A nagy technológiai vállalatok rekordösszeget fordítanak mesterségesintelligencia-infrastruktúrára, ami alapvetően rajzolja át a szektor beruházási mintázatait. Az Alphabet, az Amazon, a Meta és a Microsoft 2026-ra tervezett együttes tőkekiadása elérheti a 650 milliárd dollárt – ez olyan történelmi léptékű befektetési hullám, amelyhez hasonlót legfeljebb a kilencvenes évek távközlési fellendülése vagy a korábbi vasútépítési korszakok idején láthattunk az Egyesült Államokban.
Kell a „vas”
Az eddig főként a mesterségesintelligencia-modellek képességeiről és a chatbotok fejlődéséről szóló diskurzus a legfrissebb negyedéves jelentésekkel jóval gyakorlatiasabb irányt vett. A számok egyértelművé teszik, hogy az AI-fejlesztés valójában óriási fizikai infrastruktúrát igényel: adatközpontokat, rézkábeleket, transzformátorokat, generátorokat és hűtőrendszereket példátlan mennyiségben. A Bloomberg elemzése szerint négy technológiai óriás 2026-os beruházási terve olyan volumenű, amelyhez az elmúlt évtizedben alig találni párhuzamot. Nagysárendileg a ’90-es évek telekommunikációs lufija, esetleg a 19. századi amerikai vasúthálózat kiépítés, vagy az államközi autópályákra fordított háború utáni állami kiadásokat lehetne mondani.
Fontos különbség azonban, hogy a mostani fejlesztési hullámot nem állami szereplők, hanem rendkívül jövedelmező platformvállalatok finanszírozzák.
A konkrét tervszámok sokkolták a befektetőket. A Google anyacége, az Alphabet vezetői azt jelezték előre, hogy a vállalat 2026-os tőkekiadása akár 185 milliárd dollárig is emelkedhet, vagyis gyakorlatilag megduplázódhat. Az Amazon még ennél is magasabb, 200 milliárd dolláros beruházási keretet vázolt ugyanerre az évre. A Meta 115–135 milliárd dolláros sávot kommunikált, miközben nyíltan „superintelligence” szintű fejlesztési ambíciókról beszélt.
A Microsofttal együtt a négy tech cég a várakozások alapján idén durván 655 milliárd dollárt költhet beruházásokra, ami a tavalyi 410 milliárd dolláros összeghez képest mintegy 60 százalékos növekedés.
A négy vállalat stratégiája arra épül, hogy a mesterségesintelligencia-piacon „winner-takes-most” dinamika érvényesül. A versenyelőny forrása nem elsősorban a marketing vagy a termékdizájn lesz, hanem a rendelkezésre álló számítási kapacitás nagysága és a működtetés hatékonysága.
A mesterségesintelligencia-modellek betanítása és üzemeltetése rendkívül költséges folyamat, amely messze túlmutat néhány szerver megvásárlásán. Több ezer gyorsítóchip összehangolt működtetésére van szükség, amelyekhez nagy sávszélességű hálózatok, speciális memóriaegységek, jelentős áramellátási kapacitás és hatékony hűtési megoldások kellenek. A digitális felhő így kézzelfogható ipari valósággá válik, transzformátorállomásokkal, generátorparkokkal és kiterjedt kábelrendszerekkel.
A versenyhelyzet öngerjesztő spirált hoz létre: mivel minden szereplő ugyanazokból a szűkös erőforrásokból – GPU-kból, hálózati eszközökből, energetikai berendezésekből és magasan képzett szakemberekből – próbál minél többet megszerezni, a késlekedés költsége exponenciálisan nő.
A befektetők nem repesnek az örömtől
A negyedéves jelentések publikálása után váratlan fordulat állt be a technológiai részvények piacán. A befektetők nem díjazták, sőt kifejezetten szankcionálták azokat a nagyvállalati terveket, amelyek szerint a szektor meghatározó szereplői mintegy 655 milliárd dollárt költenének mesterséges intelligenciával kapcsolatos fejlesztésekre az idei évben. A piaci szereplők attól tartanak, hogy a beruházási ütem messze megelőzi az AI tényleges bevételtermelő képességét, így a befektetések megtérülése egyre távolabbi jövőbe tolódik. A tőzsde válasza megsemmisítő volt.
Az Amazon, az Alphabet és a Microsoft összességében csaknem 900 milliárd dollárt veszített piaci kapitalizációjából a negyedéves jelentések óta.
A Meta átmenetileg kivételt jelentett. Miután a vállalat bejelentette, hogy tőkekiadásait 135 milliárd dollárra emeli, részvényei 10 százalékot emelkedtek, mivel a cég konkrét példákkal tudta illusztrálni, miként növeli a mesterséges intelligencia a hirdetések hatékonyságát. Az emelkedés azonban hamar elolvadt, amikor általános eladási hullám söpört végig a technológiai papírokon, és a Nasdaq néhány nap alatt 4 százalékot veszített értékéből.
