A Dell’Oro Group új kutatása szerint a globális adatközpontok tőkekiadásai 2026-ra várhatóan meghaladják az 1 billió dollárt, mivel a hiperskálázható mesterséges intelligencia telepítések felgyorsulnak, és a növekvő memória- és tárolási költségek a szerverkiadások egészét is megemelik.
A kutatócég az erős első negyedévet követően megemelte az adatközpontok globális beruházási előrejelzését az évre vonatkozóan, elsődleges mozgatórugóként a mesterséges intelligencia bővítését, az általános célú infrastruktúrába történő folyamatos beruházásokat és az alkatrészköltségek inflációját említve.
Baron Fung, a Dell’Oro Group vezető kutatási igazgatója kijelentette, hogy a memória- és tárolóárak emelkedése jelentősen megnövelte a szerverrendszerek összköltségeit a negyedévben, és valószínűleg az év során is jelentős tőkekiadás-növekedési tényező marad.
„Ugyanakkor a mesterséges intelligencia infrastruktúra telepítése továbbra is gyorsan gyorsul, miközben a hiperskálázók is kibővítették az általános célú infrastruktúrát, hogy támogassák a nyilvános felhő növekedését, az ügynöki mesterséges intelligencia alapú munkaterheléseket és a mesterséges intelligenciával kapcsolatos tárolási követelmények növekedését” – mondta.
A legnagyobb felhőszolgáltatók kiadásainak mértéke szembetűnő. Az Amazon, a Google, a Meta és a Microsoft, a négy legnagyobb amerikai hiperskálázó, 78%-kal növelte adatközpontjainak beruházási költségeit éves szinten, ami a mesterséges intelligencia infrastruktúra-versenyének intenzitását tükrözi.
A kínálati oldalon a Dell vezette az OEM szerverbevételt, ezt követte a Supermicro és a Lenovo, bár a hiperskálázható piacot kiszolgáló white-box gyártók adták a szerverbevételek nagy részét. Szinte minden szervergyártó profitált a memóriavezérelt rendszerek magasabb árazásából.
Annak ellenére, hogy az év első felében már most is kivételes volt a kiadások növekedése, a Dell’Oro arra számít, hogy a tőkekiadások növekedése a második félévben tovább gyorsul, amit az Nvidia Vera Rubin platformjának felfutása és a hiperskálázó egyedi gyorsítóplatformok frissítési ciklusai vezérelnek.
A főbb felhőszolgáltatókon túl Fung megjegyezte, hogy egyes vállalati vertikálisok és az állami felhőszolgáltatók is növelik a mesterséges intelligencia infrastruktúra elterjedését, „bár a növekedést továbbra is korlátozza a bizonytalan megtérülés és az infrastruktúra felkészültsége”.
„Míg a rövid távú kereslet továbbra is egészséges, előfordulhat, hogy bizonyos kiadásokat előrehoztak az év későbbi, várható áremelkedései előtt” – magyarázta Fung.
Tovább a cikkre: mobileworldlive.com (Michael Robuck)
Lecsapott az AI-vihar a Wall Streetre: több száz milliárd dollár égett el órák alatt a techóriásokból – vége a befektetői vak bizalomnak
Mintegy 767 milliárd dollár, hozzávetőleg 244 800 milliárd forint tűnt el a világ legnagyobb technológiai vállalatainak értékéből. A Tesla és az Alphabet eredményei ismét előhozták a Wall Street legkényelmetlenebb kérdését: mikor térülnek meg az AI-ra elköltött százmilliárdok? A SpaceX korábbi árfolyamesése már megmutatta, milyen gyorsan olvadhat el a kiemelkedő értékeltség, amikor a befektetők az ígéretek helyett készpénzt és profitot kezdenek kérni.
A Wall Streetet több mint három éve hajtó mesterségesintelligencia-láz csütörtökön látványos bizalmi próbába ütközött. A hét legnagyobb amerikai technológiai vállalatot követő Bloomberg Magnificent Seven index a kereskedés közepére 4,8 százalékot zuhant, amivel mintegy 767 milliárd dollár, hozzávetőleg 244 800 milliárd forint tűnt el a cégek együttes piaci értékéből. A csoport május végi csúcsa óta már 11 százalékot veszített, ami körülbelül 2 ezermilliárd dolláros, 638 ezer milliárd forintot meghaladó értékvesztésnek felel meg.
A technológiai részvények esését az Alphabet és a Tesla gyorsjelentése indította el, de a befektetők valójában nem egyszerűen a negyedéves profitokat büntették. A fő kérdéssé az vált, hogy a vállalatok mikor és milyen megtérüléssel tudják pénzzé tenni a mesterséges intelligenciára, adatközpontokra, chipekre, önvezető rendszerekre és robotokra fordított soha nem látott összegeket. A Nasdaq Composite 2,15, az S&P 500 1,21, a Dow Jones pedig 0,97 százalékos mínuszban zárta a csütörtöki kereskedést.
A SpaceX már korábban figyelmeztető jelet küldött
A Magnificent Seven zuhanása nem az első eset, amikor a befektetők látványosan visszavágták egy rendkívül népszerű amerikai növekedési történet értékeltségét. A júniusban tőzsdére lépett SpaceX részvénye a 225,64 dolláros csúcsáról 115 dollár közelébe esett vissza, a vállalat piaci értéke pedig több mint ezermilliárd dollárral, mintegy 319 ezer milliárd forinttal csökkent – írja a Bloomberg.
A SpaceX befektetői azt vizsgálják, indokolható-e a rendkívül magas értékeltség a távoli jövőre ígért növekedéssel és a nagy tőkeigényű fejlesztésekkel. A vállalat továbbra is jelentős támogatást élvez a lakossági és intézményi befektetők körében, de az árfolyam visszaesése megmutatta, milyen gyorsan eltűnhet a prémium, amikor a piac már nemcsak a növekedési történetet, hanem annak finanszírozhatóságát is számon kéri.
