A digitális függőség miatti aggodalmak gyorsan nőnek, ezért az Európai Bizottság 2028 közepéig működőképessé váló „szuverén” MI-infrastruktúrát épít.
Az Európai Bizottság pályázati felhívást tett közzé legfeljebb hét európai MI-gigagyár közpénzekből történő finanszírozására, miközben Brüsszel versenyt fut az idővel, hogy szuverén infrastruktúrát építsen a fejlett mesterségesintelligencia-modellek betanításához, és felzárkózzon a globális technológiai versenytársakhoz.
Az MI-gigagyárak olyan nagyszabású számítási létesítmények, amelyeket csúcstechnológiás, erősen specializált chipekkel szerelnek fel, és amelyek célja a mesterségesintelligencia-technológiák következő generációjának, különösen a legfejlettebb nagy nyelvi modelleknek a betanítása, amelyekhez adatok ezermilliárdjainak feldolgozására van szükség.
A lépés egy átfogóbb, a technológiai szuverenitást célzó stratégia része, amelynek célja, hogy csökkentse az EU függését a felhőszolgáltatások és chipek külföldi beszállítóitól.
A mind erősebb modellek felépítéséért zajló globális verseny, amely gazdasági és katonai áttöréseket ígér, párhuzamos hajszát indított el az őket kiszolgáló infrastruktúra kiépítésére. Az Egyesült Államokban és Kínában már javában zajlanak hatalmas adatközpont-projektek.
Válaszként Ursula von der Leyen bizottsági elnök 2025 februárjában, a párizsi AI Action Summiton jelentette be az európai MI-gigagyárak létrehozásának tervét, azzal az ambícióval, hogy megismételje a genfi CERN laboratórium sikerét.
Azóta a kezdeményezés jelentős iparági érdeklődést váltott ki, 76 lehetséges konzorcium jelezte előzetes szándékát projektjavaslat benyújtására. A magánszektor étvágyának kielégítése és az infrastruktúra ésszerű földrajzi elosztásának biztosítása érdekében a Bizottság eredetileg négy-öt gigagyárra vonatkozó terveit legfeljebb hétre bővítette.
Ugyanakkor a Bizottságot bírálatok érik a kezdeményezés többszöri halasztása miatt, ami olyan tempóra lassítja Európát, amely aláássa a felzárkózás sürgősségéről szóló, az USA-val és Kínával szembeni retorikáját. A közbeszerzési eljárást már két egymást követő szakaszra osztották, lépcsőzetes megközelítéssel, amelynek célja, hogy a következő hat és fél évben fokozatosan építse fel a kapacitást. A szakaszolás fő oka a rendelkezésre álló források hiánya. Noha a Bizottság kezdetben egy 20 milliárd eurós gigagyár-alap mellett látszott elköteleződni, pénzügyi vállalásait fokozatosan visszavette.
A projekt közpénzből finanszírozott részét a teljes beruházás mintegy harmadára csökkentették, a fennmaradó kétharmadot a magánszektor biztosítja. Az EU által állt harmadnak is csak a felét adja Brüsszel, a többit a kezdeményezést támogató uniós országok nyújtják. Ennek eredményeként Brüsszel mintegy 5 milliárd euróval járul hozzá, amit további 5 milliárd euró egészít ki az európai kormányoktól, valamint hozzávetőleg 20 milliárd eurónyi magánberuházás. A jelenlegi költségvetés keretei között Brüsszel azonban csak 1 milliárd euróra tud kötelezettséget vállalni, a fennmaradó összeget a következő többéves pénzügyi kerettől (MFF) várják, amely maga is még mozgó célpont, mivel továbbra is heves viták tárgya a tagállamok között.
„Nem előzhetjük meg a következő MFF-ről szóló döntéseket. Azt a legjobb becslést adtuk önöknek, hogy mennyi pénz állhat majd rendelkezésünkre a következő MFF-ből ahhoz, hogy támogatni tudjuk a második fázist” – mondta egy magas rangú bizottsági tisztviselő.
A közpénzből nyújtott hozzájárulásért cserébe az EU és a támogató tagállamok arányos részben hozzáférést kapnak a számítási kapacitáshoz, amelyet saját belátásuk szerint oszthatnak ki közprojekteknek, kutatóközpontoknak és MI-laboroknak.
