Májustól a Peking feletti teljes légtér drónok számára szigorúan ellenőrzött légtérré változott, és minden kültéri repüléshez előzetesen engedélyt kell kérni a rendőrségtől. A kínai fővároson belül tilos drónok és azok alapvető alkatrészeinek értékesítése, bérbeadása és szállítása.
A pekingi szabályozás azért is különleges, mert nemcsak a levegőben korlátoz, hanem ezt a földre is kiterjeszti. Az online és offline üzletek mostantól nem adhatnak el vagy adhatnak bérbe drónokat és alapvető alkatrészeket semmilyen vállalatnak, szervezetnek vagy magánszemélyeknek Pekingben. Az iparág vezető szereplője, a DJI például már utasította összes pekingi üzletét, hogy április 30-ig ürítsék ki a drón- és alkatrészkészleteket.
Szintén tilos regisztrálatlan drónokat bevinni a városba, beleértve az összes szállítási módot. A rendelkezés vonatkozik a Pekingen áthaladó tranzitszállításokra és az utazásokra is. Az egyetlen kivétel, ha már valaki korábban saját nevére regisztrált drónokat, ezeket tulajdonosuk be- és kiviheti.
A Hatos Körgyűrűn belül tilos dróntároló helyek létesítése. (Tárolóhelynek minősül minden olyan helyszín, ahol több mint három drón vagy azok számára szükséges több mint tíz alapvető alkatrész található.) A Hatos Körgyűrűn kívüli dróntároló helyeket pedig előzetesen jóvá kell hagyatni a rendőrséggel.
Évekkel ezelőtt Kína korlátozta a Teslákkal a behajtást bizonyos kormányzati létesítményekbe és repülőterekre, arra hivatkozva, hogy az e-autókba szerelt kamerák kémkedésre is használhatók.
Milyen az amerikai szabályozás?
Washington körül az amerikai Szövetségi Légügyi Hatóság létrehozta az ún. Különleges Repülési Szabályok Övezetét. Ez tulajdonképpen egy 30 mérföld (körülbelül 48 kilométer) sugarú kör, amelynek a középpontja a Ronald Reagan Washingtoni Nemzeti Repülőtér. Ahogy az alábbi térképen is látszik, ezen belül van egy belső, 15 mérföld (nagyjából 23 kilométer) sugarú kör, ahol a drónrepülések már kifejezetten engedélyhez kötöttek, anélkül pedig tilosak (Piros Övezet). A külső körben is csak bizonyos feltételek teljesítése mellett repülhetnek, ezek pedig a súlyra, magasságra és vizuális rálátásra vonatkoznak (Kék Övezet).
A Washingtonra érvényes rendelkezések tehát magát a „repülést” szabályozzák, és nem érintik az értékesítést és a szállítást. Pekingben ezzel szemben a város teljes 16 ezer négyzetkilométeres területét vonták ellenőrzés alá, és a korlátozásokat kiterjesztették a repülés mellett a vásárlásra, a bérbeadásra és a szállításra is. Ez az első ilyen szigorítás Kínában, amelyhez hasonló sehol máshol nincs érvényben a világon.
A drónok, az EU és Magyarország
Az unióban a drónszabályozás feltételeit az Európai Unió Repülésbiztonsági Ügynöksége határozza meg, amely a műveleteket három kockázatalapú kategóriába sorolja: Nyitott, Speciális és Engedélyköteles. Az üzemeltetői regisztrációkat és engedélyeket valamennyi tagállam elismeri. Az ügynökség a szabályozás korlátozott területekre és speciális ügyekre vonatkozó egyéb előírásait viszont nemzeti hatáskörbe utalja.
Magyarország és benne Budapest viszonylag rugalmasan, a repülési terveket központilag, a hivatalos „Mydronespace” alkalmazáson keresztül kezeli. De a lakóövezetek feletti repüléshez még mindig előzetes engedélyt kell kérni.
Összességében a három régióból Washington érzékeny körzetekben tiltja a drónrepüléseket; Európa általában engedélyezi a repülést, kivéve bizonyos helyeken. Peking pedig azt a rendszert valósította meg, hogy a repülés tilos, minden egyes esetben engedélyt kell kérni és jóvá kell hagyatni, illetve az ellenőrzés egyidejűleg kiterjed az értékesítésre és szállításra is.
Tovább a cikkre: index.hu (Tony Peng)