A Tesla jövőbeli ígéreteihez már kevés volt a türelem
A Tesla helyzete más, de a befektetői félelem hasonló. A vállalat részvényenként 31 centes korrigált eredményt közölt, miközben az elemzők 51 centre számítottak. A társaság a második negyedévben 5,8 milliárd dollárt, mintegy 1850 milliárd forintot költött beruházásokra, szabad pénzáramlása pedig 1,1 milliárd dolláros, hozzávetőleg 351 milliárd forintos mínuszba került.
Elon Musk a befektetőknek azt mondta, hogy 2026 rendkívül erős beruházási év lesz, és a Teslának a lehető leggyorsabban kell költenie, amíg ezt túlzott pazarlás nélkül megteheti. A pénz jelentős része az önvezető taxiszolgáltatásra, az Optimus humanoid robotra, a saját mesterségesintelligencia-rendszerekre és a kapcsolódó gyártási kapacitásokra megy. Ezekből azonban jelenleg még nem származik a hagyományos autóüzlethez mérhető bevétel.
A Tesla árfolyama 14,5 százalékkal zuhant, ami a vállalat egyik legsúlyosabb napi esése volt az elmúlt években. A reakció azt jelezte, hogy a befektetők egyre kevésbé hajlandók korlátlanul finanszírozni olyan jövőbeli üzleteket, amelyeknél a műszaki áttörés, a szabályozói engedély, a tömeggyártás és a nyereségesség időpontja egyaránt bizonytalan.
A Wall Street nagyjai zuhanórepülésben vannak
Az Alphabet negyedéves számai önmagukban nem indokoltak volna pánikot. A Google felhőszolgáltatási üzletágának bevétele 82 százalékkal nőtt, ami azt mutatta, hogy az AI-hoz kapcsolódó számítási kapacitás iránt valóban erős a kereslet. A vállalat azonban az idei beruházási előrejelzésének felső határát 205 milliárd dollárra, mintegy 65 400 milliárd forintra emelte. Ez 15 milliárd dollárral több a korábbi tervnél, és a menedzsment már 2027-re is újabb növekedést helyezett kilátásba.
A Google anyavállalata csak a második negyedévben 45 milliárd dollárt, körülbelül 14 400 milliárd forintot fordított beruházásokra.
A szabad pénzáramlása 5,9 milliárd dolláros, mintegy 1880 milliárd forintos mínuszba fordult, amire tőzsdei vállalatként korábban nem volt példa. Ez nem azt jelenti, hogy az Alphabet veszteséges lett, hanem azt, hogy az üzleti működésből befolyó készpénz a beruházások levonása után már nem fedezte a kiadásokat.
A befektetők számára éppen ez a változás a kellemetlen. Az Alphabetet korábban olyan vállalatként árazták, amely a keresőből, a YouTube-ból és a digitális hirdetésekből hatalmas pénzáramlást termel, miközben saját forrásból képes finanszírozni az új üzleteit és részvényeket is visszavásárolni. Az Alphabet részvénye 7 százalékot esett csütörtökön. A piac tehát nem a felhőüzletág gyors növekedését vitatta, hanem azt, hogy ez a növekedés képes-e a beruházásoknál gyorsabban pénzt termelni.
Az Amazon, a Microsoft és a Meta részvényei is gyengültek, miután a befektetők arra kezdtek számítani, hogy a következő heti gyorsjelentésekben ezek a vállalatok is emelhetik kiadási terveiket.
Már nem az a kérdés, hogy fontos-e az AI
A piaci fordulat nem feltétlenül jelenti a mesterségesintelligencia-üzlet összeomlását. Az Alphabet felhőbevételeinek növekedése, az adatközponti kapacitások iránti kereslet és a memóriachipek gyártóinak teljesítménye azt mutatja, hogy az infrastruktúra építése továbbra is valós gazdasági igényt szolgál ki. A vita most inkább arról szól, hogy az ellátási lánc mely szereplői keresnek rajta pénzt, és kik azok, akik a versenyben maradásért kénytelenek elhasználni a korábban bőséges pénzáramlásukat.
A nagy felhőszolgáltatók és más AI-központú vállalatok idei beruházásai meghaladhatják a 700 milliárd dollárt, vagyis a 223 ezer milliárd forintot.
A Bank of England által idézett számítás szerint ebből akár 240 milliárd dollárt, közel 76 600 milliárd forintot befektetési kategóriájú vállalati kötvények kibocsátásával finanszírozhatnak. A mesterségesintelligencia-beruházások kockázata ezzel már nemcsak a részvénypiacot, hanem a vállalati kötvénypiacot, a magánhitelalapokat és a biztosítókat is egyre szorosabban érinti.
A verseny ráadásul nem áll meg az amerikai óriásvállalatoknál. A kínai fejlesztők egyre erősebb, gyakran nyíltan hozzáférhető és olcsóbban használható nyelvi modellekkel jelennek meg. Ha ezek tartósan lefelé nyomják az AI-szolgáltatások árát, az megnehezítheti az olyan amerikai fejlesztők dolgát, amelyek hatalmas számítási kapacitást kötöttek le, de a működésükhöz szükséges bevételt csak később remélik. Ez közvetve az Nvidiát és az adatközponti beszállítókat is érintheti, mert az ő forgalmuk végső soron attól függ, hogy ügyfeleik képesek-e kifizetni és gazdaságosan kihasználni a megrendelt infrastruktúrát. Ez piaci következtetés, nem a vállalatok által közölt előrejelzés.
Tovább a cikkre: vg.hu
