Lombardia a törvényhozás erejével igyekszik gátat szabni az adatközpontok építésének.

Nagyon úgy tűnik, hogy a világ zsákutcába navigálta magát a mesterséges intelligenciával. Az egyre erősebb rendszerek működéséhez óriási adatközpontokat kell építeni, ami nemcsak memóriaválságot okoz, de az energiaellátás terén is komoly problémákhoz vezet. Nevezetesen: a techcégek már saját atomerőmű építését tervezik, hogy ki tudják szolgálni a saját infrastruktúrájukat.

Az adatközpontok építése azonban újabb problémákat vet fel. Egyfelől igen komoly környezeti hatásuk van, ráadásul azok sem szeretnék, hogy ilyen épüljön, akinek a szomszédságába költözne az adatközpont. Volt, ahol már a városvezetést is elzavarták a lakosok egy ilyen projekt támogatása miatt. Lényegében ez lett az új akkumulátorgyár.

Persze ott van még a lehetőség, hogy a lakókörnyezettől távolabb építsék meg az adatközpontokat, de akkor meg jó eséllyel valamilyen mezőgazdasági vagy természetvédelmi terület kerülne veszélybe miatta.

A problémával egyelőre nem nagyon tudnak mit kezdeni a döntnökök, az olaszok azonban most mutathatnak egy lehetséges kutat. A Tom’s Hardware beszámolója szerint Lombardia régió – amelynek fővárosa Milánó – nemrég olyan döntést hozott, amely a vidéken épülő adatközpontokat 100 százalékos, a zöldövezetben és a mezőgazdasági területeken épülőket pedig 200 százalékos adóval sújtja.

A döntéshozók szerint a törvény célja az volt, hogy eltántorítsa a befektetőket, hogy ilyen célból vásároljanak fel területeket.

Massimo Sertori, Lombardia egyik választott képviselője szerint a szellemet ugyan már nem tudják visszazárni a palackba, de megpróbálják az AI-cégeket észszerű keretek közé szorítani. A dolog mellékes hatása lehet, hogy a vállalatokat a használaton kívüli ipari parkok felé tereli.

Milánóban jelenleg 33 aktív adatközpont működik, további 10 építési szakaszban van, és 23 jóváhagyásra vár. Ezzel ez a régió lehet a legnagyobb adatközpont Olaszországban.

Tovább a cikkre: hvg.hu

Adatközpont-bejelentő oldalt indított Erin Brockovich

Adatközpont-létesítések bejelentésére szolgáló weboldalt indított a világ egyik legismertebb környezetvédelmi aktivistája, Erin Brockovich, aki a ’90-es években egymaga térdre kényszerített egy energetikai óriásvállalatot.
Új közösségi-környezetvédelmi projektet indított az egyik legismertebb amerikai környezetvédelmi aktivista, Erin Brockovich. A kezdeményezés célja, hogy az amerikaiak transzparens tájékoztatást kapjanak arról, hogy a környékükön milyen adatközpont-létesítési projektek zajlanak vagy indulnak a későbbiekben, illetve fel tudják emelni a hangukat a környezetkárosító projektekkel szemben.

A Brockovich AI Data Center Reporting nevű oldal központi eleme egy a közösség által gondozott térkép, mely az Egyesült Államok területén már üzemelő, létesítés alatt álló vagy még csak tervezési szakaszban járó kisebb-nagyobb adatközponti létesítmények lokációját ábrázolja.

A térkép jelenleg több mint 2700 jelentést tartalmaz, jelentős részük Texas állam területén helyezkedik el, köztük 297 Sulfur Springsből érkezett, ahol az MSB Global kivitelezésében zajlik egy 30 épületből álló komplexum építésének előkészítése.

A létesítmény teljes kapacitása a tervek szerint 3 Gigawatt lesz – már ha elkészül, a helyiek ugyanis a legkevésbé sem lelkesednek az ötletért, hogy a szomszédjukban adatközpont épüljön, ráadásul a kisajátítások miatt több korábbi földtulajdonos is perre ment, ami gáncsolhatja az építkezést.

A legtöbb helyi az adatközpontok környezetterhelése miatt aggódik, köztük is a létesítmények vízháztartásra gyakorolt hatása és a megugró energiafogyasztás a két leginkább neuralgikus pont.

Az oldal egyelőre leginkább a figyelemfelhívást szolgálja, konkrét, különálló ügyekkel nem foglalkozik.

Erin Brockovich a Dávid Góliát ellen típusú küzdelmek egyik ikonikus képviselőjeként a ’90-es években szerzett országos, majd az ezredfordulón Hollywoodnak – és Julia Robertsnek – köszönhetően világhírnevet. A nevét viselő mozifilm a Pacific Gas & Electric (PG&E) elleni pert megelőző nyomozást dolgozza fel, melynek Brockovich volt a kulcsfigurája, aki jogi végzettség nélkül, pusztán a kitartásának köszönhetően térdre tudott kényszeríteni egy környezetkárosító óriásvállalatot.

A 2000-ben bemutatott életrajzi mű egyben Roberts pályájának legmeghatározóbb alakítása volt, a színésznő a főszerepért Oscar-díjat és Golden Globe-díjat is nyert.

Tovább a cikkre: hwsw.hu (Koi Tamás)