A Starlink megkezdi műholdkonstellációjának átalakítását azáltal, hogy 2026 folyamán az összes, körülbelül 550 km-es magasságban keringő műholdját 480 km-re süllyeszti – közölte csütörtökön Michael Nicolls, a SpaceX Starlink mérnöki részlegének alelnöke.
A cég a műholdak pályájának csökkentésével kívánja növelni az űrbiztonságot.
Mindez azután történt, hogy a Starlink decemberben bejelentette, hogy az egyik műholdjuk anomáliát tapasztalt az űrben , „kis” mennyiségű törmeléket hozva létre, és 418 km-es magasságban megszakítva a kommunikációt az űrhajóval, ami ritka kinetikus baleset a műholdas internetes óriás számára a pályán.
A cég közlése szerint a szélessávú internethálózatuk üzemeltetéséhez állomásozó közel 10 000 műhold egyike gyorsan négy kilométeres magasságba zuhant, ami arra utal, hogy valamilyen robbanás történt a fedélzeten.
„A műholdak lejjebb helyezése a Starlink pályáinak sűrítéséhez vezet, és több szempontból is növeli az űrbiztonságot” – mondta Nicolls az X közösségi média platformon közzétett bejegyzésében, hozzátéve: „a törmeléktárgyak és a tervezett műholdkonstellációk száma jelentősen alacsonyabb 500 km alatt, ami csökkenti az ütközések összesített valószínűségét.”
A Föld körüli pályán keringő űreszközök száma az elmúlt években meredeken megugrott, mivel a vállalatok és az országok versenyt futnak azért, hogy több tízezer műholdat telepíthessenek internetes konstellációkhoz és más űrbe telepített szolgáltatásokhoz, például a kommunikációhoz és a Föld képalkotásához.
A SpaceX, amely régóta ismert rakétaindítási üzletágáról, a Starlink révén a világ legnagyobb műholdüzemeltetőjévé vált, amely közel 10 000 műholdból álló hálózat, amely szélessávú internetet sugároz a fogyasztók, a kormányok és a vállalati ügyfelek számára.
Tovább a cikkre: reuters.com
Kína informális panaszt nyújtott be a Starlink és más amerikai műholdkonstellációk ellen
Az ENSZ Biztonsági Tanácsa még az új év előtt ült össze, hogy megvitassa a megakonstellációk által jelentett kockázatokat és kihívásokat.
December 29-én, az ENSZ Biztonsági Tanácsának egy Arria-formula szerinti ülésén, az öt állandó tag, a tíz választott tagállam, valamint más részt vevő országok képviselői gyűltek össze, hogy megvitassák az alacsony Föld körüli pályán (LEO) működő műholdas megakonstellációk által jelentett jogi kihívásokat és általános kockázatokat. A 150 perces ülés főként arra összpontosított, hogy a konstellációkat üzemeltető vállalatok mennyiben tartják be (vagy nem tartják be) a helyi jogszabályokat, valamint arra, hogy az összeköttetési szolgáltatásokat nyújtó üzleti modellek miként tehetnek lehetővé esetleges jogellenes, nemzetközileg beavatkozó vagy nemzeti stabilitást veszélyeztető felhasználásokat. Az ülésen a Kínai Népköztársaság képviselője nyomán informális panaszt nyújtott be a SpaceX Starlinkje és más, meg nem nevezett műholdkonstellációk ellen.
A panasz szövege (csak a legfontosabbak):
Az elmúlt években az emberiség jelentős előrelépéseket tett a világűr kutatásában. Az erőteljes fejlődési lendületnek köszönhetően az alacsony Föld körüli pályán működő megakonstellációk potenciálisan pozitív szerepet játszhatnak a globális hálózati kommunikációs szolgáltatások minőségének javításában, a digitális szakadék áthidalásában, valamint az emberek életkörülményeinek és jólétének javításában. Ugyanakkor meg kell jegyezni, hogy a kereskedelmi űrtevékenységek gyors növekedésével párhuzamosan egyes országok által, hatékony szabályozás hiányában végrehajtott, ellenőrizetlen kereskedelmi műholdkonstellációs terjeszkedés jelentős biztonsági és védelmi kihívásokat jelent.