A legnagyobb árfolyamveszteséget a Microsoft szenvedte el. Részvényeinek értéke 18 százalékkal esett a jelentés óta, noha felhőszolgáltatási üzletágának bevétele 26 százalékkal, 51,5 milliárd dollárra nőtt (bár ez lassabb volt az elemzők által várt szintnél). A befektetők figyelmét azonban nem ez ragadta meg, hanem az, hogy a vállalat 66 százalékkal emelte adatközponti ráfordításait, és első alkalommal részletezte az OpenAI-jal fennálló együttműködésének mértékét. Kiderült: a Microsoft 625 milliárd dolláros jövőbeli felhőmegrendelés-állományának 45 százaléka az OpenAI-hoz köthető, amit sok elemző túlzott koncentrációs kockázatnak tart.
Az Amazon 8,4 százalékot esett közvetlenül a jelentés után (a cikk írásának idéjén még csak a nyitás előtti adatokat látjuk). A cég bejelentette, hogy idei beruházásai elérhetik a 200 milliárd dollárt, ami 50 milliárd dollárral haladja meg a piaci várakozásokat. Andy Jassy vezérigazgató szerint erre azért van szükség, hogy a vállalat kedvező pozícióból induljon a mesterséges intelligencia, a chipgyártás, a robotika és akár a műholdas technológiák terén. Úgy véli, az Amazon Web Services 24 százalékos bevételnövekedése már a beruházások kezdődő megtérülését jelzi – a piac azonban egyelőre szkeptikus maradt.
A négy cég közül az Alphabet bírta a legjobban, nagyjából 1,6 százalékkal van lejjebb az árfolyama a jelentés előtti állapothoz képest. Az Alphabet esetében sem segített, hogy a cég történetében először lépte át a 400 milliárd dolláros éves árbevételi küszöböt, és 132 milliárd dollár profitot realizált. A piacot inkább az rázta meg, hogy a vállalat akár 185 milliárd dollárra is növelheti idei tőkekiadásait, ami a tavalyi szint duplázása.
A részvényesek reakcióját nem a bevételek, vagy a profit alakulása váltotta ki – sőt, a felhőszolgáltatási divíziók dinamikus bővülést mutattak. A helyzet azért különösen beszédes, mert e négy vállalat együttes éves árbevétele jelenleg is 1600 milliárd dollár körül alakul, közel 14 százalékos növekedés mellett. Ez azonban nem volt elég a befektetői aggodalmak eloszlatásához. A piaci szereplők immár nem annyira a növekedési potenciált, mint inkább a megvalósulás ütemezését vitatják.
A grandiózus beruházási tervek egy további üzenetet is hordoznak: a mesterséges intelligencia ígéreteinek valóra váltása több időt és nagyobb erőforrásokat igényel, mint ahogy azt korábban sokan feltételezték. Ez nem túl biztató hír azoknak a befektetőknek, akik már most kézzelfogható, AI-eredetű bevételeket várnak.
A bizonytalanság a szoftverszektorba is átterjedt. Az Anthropic és az OpenAI új kódoló eszközei miatt egyre többen tartanak attól, hogy felborulnak a meglévő üzleti modellek. A piacot az is megrázta, hogy végül meghiúsult az OpenAI és az Nvidia 100 milliárd dolláros infrastruktúra-megállapodása, ami újabb kérdőjeleket vetett fel az AI-beruházások finanszírozása körül.
Apple, a különutas
Ha az árfolyamokat nézzük, a többi Big Tech céggel éles kontrasztban áll az Apple teljesítménye. A kaliforniai technológiai vállalat lényegében kimaradt az AI-infrastruktúrára irányuló beruházási hajszából, ami mostanra versenyelőnnyé vált. Az Apple részvényei több mint 7 százalékot erősödtek a jelentés óta, miután a cég rekordösszegű, 144 milliárd dolláros negyedéves árbevételről számolt be. Közben tőkekiadásai 17 százalékkal csökkentek, éves szinten mindössze 12 milliárd dollárra. Ez eltörpül a versenytársak százmilliárdos beruházásaival szemben.
Az Apple stratégiája egyre inkább különutas megoldásnak tűnik. A vállalat januárban megállapodást kötött a Google-lel a Gemini modellek használatáról AI-funkcióinak – többek között a Siri – fejlesztéséhez. Ez lényegében „pay-as-you-go” modellre helyezi át az AI-költségeket: az Apple kiszervezi az infrastrukturális terheket, miközben megtartja a felhasználói élmény feletti kontrollt és a szoros hardveres integrációt. Egyes elemzők szerint részben ez magyarázza, miért vállalja a Google a most látható mértékű tőkekiadásokat.
Tanulságok
A technológiai szektor átalakulóban van: az elmúlt két évtized „asset-light” modellje helyett egyre inkább ipari jellegű, tőkeintenzív tevékenységgé válik, ahol a fizikai korlátok, az engedélyezési folyamatok és az energiabiztonság meghatározó tényezők. Ha a mesterséges intelligencia valóban olyan általános célú technológiává fejlődik, mint korábban az internet vagy az elektromosság, az infrastrukturális beruházások jelentős termelékenységi ugrást hozhatnak.
A piac azonban jelenleg nem a víziót, hanem elsősorban a költségeket árazza be.
A kulcskérdés immár az, hogy ki, mikor és milyen költségek mellett fog profitálni ebből az átalakulásból. A befektetők megítélése szerint a piac új szakaszba lépett: a korábbi lelkesedést felváltotta az a racionális elvárás, hogy a történelmi léptékű beruházásoknak belátható időn belül a bevételekben és a cash flow-kban is meg kell jelenniük.
Tovább a cikkre: portfolio.hu
