt álláspontról, ami lehetővé teszi, hogy megkezdődjenek az egyeztetések az Európai Parlamenttel (EP). Ezután kaphat végső formát a jogszabály, mely elfogadását követően kötelezettségeket vezet be a digitális vállalatok számára annak céljából, hogy megakadályozzák gyermekek szexuális bántalmazását ábrázoló anyagok terjesztését, valamint a gyermekekkel való kapcsolatfelvételt. A törvény elfogadásához az uniós társjogalkotóknak egy közös szöveget kell elfogadniuk, de a háromoldalú egyeztetések évekig is elhúzódhatnak, különösen a vitatott esetekben.

A leglényegesebb változtatás, hogy a Tanács által elfogadott álláspont nem tartalmazza a kötelező felderítési utasításokat, helyette a platformokra vonatkozó követelmények szigorításásról döntöttek enyhítő intézkedések előírása mellett.

Lényegében a nagy technológiai vállalatokat bízza meg szolgáltatásaik kockázatainak felmérésével, és szükség esetén megelőző intézkedések bevezetésével, miközben a végrehajtást az egyes nemzeti kormányokra bízza, nem pedig az uniós irányító testületre.

A tanács által prezentálandó szöveg értelmében az online platformok üzemeltetőinek kockázatértékelést kell végezniük arról, hogy szolgáltatásaik gyermekek szexuális bántalmazását ábrázoló anyagok terjesztésére vagy gyermekekkel való kapcsolatfelvétel céljára használható-e. Az értékeléstől függően kockázatcsökkentő intézkedéseket kell végrehajtaniuk, például bántalmazásról szóló bejelentésre szolgáló felületet vezethetnek be, vagy szigorúbb alapértelmezett adatvédelmi beállításokat a gyermekkorú felhasználókra vonatkozóan.

A Tanács az online szolgáltatások esetében három kockázati kategóriát vezet be, az egyes szolgáltatásokat objektív kritériumok alapján a magas, a közepes vagy az alacsony kockázati kategóriába sorolják majd. A magas kockázatú kategóriába tartozó online szolgáltatókat arra kötelezhetik, hogy járuljanak hozzá a kapcsolódó kockázatokat enyhítő technológiák fejlesztéséhez.

Tovább a cikkre: hwsw.hu (Dömös Zsuzsanna)