Minden működési költség a részt vevő magánszereplőket terheli, az uniós tisztviselők pedig ragaszkodnak ahhoz, hogy a projektek pénzügyileg fenntarthatók legyenek saját kereskedelmi szolgáltatásaik fejlesztésével, tekintettel arra, hogy az MI-számítási kapacitáshoz való hozzáférés továbbra is szűkös és értékes.
A hasonló léptékű infrastruktúra-projektek korábban is bírálatokat váltottak ki, mivel hajlamosak a leggazdagabb tagállamokat előnyben részesíteni.
Tíz ország jelezte, hogy szívesen adna otthont egy gigagyárnak: Németország, Olaszország, Franciaország, Lengyelország, Csehország, Dánia, Finnország, Görögország, Portugália és Spanyolország. Lehetséges egy- és többországos konzorcium is, Párizs pedig már jelezte (forrás: angol), hogy egyedül kíván pályázni.
Egy másik visszatérő kritika, hogy miközben a gigagyárak célja az európai, szuverén infrastruktúra megteremtése, az EU továbbra is nagymértékben függ a speciális MI-chipek külföldi beszállítóitól.
Ennek részeként a Bizottság három chipgyártóval, az Nvidiával, az AMD-vel és a Qualcommmal írt alá szándéknyilatkozatot. A pályázatok értékelésének kritériumai között olyan intézkedések is szerepelnek, amelyek a beszállítói függőség kialakulásának elkerülését szolgálják.
„Nagyon is tudatában vagyunk annak, hogy Európa kapacitását szeretnénk felépíteni, ugyanakkor el kell ismernünk, hogy már most is szeretnénk bizonyos MI-tevékenységeket folytatni. Tehát arról van szó, hogy meg kell találni a megfelelő egyensúlyt” – mondta egy magas rangú uniós tisztviselő.
A nyertes projektek várhatóan 2027 elején kezdik meg a gigagyárak fizikai építését, az üzemek pedig 2028 közepére válhatnak működőképessé.
Tovább a cikkre: euronews.com
AI-gigagyárakat épít az EU: Magyarország is beszáll
Az Európai Bizottság meghirdette az AI Gigafactory-program pályázatát, amelynek célja legfeljebb hét, világszínvonalú mesterségesintelligencia-központ létrehozása Európában.
A beruházás az EU eddigi legnagyobb AI-infrastruktúra-fejlesztése: az uniós és tagállami támogatások összege elérheti a 10 milliárd eurót, amely várhatóan legalább 20 milliárd eurónyi magánberuházást mozgósít, így az összes befektetés meghaladhatja a 30 milliárd eurót. A gigagyárak nagy teljesítményű AI-processzorokat, felhőszolgáltatásokat, szoftvereket, nagy sebességű hálózatokat és energiatakarékos adatközpontokat egyesítenek majd. Ezek biztosítják azt a számítási kapacitást, amelyre a legfejlettebb mesterségesintelligencia-modellek fejlesztéséhez, tanításához és működtetéséhez szükség van.
„Az AI Gigafactory-pályázat elindítása mérföldkő az AI Kontinens-stratégiánk megvalósításában. A mesterséges intelligencia fejlesztésének felgyorsulásával Európa számára stratégiai szükségszerűvé vált, hogy rendelkezzen a gigagyárak által biztosított, rendkívüli méretű számítási kapacitással. Örömmel látom, hogy a tagállamok, az iparág szereplői és az Európai Bizottság együtt dolgoznak ezeknek a létesítményeknek a megvalósításán, amelyek kulcsfontosságúak technológiai szuverenitásunk szempontjából” – mondta Henna Virkkunen, az Európai Bizottság technológiai szuverenitásért, biztonságért és demokráciáért felelős ügyvezető alelnöke.
A Bizottság szerint a cél, hogy Európa saját infrastruktúrán, az uniós adatvédelmi, biztonsági és etikai szabályoknak megfelelően fejleszthesse a következő generációs AI-rendszereket, csökkentve a függőséget az amerikai és ázsiai technológiai óriásoktól.
A pályázaton vállalatokból, befektetőkből és állami szereplőkből álló konzorciumok indulhatnak. A kiválasztott projektek két ütemben kapnak támogatást: az első kategóriában egy-egy projekt akár 500 millió euró, a másodikban pedig akár 1 milliárd euró uniós támogatásban részesülhet, amelyet a részt vevő tagállamok saját forrásokkal egészítenek ki.
