Az Európai Bizottság május 4-én formálisan is ajánlást tett a tagállamoknak: zárják ki a Huawei és a ZTE eszközeit a helyi távközlési szolgáltatók kapcsolati infrastruktúrájából, írja a Reuters. A lépés mögött kiberbiztonsági aggályok állnak, és az ajánlás egyúttal a digitális hálózatok védelmének megerősítésére irányuló szélesebb uniós törekvésekbe illeszkedik.

A május 4-i dokumentum megerősíti az Bizottság régóta hangoztatott álláspontját, miszerint a Huawei és a ZTE érzékelhetően nagyobb kockázatot jelent, mint az uniós hálózati rétegben jelen lévő más beszállítók. Az ajánlás egyelőre nem kötelező érvényű: nem jelent azonnali, az egész blokkra kiterjedő tilalmat, de egyértelműen jelzi azt az irányt, amelyet Brüsszel a nemzeti kormányok és a távközlési szolgáltatók számára kijelöl.

Az ajánlást hamarosan keményebb jogi keret válthatja, írja a Pressvia. 2026. január 20-án az Európai Bizottság – Henna Virkkunen technológiai szuverenitásért felelős ügyvezető alelnök vezetésével – jelezte: törvényi úton kötelezővé tenné a Huawei és a ZTE kiszorítását a kritikus infrastruktúrából a 27 tagú blokkban. Az új kiberbiztonsági szabályok lehetővé tennék az EU számára, hogy betiltsa a „magas kockázatú” beszállítóktól származó eszközök használatát az uniós piacon.

A kötelező szabályozás sarokköve egy szigorú hároméves kivonási határidő lenne a kritikus infrastruktúrában jelenleg telepített összes érintett eszközre. Ez nagyjából az Egyesült Államok 2022-ben indított „rip and replace” (tépd ki, cseréld ki) programjának felelne meg, de jóval nagyobb és összetettebb léptékben. 2029-re az EU elvárná, hogy az alapvető hálózatokból – az adatközpontokból és feldolgozó csomópontokból – teljesen eltűnjenek a Huawei és ZTE komponensek.

A döntés azonnali kínai reakciót váltott ki: Peking „diszkriminatívnak” minősítette az új kiberbiztonsági szabályokat, és kilátásba helyezte az ellenintézkedéseket. Peking szerint a tervezett szabályok nemcsak hátrányos megkülönböztetést tartalmaznak, hanem a WTO-szabályokat is sértik, és károsak az EU-Kína kereskedelmi kapcsolatokra.

Mindez magyar szempontból is fontos a fejlemény, mert valószínűleg maradtak kínai eszközök a Yettel (ZTE) és a One hálózatában (Huawei), főleg az 5G-s hardverparkban. Bár még csak ajánlás érkezett ezek kivezetésére, a tagállamok tisztában vannak az előzményekkel: Svédország már 2020-ban betiltotta a Huawei-t és a ZTE-t az 5G-hálózatából, aminek következménye kínai válaszlépés és az Ericsson ottani bevételeinek 46 százalékos visszaesése lett. Ha a kötelező szabályok átmennek, lesz dolga a tagállamoknak, akárcsak válaszlépése az ázsiai hatalomnak.

Frissítés, 2026.05.05, 16:50: Cikkünk megjelenése után megérkezett a Huawei Magyarországtól a cég hivatalos reakciója a hírre, ezt alább közöljük.

„Változatlanul fenntartjuk azt az álláspontunkat, hogy az az EU bizottsági jogalkotási javaslat, amely a ténybeli bizonyítékok és a műszaki szabványok helyett a származási ország alapján korlátozná vagy kizárná a nem uniós beszállítókat, sérti az Európai Unió méltányosságra, megkülönböztetés mentességre és arányosságra vonatkozó alapvető jogi elveit, valamint a WTO-val (Világkereskedelmi Szervezet) szemben fennálló kötelezettségeit.

Szorosan figyelemmel kísérjük a jogalkotási folyamat további alakulását. Fenntartunk magunknak minden jogot törvényes érdekeink védelmére. Azok a jogalkotási javaslatok, amelyek a beszállítók származási országa – nem pedig mindenkire egyenlően alkalmazott, tényeken alapuló bizonyítékok vagy műszaki előírások ellenőrzése – alapján korlátozzák vagy zárják ki a nem uniós beszállítókat, súlyosan diszkriminatívak.

A Huawei infokommunikációs eszközöket szállító magánvállalat, a világ 170 országában van jelen. Magyarországon működtetjük Európai Ellátó Központunkat, amely 40 országot szolgál ki innen a vállalat üzleti szegmensnek szánt termékeivel, ezzel közel 2 ezer embernek biztosítunk megélhetést. A cég elkötelezett amellett, hogy mindenkor megfeleljen és betartsa a nemzetközi és helyi törvényeket, szabályozást.”

Tovább a cikkre: mobilarena.hu (Bone123)

Kínai tanulmány szerint az EU terve, miszerint fokozatosan kivonják a kínai technológiákat a blokkból, több mint 400 milliárd dollárba kerülhet

Az Európai Unió kiberbiztonsági javaslatai, amelyek a kínai beszállítók berendezéseinek fokozatos kivonását céloznák, több mint 400 milliárd dolláros költséget jelenthetnek a blokknak a következő öt évben, amelynek közel felét Németország viseli – közölte szerdán a Kínai Kereskedelmi Kamara az EU mellett (CCCEU).
Az új kiberbiztonsági szabályok értelmében az EU fokozatosan kivonja a forgalomból a kritikus ágazatokban működő „magas kockázatú” beszállítóktól származó alkatrészeket és berendezéseket. Ezt a lépést a kínai távközlési óriás, a Huawei is bírálta, amely várhatóan az érintett vállalatok között lesz.

Peking azt szeretné, ha a javasolt szabályokból kikerülnének azok a záradékok, amelyek meghatározzák a „kiberbiztonsági aggályokat jelentő országokat” és a „magas kockázatot”, és a múlt héten ellenintézkedésekkel fenyegette meg az EU-t, ha nem történnek lényeges változtatások.
A CCCEU számára a KPMG által készített tanulmány szerint a kínai beszállítók kényszerű lecserélése 18 kritikus ágazatban 367,8 milliárd euróba (432,83 milliárd dollárba) kerülne az EU-nak 2026 és 2030 között. A jelentés szerint az EU-nak hardvereket kellene lecserélnie és eszközöket leírnia, valamint alacsonyabb hatékonysággal és késedelmes digitalizációval kellene szembenéznie.
A két leginkább sújtott ágazat az energia és a távközlés lenne, amelyek az EU tervezett digitális és zöld átállásának pillérei.

Hat uniós ország – Németország, Franciaország, Olaszország, Spanyolország, Lengyelország és Hollandia – több mint 10 milliárd eurós veszteséggel nézne szembe. Németország esetében a számla 170,8 milliárd euró lenne.
Az uniós kormányok és az Európai Parlament a hosszadalmas jogalkotási folyamat korai szakaszában vannak, amely ahhoz szükséges, hogy az új szabályok törvényerőre emelkedjenek, és amely folyamat valószínűleg módosításokhoz vezet.
Az Európai Bizottság hétfőn azt is javasolta, hogy korlátozzák az uniós források felhasználását olyan projektekhez, amelyek „magas kockázatú beszállítóktól” származó invertereket tartalmaznak, mivel állításuk szerint ez az EU-tagállamok villamosenergia-hálózatainak távoli leállításához vezethet.

Tovább a cikkre: reuter.com (Philip Blenkinsop)