Először is, ezek a műholdkonstellációk frekvencia- és pályakapacitásokat foglalnak le, ezáltal növelik az ütközések kockázatát. A Starlink például (több tízezer műholddal a pályán) „felzabálja” a frekvencia- és pályaerőforrásokat, ami fokozza az űreszközök közötti ütközések és az űrszemét kialakulásának veszélyét. A Starlink műholdjai két alkalommal is veszélyesen megközelítették Kína űrállomását, ami arra kényszerítette az állomást, hogy elkerülő manővereket hajtson végre az ütközés elkerülése érdekében, ezáltal veszélyeztetve a kínai űrhajósok biztonságát és testi épségét. Nemrégiben egy Starlink műhold több mint száz darabra esett szét, űrszemetet hozva létre. Ez a probléma kétségkívül óriási kockázatot jelent az olyan fejlődő országok űreszközeire, amelyek nem rendelkeznek megfelelő pályaszabályozási képességekkel, űrbeli helyzetfelismeréssel és időben történő reagálási kapacitással.
Másodszor, a katonai alkalmazások terjedése felerősíti egy világűrbeli fegyverkezési verseny kockázatát. Egy bizonyos ország széles körben használja a kereskedelmi űripari szereplőket katonai felderítés, harctéri kommunikáció és egyéb szolgáltatások biztosítására, sőt közvetlenül be is avatkozik más országok fegyveres konfliktusaiba. Ez elmosódottá teszi a katonai és polgári tevékenységek közötti határt a világűrben, felelősségi dilemmát teremt, és kihívást jelent a Világűrszerződés és az állami felelősség jogának alkalmazására nézve.
Harmadszor, ezek a műholdkonstellációk sértik más országok szuverenitását, és aláássák a regionális békét és stabilitást. A vonatkozó nemzeti jogszabályokat figyelmen kívül hagyva egyes alacsony Föld körüli pályán működő műholdkonstellációk engedély nélkül nyújtanak jel- és adatátviteli szolgáltatásokat idegen államok területe felett és határain túl, így eszközzé válnak egyes országok belügyeibe való beavatkozásban. Az afrikai Száhel-övezetben, Dél-Ázsiában és Délkelet-Ázsiában a Starlinket széles körben használják erőszakos terrorista elemek, szeparatista erők és távközlési csalással foglalkozó csoportok, ami komoly szabályozási és bűnüldözési kihívásokat okoz.
Kína felszólítja az érintett országot, hogy lelkiismeretesen teljesítse a Világűrszerződésből eredő kötelezettségeit, erősítse meg belföldi kereskedelmi űrtevékenységeinek felügyeletét, reagáljon a nemzetközi közösség aggályaira, és egyúttal támogassa az ENSZ-t mint fő fórumot abban, hogy aktívan mérlegelje a meglévő jogi rendelkezések értelmezését, valamint a vonatkozó magatartási kódexek továbbfejlesztését annak érdekében, hogy hatékony megoldásokat találjon az alacsony Föld körüli pályán működő műholdkonstellációk visszaélésszerű használatából fakadó számos problémára, ezáltal biztosítva valamennyi ország egyenlő jogát a világűr használatához és kutatásához.
Mivel Kína képviselője csak kevés, közvetlenül forrásolható utalást tett a Starlinkre és más amerikai tevékenységekre, az alábbiakban szemügyre vesszük, hogy mely esetekre gondolt:
2021-ben Kína hivatalos tiltakozást nyújtott be az ENSZ Világűrügyi Hivatala útján, rámutatva a Tienkung Űrállomás és a Starlink konstelláció veszélyesen túl közeli találkozására.
