Ahhoz, hogy a Bundeswehr valóban „hadra foghatóvá” váljon, a digitalizációt előre kell vinni, és a hadsereget drónokkal kell felszerelni. A következő években hat, harci drónokkal felszerelt egység felállítását tervezi a német hadsereg.
A Bundeswehr a következő években hat, harci drónokkal felszerelt egységet készül felállítani. „Elkezdtünk egy tesztsorozatot” – magyarázta Dr. Christian Freuding altábornagy, aki idén október óta a hadsereg új vezérkari főnöke.
Az első közepes hatótávolságú üteg 2027-ben állhat készen a bevetésre. Ezt 2029-ig további öt egység követi, amelyek közül az egyiket nagy hatótávolságú precíziós fegyverekkel szerelik fel. A Freuding által említett tesztfázis az úgynevezett „kóbor lőszerekre”, más néven”kamikaze drónokra” vonatkozik.
Ezek a pilóta nélküli légi járművek hosszú ideig képesek az égen körözni, amíg a drón kezelője meg nem találja és ki nem választja a célpontot. Vannak azonban olyan típusú drónok is, amelyek autonóm módon repülnek, és mesterséges intelligencia irányítja őket. Ha a drón kiválasztott egy célpontot, a kilövést egy emberi kezelőnek kell megerősítenie.
Freuding célja a hadsereg felügyelőjeként a „hadrafoghatóság” és a „jövőbeni életképesség” – jelentette a héten a berlini Defence Network portál.
Freuding világossá tette, hogy a hadsereget jelentősen meg kell erősíteni mind személyi, mind felszerelés tekintetében. A tervek között szerepel új egységek, mint például a litvániai 45-ös páncélos dandár, a hadsereg légvédelmi erői és lőszeres ütegek felállítása.
Az innovációkat nem csak központilag kell kidolgozni, hanem közvetlenül a katonákkal szakasz- és szakaszszinten is ki kell próbálni: tesztelni, saját eljárásokat kidolgozni, megengedni a kudarcokat és tanulni a hibákból.
A Defence Network szerint Freuding hat irányelvet fogalmazott meg a beszerzésekre vonatkozóan, többek között a robusztus, nagy mennyiségben rendelkezésre álló és gyorsan cserélhető csúcstechnológiát, az új rendszerek katonákkal közösen történő fejlesztését, hogy azok könnyen használhatóak legyenek.
Követeli továbbá, hogy a szállítási határidőket és a minőséget megbízhatóan tartsák be, a képességbeli hiányosságokat pedig azonnal átmeneti megoldásokkal vagy megbízható rendszerekkel kell pótolni. A vezékari főnök felszólította a védelmi ipart, hogy a tömeg, a skálázhatóság és a rugalmas ellátási láncok új koncepcióit valósítsa meg.
A digitalizáció előrehaladása gátat szab a felügyelőnek
A beszámolók szerint Freuding lényegesen kevésbé volt elégedett a több milliárd eurós digitális harci kommunikációs projekt előrehaladásával.
Ez magában foglalja a műholdas kommunikációt, a helyzetjelentéseket tartalmazó hálózatba kapcsolt táblagépeket, a titkosított rádiós adatátvitelt és a taktikai kommunikációs platformokat.
A Bundeswehr szerint a cél az, hogy a német hadsereg a jövőben hálózatba kapcsolódjon a NATO-partnerekkel és szövetségesekkel, hogy „agilisan és hatékonyan tudjon működni a harctéren”. „A digitalizációnak kompatibilissé és interoperábilissá kell tennie a hadsereget” – áll a közleményben.
Freuding szerint az eddigi technikai állapot nem megfelelő, és már most is hatással van az egységek és alakulataink műveleti készenlétére.
A jelenlegi tesztek decemberi befejezése után „alapvető döntéseket” kell majd hozni arról, hogy a sürgősen szükséges digitális kommunikációs technológiát hogyan lehet beépíteni a járművekbe és fegyverrendszerekbe, hogy az megfeleljen a csapatok műveleti követelményeinek.
Tovább a cikkre: euronews.com
