Semmi új nincs abban, ha egy terméket úgy terveznek, hogy függőséget okozzon. Az élelmiszeripar, dohánycégek vagy alkoholmárkák dollármilliárdokat költenek rá.
Technológiafejlesztők számára szintén fontos szempont a felhasználók szoftvereik, alkalmazásaik iránti ragaszkodása, elköteleződése. Idővel annyira – veszélyesen – jók lehetnek, úgy optimalizálnak például tartalomajánló motorokat, hogy életünket el sem tudjuk képzelni nélkülük. Ezen a ponton már fogyasztónak és cégeknek egyaránt kárt okozhatnak.
A mesterséges intelligencia – és a mögötte álló vállalatok – megismernek minket, előrejelzik miként viszonyulunk termékekhez, és ezeket az infókat fel is használják például új applikációk fejlesztéséhez. Az intelligens algoritmus egyre jobban tudja, mit mutasson nekünk.
Egy kaliforniai bíróság márciusban hatmillió dollár kártérítésre kötelezte a YouTube-ot és a Metát, mert szolgáltatásaikat az esküdtek szerint szándékosan úgy tervezték, hogy kárt okozzanak mentális egészségünkben. A közeljövőben gyorsan elszaporodhatnak az ilyen perek, és ha a szabályozók nem definiálják egyértelműen az AI elköteleződést elősegítő és függőséget okozó használata közti különbséget, sok algoritmusfejlesztő kerülhet támadások kereszttüzébe.
A manapság hívószóként is használt „felelős AI” jóval több hívószónál: a mesterségesintelligencia-rendszereket úgy kell kiépíteni, hogy megbízhatóak, biztonságosak, transzparensek és elszámoltathatók legyenek. A vállalatoknak és a társadalom egészének pedig meg kell ismerniük a mentális egészséggel, addikcióval kapcsolatos veszélyeiket.
A generatív mesterségesintelligencia-függőségi szindrómaként (Generative AI Addiction Syndrome, GAID) is ismert AI-függőség preferenciáinkhoz alkalmazkodó AI-eszközök (ChatGPT, Replika stb.) által kiváltott, kialakulóban lévő jelenség. Olyan mértékű kényszeres, érzelmi vagy funkcionális túlzott használat, amely negatívan befolyásolja a felhasználó mindennapi életét, mentális egészségét és offline kapcsolatait. Manipulálhat, nyitottabbá tehet a propagandára, dezinformációra. Amikor érzelmileg függővé válunk egy chatbottól, eltűnnek az egészséges interakció és az egészségtelen kötődés közti határok. Komoly üzleti kockázatokkal járhat, ha egy AI-rendszer negatívan alakítja a fogyasztói viselkedést.
Vállalatoknak első lépésként meg kell érteniük, hogy újfajta kockázatról van szó. Többségük viszont nincs még felkészülve rá.
A passzív digitális függőségekkel, például közösségimédia-oldalak akár órákig tartó, folyamatos görgetésével (doom scroling) ellentétben, az AI aktív közreműködő, a felhasználóval közösen alkot és személyre is szabott.
A közös alkotás fázisában ötletelésben, írásban, szerepjátékban és más tevékenységekben együttműködünk az AI-val. Rendkívül pozitív és produktívnak érzett flow állapotba kerülünk. Mivel a platformok dopamin-felszabadulást kiváltó antropomorf társalgási mintákat alkalmaznak, bizalmasként vagy barátként kezdünk tekinteni rájuk. A felhasználókban nem ritkán egészségtelen érzelmi kötődés alakul ki cserébe a pszichológiai támogatásért. Amikor a hozzáférés korlátozott, visszahúzódás-szerű szorongást tapasztalnak.
Több viselkedési, lélektani jelre kell figyelnünk.
Kontrollvesztésnél annak ellenére képtelenek vagyunk korlátozni az AI-val folytatott interakcióra fordított időt, hogy csökkenteni szeretnénk. Érzelmi visszahúzódásnál az AI-platform hiányában szorongunk, ingerlékennyé és nyugtalanná válunk. Szociális elszigetelődés esetében a valós kapcsolatokat, hobbikat vagy felelősségeket elhanyagoljuk az AI-val folytatott beszélgetés kárára. Kognitív függőségnél az AI-ra nagymértékben támaszkodunk alapvető személyes vagy szakmai döntések meghozatalában, és úgy érezzük, képtelenek vagyunk önállóan gondolkodni nélküle.
Mit tehetünk az irányítás visszaszerzése érdekében?
Először is próbáljuk megérteni a mechanizmust, ismerjük meg a gépi tanulás alapjait, hogyan generálnak LLM-ek szövegeket: az ő szemükben azok „vektorok és súlyok”, és nem varázslat. Így megtörik az érzékelési illúzió, az AI kevésbé tűnik emberinek.
Célszerű merev határokat felállítanunk, korlátozzuk a képernyő előtt töltött időt, jelöljünk ki napi „technológiamentes” órákat, blokkoljuk az AI webhelyeinek URL-jeit. Erősítsük valódi kapcsolatainkat, több időt töltsünk offline hobbijainkkal, vállaljunk önkéntes tevékenységeket. Konzultációért speciális szervezetekhez, viselkedés-egészségügyi szakemberekhez fordulhatunk, hogy a kényszeres technológiahasználatot kezelő stratégiák kidolgozásával adjanak tanácsokat.
Tovább a cikkre: jelenbolajovobe.blog.hu (ferenck)
