Az Egyesült Államok kormánya olyan szabályozási tervezeten dolgozik, amely az AI-chipek exportját világszerte amerikai engedélyhez kötné – értesült a Bloomberg. Ezzel a lépéssel Washington a teljes mesterségesintelligencia-ipar kapuőrévé válna, a hírnek pedig szerepe lehet abban, hogy az Nvidia 1,3%-ot esett, az AMD pedig 3,2%-os mínuszban van a tőzsdén.
A tervezet szerint az Nvidia és az AMD által gyártott AI-gyorsítók exportját szinte a világ bármely pontjára engedélyeztetni kellene az amerikai Kereskedelmi Minisztériummal.
Ez a jelenlegi szabályozás jelentős kiterjesztését jelentené, hiszen az eddig nagyjából negyven országra vonatkozott.
A jóváhagyási folyamat a megrendelt számítási kapacitás nagyságától függne. Az Nvidia legújabb, GB300-as grafikus feldolgozóegységeiből (GPU) álló, legfeljebb ezer darabos megrendelések viszonylag egyszerű elbírálás alá esnének. Ennél nagyobb szerverfürtök építéséhez viszont szigorúbb előzetes engedélyre lenne szükség. Ennek feltételeként akár az üzleti modell részletes bemutatását, vagy egy helyszíni amerikai ellenőrzést is előírhatnak.
Az igazán nagyszabású beruházásoknál – ahol egyetlen ország egyetlen vállalata több mint 200 ezer GB300-as GPU-t igényel – már az érintett célország kormányának is részt kellene vállalnia az engedélyeztetési folyamatban. Washington az ilyen méretű exportot csak olyan szövetséges államoknak hagyná jóvá, amelyek szigorú biztonsági garanciákat nyújtanak. Emellett elvárás lenne, hogy ezek az országok „arányos” beruházásokat hajtsanak végre az amerikai AI-szektorban.
A tervezet konkrét befektetési arányt egyelőre nem határoz meg.
A hír hallatán az Nvidia részvényei közel két százalékot, míg az AMD papírjai több mint két százalékot estek, jelenleg 1,3%-os, illetve 3,2%-os mínuszban vannak. A szabályozás még nem végleges. A szövetségi szervek jelenleg is egyeztetnek róla, így a tervezet jelentősen módosulhat, de akár el is vetheti a döntéshozó. Mindazonáltal ez a Trump-adminisztráció első érdemi lépése egy átfogó, globális chipexport-stratégia kialakítása felé.
Májusban ugyanis a jelenlegi vezetés hatályon kívül helyezte a Biden-kormányzat úgynevezett AI-diffúziós szabályát, mivel azt túlságosan bürokratikusnak ítélte.
A gyakorlatban nagyon sok múlik majd azon, hogy Washington milyen gyorsan és milyen feltételekkel adja ki az exportengedélyeket. Gyors jóváhagyás esetén a globális Ai-infrastruktúra kiépítése zavartalanul folytatódhatna, bár jóval több adminisztrációs teherrel járna. Az elhúzódó tárgyalások és a bürokratikus késedelmek ugyanakkor komolyan megzavarhatják a nemzetközi beruházásokat. Intő példa, hogy tavaly az Egyesült Arab Emírségekkel kötött chipexport-megállapodás bejelentése után hónapokat kellett várni a tényleges engedélyekre. Akkor feltételül szabták, hogy az öbölmenti állam minden belföldön elköltött dollár után egyet az Egyesült Államokban is befektessen.
A tervezett szabályozás Kína mesterségesintelligencia-iparára is jelentős hatást gyakorolhat.
Az új rendszer révén Washington sokkal jobban átlátná a chipek globális áramlását,
ami az illegális félvezetőcsempészet felderítését is megkönnyítené. Emellett az exportengedélyek visszatartásával az Egyesült Államok korlátozhatná a kínai cégek hozzáférését a külföldön üzemeltetett MI-chipekhez is. Egyes Nvidia-szállítmányok emirátusi jóváhagyásánál például már most feltételül szabták, hogy a vásárlók nem nyújthatnak felhőalapú számítási szolgáltatásokat kínai AI-vállalatoknak. Egyelőre nyitott kérdés, hogy hasonló kikötéseket fognak-e alkalmazni más régiókban, például Délkelet-Ázsiában is. Ebben a térségben ugyanis az olyan óriásvállalatok, mint az Alibaba, bérelt Nvidia-chipeken futtatják a szolgáltatásaikat, mivel a szankciók miatt közvetlenül már nem vásárolhatnak ilyen eszközöket.
Tovább a cikkre: portfolio.hu és bloomberg.com
