Magyar Péter miniszterelnök minapi bejelentése értelmében elképzelhető, hogy az Integritás Hatóság múlt heti lépése után a kormány is megteszi a maga feljelentését a Gondosóra program kapcsán, amely ügyben a NAV már nyomozást indított költségvetési csalás gyanúja miatt. A mintegy 110 milliárd forintos keretösszegű programot az előző kormány tervei szerint uniós forrásból finanszírozták volna, azonban ahogy az a túlárazást emlegető miniszterelnök csütörtöki sajtótájékoztatóján kiderült: a Magyar-kormány kivette a programot a Brüsszelnek benyújtott uniós helyreállítási tervből, és egy másik projektet tett a helyére, hogy elkerülje a forrásvesztést. A kormányfő tájékoztatása szerint ugyanis az Európai Bizottság és átvilágító szervek olyan szabálytalanságokat jeleztek a program kapcsán, ami miatt az ország biztosan elesett volna az arra allokált uniós forrásoktól.
Az utóbbi napokban felgyorsultak az események a Gondosóra program kapcsán megfogalmazott, pénzügyi visszaélésekre vonatkozó állítások, gyanúk kapcsán. Az Orbán-kormány által 2022-ben elindított, a 65 év felettiek számára ingyenesen elérhető, segélyhívásra használható eszközt biztosító programmal kapcsolatban először 2024 tavaszán Hadházy Ákos akkori független parlamenti képviselő fogalmazott meg túlárazásra vonatkozó gyanút, és mivel a programot eredetileg uniós forrásból kívánta finanszírozni az Orbán-kormány, ezért a politikus az EU-pénzek jogszerű felhasználását ellenőrző Integritás Hatóság (IH), illetve az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) ellenőrzését kérte.
Majd 2025 januárjában Hadházy Ákos azt közölte, hogy a „gigantikus csalás” ügyében az IH és a NAV is vizsgálja beadványait. Egyben egy birtokába került dokumentumra hivatkozva azt állította, hogy a Gondosóra szolgáltatást biztosító 4iG nem közvetlenül az eszközök gyártójától, egy távol-keleti vállalattól, hanem egy „titokzatos” dubaji cégen keresztül futtatva vásárolta meg a gondosórákat, a csuklóra vagy nyakba helyezhető, baj esetén a felhasználók segítségkérését közvetítő, diszpécserszolgálattal összekötött eszközöket. Hadházy akkori állítása szerint a 4iG így egy darab eszközt 54 dollárért (akkori árfolyamon számolva mintegy 20 ezer forintért) vásárolt meg, viszont a projektben 70 ezer forintért számolták el azokat. (A napokban Hadházy az RTL Híradónak már 80 ezres elszámolást említett.)
Hadházy akkori közlése szerint az Integritás Hatóság megalapozottnak értékelte gyanúját, így vizsgálatot is indított az ügyben, míg a NAV először elutasította a beadványát, majd végül mégis „nyomozgatni” kezdett az ügyben. Az IH és a NAV részéről azonban az elindított vizsgálatok, eljárások ügyében semmilyen hivatalos közlést nem lehetett akkor találni sem a honlapjaikon, sem egyéb nyilatkozataikban.
Feljelentés, nyomozás
Ebben állt be most gyökeres fordulat, ugyanis az Integritás Hatóság múlt hét csütörtökön azt közölte, hogy a Gondosóra program „egyes beszerzéseinek” vizsgálatáról egy úgynevezett „köztes jelentést” készített, amelyben „feltárt körülmények” alapján feljelentést tett ismeretlen tettes ellen „több bűncselekmény gyanúja” miatt. Emellett az IH azt is közölte, hogy szabálytalansági eljárást kezdeményez Gondosóra programot felügyelő irányító hatóságnál, és további hatáskörrel rendelkező szervek eljárását is kezdeményezi.
Az IH közleményében tudatta azt is, hogy a köztes jelentés lezárása mellett folytatja tényfeltáró munkáját, és a még folyamatban lévő vizsgálati cselekmények eredményéről a vizsgálatot záró jelentésben számol majd be.
Az IH közlését követő másnap, múlt hét pénteken pedig a NAV közölte az RTL Híradó megkeresésére, hogy költségvetési csalás gyanúja miatt nyomoz a Gondosóra program ügyében.
Száz- vagy ezermilliárdos tétel?
Az IH elnöke, Bíró Ferenc június elején a DE! Akcióközösségnek adott interjúban kitért arra, hogy az IH vizsgálja a Gondosóra programot, amivel kapcsolatban azt mondta:
az „nagyságrendileg egy Lounge-típusú” ügy
utalva Balásy Gyula túlárazásokat alkalmazó cégcsoportjára, amellyel szemben a hatóságok hűtlen kezelés gyanúja miatt nyomoznak. Bíró Ferenc egyben a Gondosóra-ügyet „ezermilliárdos” nagyságrendűnek nevezte, azonban ezzel kapcsolatban részletekbe nem bocsátkozott, csak annyit fűzött hozzá, hogy nem akar „előre spoilerezni, mert még nincsen kész a vizsgálat”.
Bár Bíró Ferenc ezermilliárdos tételről beszélt a Gondosóra program kapcsán, azonban a nyilvánosan elérhető információk szerint annak teljes költségkerete valamivel több mint 110 milliárd forintot tesz „csak” ki.
Ez az összeg két projekt között oszlik meg: ebből a kisebb értékű, mintegy 2,5 milliárd forintos, előkészítő projektet 2023. május 31-ig kellett befejezni, míg a nagyobb projektet, magát a programot jelentő fejlesztés finanszírozásának befejezési dátumát 2025. december 31-ében jelölték meg. Utóbbi teljes költsége közel 109 milliárd forintot tett ki.
