A SpaceX július 7-re, keddre ütemezte Transporter-17 nevű közös utazást szállító űrhajójának indítását.
A Miamiban található City Labs készen áll arra, hogy pályára állítsa a világ első kereskedelmi forgalomban kapható, nukleáris meghajtású műholdját.
A napelemeknek vannak kihívásai. Amikor egy műhold a Föld árnyékába kerül, egy állandóan sötét holdkráterbe ütközik, vagy a mélyűrbe sodródik, a napelemtáblái használhatatlanná válnak. Az akkumulátorok be tudnak lépni a helyükre, de végül lemerülnek.
A City Labs úgy véli, hogy az atomenergia megoldhatja ezt a makacs problémát. Július 7-én a vállalat bejelentette, hogy BOHR (Betavoltaic Orbital High-Reliability) műholdja indítási helyet kapott egy SpaceX Transporter-17 közös utazási küldetésen.
A jelentések szerint a SpaceX július 7-én, kedden, keleti parti idő szerint hajnali 3:10-kor (ET) ütemezte be Transporter-17 nevű közös utazási küldetésének indítását. A fellövés egy hatalmas történelmi mérföldkő lesz. A BOHR lesz az első nukleáris CubeSat, amely pályára áll.
„Ez történelmi lépés az űrben hasznosítható kereskedelmi atomenergia számára” – mondta Peter Cabauy, a City Labs vezérigazgatója. „A BOHR azt bizonyítja, hogy a biztonságos, kompakt és a hatóságok által jóváhagyott atomenergia-rendszerek készen állnak a rutinszerű kereskedelmi telepítésre. Ez a képesség lehetővé teszi a folyamatos, folyamatosan bekapcsolt hasznos teher működését, amelyet nem korlátoz a napfény vagy az akkumulátor élettartama.”
Megszerzi az FAA jóváhagyását
A City Labs trícium alapú energiarendszereit a biztonságos kezelés, szállítás és a szabványos kereskedelmi indítási környezetbe való integráció érdekében tervezték, és rendkívül alacsony sugárzási szinten működnek.
A BOHR alapvető technológiája a City Labs saját fejlesztésű NanoTritium™ bétavoltaikus rendszere, amely folyamatos energiát termel a trícium természetes béta-bomlásából, nem pedig maghasadásból.
Az űrbe kötött atomreaktorokkal összehasonlítva a bétavoltaikus cellák mozgó alkatrészek és folyékony elektrolitok nélkül működnek, és a tűz vagy a hőmegfutás veszélye nulla. Továbbá, ahogy a trícium– üzemanyag természetes bomlással jár, ártalmatlanul hélium-3 izotóppá alakul, amely egy teljesen stabil és nem radioaktív izotóp.
Ez a folyamat biztonságos, ultra-alacsony sugárzási szinten működik, amely alkalmas a szokásos kereskedelmi forgalomba hozatalra. Ebben a küldetésben az atomakkumulátor függetlenül fog működni és ellenőrizni az elsődleges hasznos terhet, míg egy napelemes rendszer kezeli a fő műholdas busz működését.
Valójában ehhez a Föld legszigorúbb bürokráciájának némelyikén át kell jutni. A BOHR az első kereskedelmi űrrepülés, amely sikeresen teljesítette a Szövetségi Légügyi Hivatal (FAA) nukleáris indítási jóváhagyási folyamatát, amelyet a Nemzetbiztonsági Elnöki Memorandum-20 alapján hoztak létre. A biztonsági elemzést a City Labs munkatársa, Kevin Makinson vezette, és a Sandia National Laboratories függetlenül validálta.
Az FAA 2025. szeptember 30-án adta ki végleges hasznos teherengedélyét.
Az űrkutatás előmozdítása
A Hadügyminisztérium, a NASA és a Légierő Kutatólaboratóriuma által támogatott küldetés az űrkutatás szempontjából kulcsfontosságú időpontban érkezik.
A NASA Artemis programjának célja, hogy állandó emberi jelenlétet hozzon létre a Holdon. Ezért a folyamatos, fénytől független energiaforrások iránti igény az egekbe szökik. Ez a műhold a jövőbeli mélyűri műveletek úttörőjévé válhat.
„Ez a mérföldkő az űrhajók képességeinek új osztályát hozza létre, lehetővé téve a kritikus alrendszerek folyamatos működését ott, ahol a hagyományos energiaellátó rendszerek kudarcot vallanak. Ide tartozik a mélyűr, az állandóan árnyékolt holdrégiók és a hosszú távú autonóm érzékelőhálózatok” – nyilatkozta a vállalat a sajtóközleményben.
Ennek eredményeként a BOHR küldetés létfontosságú úttörő szerepet játszik majd a jövőbeli nukleáris űrhajók számára, amelyek mind a polgári, mind a nemzetbiztonsági műveleteket támogatják. Amikor a SpaceX Falcon 9 űrhajója felszáll, elindítja a nukleáris űrkutatás következő korszakát.
Tovább a cikkre: interestingengineering.com (Mrigakshi Dixit) és citylabs.net
