Az Európai Bizottság alelnöke szerint Európa szuverenitása forog kockán, ha nem csökkenti gyorsan a kritikus technológiák terén fennálló külföldi függőségét.

Henna Virkkunen, az Európai Bizottság technológiai szuverenitásért felelős alelnöke kedden figyelmeztetett: Európa elérkezett a „függetlenség pillanatához”, mivel egyre nyilvánvalóbbá vált, milyen kockázatot jelent az, ha a kontinens kulcsfontosságú technológiákban egyetlen országra vagy vállalatra van utalva. Egy, a POLITICO által szervezett brüsszeli rendezvényen hangsúlyozta, hogy a technológiai függőségek válsághelyzetekben akár fegyverként is felhasználhatók.

Virkkunen szerint az elmúlt évek eseményei – köztük a Covid-19-járvány és az ukrajnai háború – világosan megmutatták Európa sebezhetőségét. Bár az Egyesült Államokat fontos partnernek nevezte, hangsúlyozta: az EU biztonsága és versenyképessége érdekében elengedhetetlen, hogy saját kapacitásokkal is rendelkezzen, és ne szoruljon külső szereplőkre.

Az alelnök támogatja azt az elképzelést is, hogy az uniós és tagállami közbeszerzéseket aktívabban használják fel az európai technológiai vállalatok megerősítésére. Szerinte az állami intézmények hatalmas ICT-megrendelők, és tudatos vásárlási döntéseikkel jelentős lökést adhatnak az európai innovációnak és startupoknak. Ez az irány illeszkedik a „Buy European” kezdeményezéshez, amelynek részleteit egy készülő, többször halasztott Ipari Gyorsító Törvényben rögzíthetik.

Virkkunen tavasszal egy átfogó jogalkotási csomagot tervez bemutatni a technológiai szuverenitás erősítésére, amely a felhőszolgáltatásokra, a mesterséges intelligenciára és a félvezetőiparra is kiterjed. Utóbbit különösen kritikus területnek nevezte, mondván: az Európai Unió jelenleg nem képes fejlett chipek tervezésére és gyártására, ami súlyos stratégiai hátrányt jelent, mivel a félvezetők gyakorlatilag minden modern technológia alapját képezik.

Tovább a cikkre: computertrends.hu

700 millió eurós uniós befektetéssel indul el a NanoIC, Európa legnagyobb chipipari kísérleti gyártósora

Az Európai Unió elindította a NanoIC nevű félvezetőipari projektet, amely a Chips Act keretében megvalósuló eddigi legnagyobb kísérleti gyártósor.

A teljes beruházás értéke 2,5 milliárd euró, amihez az EU közvetlenül 700 millió euróval járul hozzá, míg a fennmaradó részt tagállami kormányok és iparági partnerek finanszírozzák. A létesítmény a belgiumi Leuvenben, a félvezető- és nanotechnológiák fejlesztésére szakosodott IMEC kutatóintézetben kapott helyet.

A Chips Act az Európai Unió átfogó iparpolitikai programja, ami 2023 áprilisában lépett életbe. Célja az európai félvezető- chip- ipar megerősítése, és hogy 2030-ra a globális félvezető-gyártás legalább 20%-a Európában történjen (jelenleg ez nagyjából 10% körül van).

Két nanométer alatti chipek, EUV technológiával
A NanoIC lesz az első európai létesítmény, ami a legújabb extrém ultraibolya (EUV) litográfiás technológiát alkalmazza kísérleti gyártási környezetben. Ennek köszönhetően két nanométernél kisebb csíkszélességű félvezetők fejlesztése és tesztelése válik lehetővé, ami kulcsfontosságú a mesterséges intelligencia, az autonóm járművek, az egészségügyi technológiák és a 6G mobilhálózatok jövőbeni fejlődése szempontjából.

A projekt célja nem tömegtermelés, hanem az, hogy a kutatók és vállalatok ipari léptékhez közeli környezetben tudják kipróbálni az új chipjeiket, lerövidítve ezzel a kutatás és a piaci bevezetés közötti időt.

A NanoIC egyik kiemelt eleme a nyílt hozzáférésű működési modell.

A gyártósorhoz nemcsak a nagy technológiai cégek, hanem start-upok, egyetemek és kutatóintézetek is hozzáférhetnek, elősegítve az európai együttműködést és az innovációt.

A projektben az EU és az IMEC mellett több iparági szereplő is részt vesz, köztük a litográfiai berendezések piacán meghatározó ASML.

Az Európai Unió stratégiai célja, hogy 2030-ra a globális félvezető-gyártás legalább 20 százalékát Európában történjen. Bár a NanoIC önmagában nem gyárt tömegesen chipeket, szerepe kulcsfontosságú lehet az európai technológiai önállóság megalapozásában. A döntéshozók szerint a projekt nemcsak technológiai, hanem gazdasági, hanem geopolitikai szempontból is fontos lépés, különösen a globális ellátási láncok sebezhetőségének fényében.

Tovább a cikkre: kriptoakademia.com