A Starlink mellett a SpaceX működteti a Starshield konstellációt is, amelyet az Egyesült Államok hadseregének felhasználói számára hoztak létre. A rendszer műholdjai kommunikációs, hírszerzési és megfigyelési képességekkel vannak felszerelve. Felmerült az az állítás is, hogy a Starshield kapcsolatban állhat a polgári célú Starlinkkel.
Kína szerint a SpaceX Starlink űralapú összeköttetési szolgáltatásait Dél- és Délkelet-Ázsiában digitális mentőövként használják csalással foglalkozó weboldalak. Azt is megjegyzik, hogy a SpaceX képes lenne letiltani ezeket a szolgáltatásokat, de költségmegtakarítási okokból nem teszi, mivel nem kíván erőforrásokat fordítani arra, hogy pontosan tisztában legyen ügyfelei kilétével, illetve hogy kapcsolatot tartson fenn a különböző kormányokkal. A vállalat csak 2025 végén tett először lépéseket, mégpedig kormányzati nyomás hatására, amely már a bevételeit is veszélyeztette.
Venezuela államfőjének letartóztatását (a közvéleményre bízzuk, hogy ki hogyan vélekedik az incidensről) követően a SpaceX bejelentette, hogy a Starlink megkezdi működését a dél-amerikai országban. Kínának ez nem tetszik, hisz Venezuela szövetségese (volt).
Kína nem engedélyezi a külföldi műholdkonstellációk használatát területén, amennyiben az üzemeltető nem kért hatósági engedélyt, vagy nem tartja be a helyi jogszabályokat. Ennek egy közelmúltbeli példája, hogy Starlink terminálokat foglaltak le Ningbo partjainál, a Csöcsiang tartományban, egy külföldi hajóról, amely nem kapcsolta ki az eszközöket, mielőtt belépett volna a kínai joghatóság alá tartozó vizekre.
Törmelékképződés, veszélyes közelség, pályamagasság csökkentése
Visszatérve a Starlink műhold széteséséhez, az esemény során több száz törmelékdarabot követtek nyomon. Ezek a törmelékek a Nemzetközi Űrállomás pályamagassága alatt, de a Tienkung Űrállomás pályája felett helyezkednek el, és idővel áthaladnak annak pályáján. A SpaceX várakozásai szerint a légkörbe történő süllyedés több hetet vesz igénybe. Ugyanakkor körülbelül egy héttel korábban a SpaceX azt állította, hogy egy Licsien-1 hordozórakétával indított műhold kétszáz méteren belül haladt el egy Starlink műhold mellett. Mindkét eseményt követően a Starlink mérnöki részlegének alelnöke, Michael Nicolls, január 1-jén bejelentette, hogy a Starlink megakonstelláció közel felét alacsonyabb pályákra konfigurálják át az űrbiztonság javítása érdekében. Miközben hangsúlyozta a konstelláció eddigi megbízhatóságát, kiemelte, hogy a SpaceX célja az, hogy meghibásodás esetén a műholdak gyorsabban lefékezzenek és elhagyják a pályát.
Egy szó, mint száz Kínának nincs eszköze arra, hogy ténylegesen nyomást gyakoroljon a SpaceX-re, hogy megváltoztassa vállalati politikáját. A Starlink nem nyújt szolgáltatásokat Kínában, nincsenek fogyasztói, és nincsenek kormányzati szerződései, amelyeket gazdasági nyomásként lehetne felhasználni. Bármilyen jogi fenyegetésnek az amerikai kormányon keresztül kellene érvényesülnie, ami a jelenlegi USA–Kína kapcsolatokban aligha hozna eredményt, vagy a különböző nemzetközi szervezetek, például az ENSZ vagy a Nemzetközi Távközlési Unió lassú eljárásain keresztül valósulhatna meg. Egy biztos, a Kína és az Egyesült Államok közötti konfliktusok csak fokozódni fognak.
Tovább a cikkre: spacejunkie.hu (Lázok Zsanett)