Az összességében mintegy 110 milliárd forintos tételt az Orbán-kormány tervei szerint EU-forrásból, az uniós helyreállítási tervből finanszírozták volna, azonban a Gondosóra programot Magyar Péter csütörtöki közlése szerint a kormányzat kivette onnan, és más projektet tett helyére, hogy „elkerüljék a forrásvesztést”. A kormányfő szerint ugyanis az Európai Bizottság és átvilágító szervek olyan „szabálytalanságokat” találtak, amelyek miatt „bizonyosan nem kapta volna meg” az ország ezt az uniós forrást, ezért kell most a kormányfő megfogalmazása szerint a „magyar embereknek állni” a programhoz felhasznált összegeket. Azzal ugyanis, hogy kivették az uniós helyreállítási tervből a programot, annak finanszírozását végül a hazai költségvetésnek kell majd fedeznie. Miután a programot az uniós helyreállítási alapból (RRF) tervezték eredetileg finanszírozni, de az RRF esetében a költségeket előbb magyar költségvetési forrásból kellett állni, az uniós pénz csak a vállalások teljesítése után érkezhetett volna meg.
A visszaélések gyanúját érintve Magyar Péter „full lopásnak” nevezte a programot, amelyet szerinte „totálisan túláraztak”. Részletekbe nem bocsátkozva azt is kifogásolta, hogy szerinte „teljesen elavult technológiát” alkalmaznak a programnál. Azok a technológiák, szoftverek, internetes kapcsolatok, amelyekkel felszerelték a Gondosórát, „egy-két év múlva kifutnak, és teljesen használhatatlanok lesznek”, jegyezte meg a kormányfő.
A program ügyében már elindított vizsgálódásokkal kapcsolatban elmondta:
ez is egy NER-es üzlet volt.
Szerinte „biztos”, hogy számos „szabálytalanságra” derül fény, „egészen döbbenetes eljárások lesznek”. Egyben azt is leszögezte, hogy
a kormány is jelentést készít az ügyben, és lehetséges, hogy külön feljelentést fog tenni.
Nettó 65 milliárdos szerződés
A program megvalósításáért felelős Kormányzati Szolgáltató Központ Nonprofit Kft. (KSZK) honlapján elérhető, a KSZK szerződéseit tartalmazó adatok szerint a Gondosóra szolgáltatást biztosító 4iG „digitális jóléti diszpécser szolgáltatások” teljesítésére közel nettó 65 milliárd forint értékben szerződött a KSZK-val, vagyis ekkora közbeszerzést nyert el.
A 2022 októberében kötött szerződés 2026 végéig szól. A nettó 65 milliárdos összeg a 27%-os ÁFÁ-t is hozzászámítva mintegy bruttó 82 milliárd forintos tételt jelent a Gondosóra program fedezésére elkülönített összesen mintegy bruttó 110 milliárdos teljes költségkeretben. Azt is meg kell azonban jegyezni, hogy a szerződött támogatás összege azonban csak 85 milliárd forintot tesz ki a KSZK honlapján olvasható adatok szerint.
A KSZK nettó 5 millió forint felett szerződéseit tartalmazó listán a 4iG, illetve a 4iG Informatikai Zrt. még egyszer bukkan fel: „webes és mobil szolgáltatási platform továbbfejlesztése” címen 1,3 milliárd forintos értékben. Ezt a szerződést 2025 októberében kötötték, és 2025 végéig szólt.
Előfordul, hogy a negyedéves 4iG jelentésekben a Gondosóra működtetéséből a cég számaiban jelentkező pozitív hatások hangsúlyosabban szerepeknek. A 2024. harmadik negyedévre vonatkozó jelentésben például azt közölte a cég a vállalat IT divíziója kapcsán, hogy az adott negyedévben a folyamatosan kihívásokkal teli piaci környezet ellenére a nettó bevétel 67%-kal nőtt, az EBITDA-marzs pedig 20,2%-ot ért el éves szinten. A javulás főként a Gondosóra projekt felfutásának és a szigorú költségkezelésnek volt köszönhető, jegyezte meg a társaság.
Újratervezés jön
A csütörtöki sajtótájékoztatóján Magyar Péter a Gondosóra kapcsán megfogalmazott kritikák mellett elismerte a program célját is. „Biztos vagyok benne, hogy sok ember egészségét és életét mentette meg vagy segítette” – jegyezte meg. A KSZK szerint a program „több százezer alkalommal nyújtott segítséget, és számos esetben életmentő beavatkozást tett lehetővé”.
A program jövőjével kapcsolatban a Szociális és Családügyi Minisztérium múlt héten a Telex megkeresésére azt közölte, hogy „jelenleg a projekt felülvizsgálat alatt áll”, újra fogják azt tervezni. A program idei büdzséjével kapcsolatban azt lehet tudni, hogy az Orbán-kormány tavaly augusztusban 26,8 milliárd forintot különített el a Gondosóra idei működtetésére a központi költségvetésben (1321/2025 kormányhatározat).
A KSZK múlt héten az IH és a NAV közléseire reagálva közleményt adott ki, amelyben leszögezte, hogy a projektre fordítható mintegy 110 milliárd forintos keretösszegből lényegesen kevesebb került felhasználásra a program megvalósítása során. Ezzel feltehetően arra utalt, hogy a szerződött támogatás összege „csak” 85 milliárd forintot tesz ki. A KSZK közleménye kitért arra is, hogy jelenleg pedig több mint 1 millió 55 ezer felhasználó rendelkezik Gondosórával.
Tovább a cikkre: portfoilio.hu (Tar Gábor)
