Az Unitree 32 kilogrammos G1-es felépítménye ízületenként több mint 100 Nm nyomatékot biztosít, ami több mint 12 kilogramm súly felemelésére elegendő.
Egy humanoid robot bemutatója biztonsági aggályokat keltett, miután egy közösségi médiában terjedő videó látható, amelyen egy Unitree G1 robot véletlenül megrúg egy kisgyermeket egy nyilvános rendezvény során.
A robot, amely kék bohócparókát viselve körkörös rúgást mutatott be, gyomorszájon találta a gyereket, aki fájdalmasan kétrét esett.
Az incidens újra vitát váltott ki a fejlett humanoid robotok zsúfolt köztereken való biztonságos alkalmazásáról, különösen azért, mivel egyre nagyobb képességű gépet mutatnak be kiállításokon és szórakoztató rendezvényeken.
Tavaly egy vírusként terjedő kísérletben egy humanoid robot egy szerepjáték során felülírta a biztonsági korlátozásait, és légpuskával lőtt a tulajdonosára.
Robotbiztonsági reflektorfény
Egy közösségi médiában terjedő videó aggodalmakat keltett a humanoid robotok biztonságával kapcsolatban, miután egy robot látszólag megrúgott egy gyereket egy nyilvános tüntetésen Kína Hszincsiang régiójában.
A felvételen egy feltehetően kék parókát viselő Unitree G1 humanoid robot látható, amely egy körkörös rúgást végrehajtva eltalált egy közelben álló kisgyermeket. A gyermek gyomrában találta el magát, és a becsapódás után láthatóan fájdalmai voltak. A kínai média jelentései szerint a gyermek nem sérült meg súlyosan.
Az incidens újraélesztette a fejlett humanoid robotok nyilvános helyeken történő telepítésével járó kockázatokról szóló vitákat. A modern humanoid robotok képesek összetett mozgások végrehajtására, beleértve a harcművészeti bemutatókat, atlétikai manővereket és más dinamikus műveleteket, gyakran távirányítású vagy autonóm vezérléssel, jelenti a Futurism.
A hszincsiangi incidens nem az első jelentett eset, amelyben egy humanoid robot és egy emberi sérülés történt. Idén év elején egy másik Unitree G1 robot is elvesztette az egyensúlyát egy nyilvános előadás során Kínában. Miután a földre esett, a robot kontrollálatlan végtagmozgásai eltaláltak egy közelben tartózkodó férfit, orrsérülést okozva neki.
Egy tavaly az Egyesült Államokban terjedő, vírusként terjedő kísérlet aggodalmakat vetett fel a mesterséges intelligencia által vezérelt robotok biztonságával kapcsolatban, miután egy Max nevű humanoid robot egy szerepjáték során légpuskával lőtt a tulajdonosára. Bár a robot eleinte elutasította a lövésre vonatkozó kéréseket, miután a parancsot egy karakter eljátszásaként fogalmazták meg, engedelmeskedett. Az incidens rávilágított arra, hogy az egyszerű, azonnali változtatások hogyan tudják megkerülni a mesterséges intelligencia biztonsági korlátozásait.
MI felelősségi kérdések
Ahogy a robotok és a mesterséges intelligencia rendszerek egyre hatékonyabbá és autonómabbá válnak, az elszámoltathatóság kérdése továbbra is az iparág egyik legnagyobb kihívása. Amikor egy robot sérülést, anyagi kárt vagy egyéb kárt okoz, a felelősség meghatározása gyakran korántsem egyértelmű. Kérdések merülnek fel, hogy a felelősség a mesterséges intelligenciát tervező szoftverfejlesztőket, a hardvert építő gyártót, a rendszert felügyelő üzemeltetőt vagy a vele interakcióba lépő végfelhasználót terheli-e.
A vita egyre aktuálisabbá válik, ahogy az automatizálás terjed a közlekedésben, a gyártásban, az egészségügyben és a köztereken. Hasonló aggodalmak merültek fel más technológiai szektorokban is. A Tesla az Autopilot vezetéstámogató rendszerét érintő balesetek miatt komoly ellenőrzés alá került, ami vitákat váltott ki a szoftverteljesítmény és az emberi felügyelet közötti egyensúlyról. Hasonlóképpen, a Boeing 737 MAX baleseteinek kivizsgálása rávilágított arra, hogy az automatizált rendszerek hibáinak messzemenő biztonsági következményei lehetnek a szakértők szerint.
A kormányok és a szabályozó hatóságok még mindig dolgoznak azon, hogy olyan jogi kereteket hozzanak létre, amelyek kezelik ezeket a kihívásokat. Az Egyesült Államokban a felelősség általában a gyártókat vagy az üzemeltetőket terheli, a körülményektől függően. Eközben az európai döntéshozók mesterséges intelligencia-specifikus szabályozásokat dolgoznak ki, amelyek célja a felelősség tisztázása és a közvélemény bizalmának erősítése az új technológiákban.
Míg egyes kutatók azt javasolták, hogy a fejlett mesterséges intelligenciarendszereket jogi státusszal ruházzák fel, a legtöbb szakértő amellett érvel, hogy az elszámoltathatóságnak továbbra is az embereknek és a szervezeteknek kell lennie. A biztonsági aggályok kezelése érdekében a robotikai vállalatok egyre inkább átláthatósági intézkedéseket, biztosítással támogatott telepítéseket és szigorúbb biztonsági előírásokat alkalmaznak.
Tovább a cikkre: interestingengineering.com (Jijo Malayil)