A programban 18 tagállam vesz részt közös közbeszerzési megállapodással, köztük Magyarország is. A pályázatok benyújtási határideje 2026. november 12., a nyertesekről várhatóan 2027 elején születik döntés, az első AI-gigagyárak építése pedig még ugyanabban az évben megkezdődhet.
Magyarország részvétele a nemrég elfogadott magyar helyreállítási terv (RRF) része. A kormány júliusban döntött arról, hogy legfeljebb 500 millió euróval járul hozzá az AI Gigafactory-programhoz, mégpedig a Helyreállítási és Ellenállóképességi Terv forrásaiból. A magyar RRF-ben külön beruházás szerepel erre a célra, amely szerint az ország 500 millió eurós önkéntes hozzájárulást fizet be az EuroHPC közös vállalkozásnak, hogy részt vehessen egy AI Gigafactory és más nagy teljesítményű számítástechnikai infrastruktúrák finanszírozásában.
A magyar kormány korábban azt is jelezte, hogy első lépésként egy lengyel vezetésű konzorciumhoz csatlakozik, majd a program későbbi szakaszában tovább növelheti hozzájárulását annak érdekében, hogy hosszú távon hozzáférést szerezzen Európa egyik legnagyobb mesterségesintelligencia-számítóközpontjához.
Az AI Gigafactory-program az Európai Bizottság szerint kulcsfontosságú eleme annak a stratégiának, amelynek célja, hogy Európa a mesterséges intelligencia területén is a világ vezető szereplői közé kerüljön, miközben saját technológiai szuverenitását is megerősíti.
Tovább a cikkre: hvg.hu
Elfogadták az uniós MI-szabályozás első módosítását, eddig van idejük a tagállamoknak a feltételek teljesítésére
Tanács Zoltán bejelentette, hogy az uniós döntéshozók elfogadták a Digital Omnibus AI-csomagot, amely az EU mesterséges intelligencia-szabályozásának első jelentős módosítása. A tagállamoknak adtak haladékot a feltételek teljesítésére.
Az uniós döntéshozók elfogadták az EU mesterséges intelligencia-szabályozásának (AI Act) első jelentős módosítását, a Digital Omnibus AI-csomagot – közölte Tanács Zoltán tudományos és technológiai miniszter szerdán Facebook-bejegyzésében.
A miniszter tájékoztatása szerint a mesterséges intelligencia (MI) európai szabályozásában a következő mérföldkő továbbra is augusztus 2., amikor életbe lép az 50. cikkely átláthatósági kötelezettségeinek jelentős része. A mostani módosítás azonban egyes kötelezettségek teljesítését későbbi időpontra tolja – tette hozzá.
Van még idejük a tagállamoknak
Így a magas kockázatú, önálló MI-rendszerekre vonatkozó egyes kötelezettségek teljesítésére 2027 decemberéig, a termékekbe beépített MI-rendszerek esetében pedig 2028 augusztusáig kapnak haladékot az érintettek.
A tagállamok a szabályozói tesztkörnyezetek (sandboxok) kialakítására 2027 augusztusáig kapnak időt.
A beleegyezés nélküli intim képek előállítására, illetve gyermekek sérelmére készített tartalmak generálására alkalmas rendszerek tiltott gyakorlatnak minősülnek, és ezekre már 2026 decemberétől alkalmazni kell a szabályokat – ismertette.
A változtatások célja emellett az AI Act és más ágazati uniós szabályozások – egyebek mellett az orvostechnikai eszközökre és gépekre vonatkozó előírások – közötti megfelelés egyszerűsítése és a párhuzamos adminisztráció csökkentése.
A cél a közös biztonság kialakítása
Tanács Zoltán bejegyzésében hangsúlyozta: az MI fejlődése rendkívül gyors, ezért a szabályozásnak is alkalmazkodnia kell a technológiai változásokhoz. A szabályozás nem adminisztratív teher, hanem a közös biztonság egyik alapvető eszköze – emelte ki.
A bejegyzésében felidézte, hogy az OpenAI múlt heti tájékoztatása szerint egy kísérleti MI-modell egy kiberbiztonsági teszt során kijutott a tesztkörnyezetből, internet-hozzáférést szerzett, majd egy másik MI-fejlesztő vállalat IT rendszerét támadta meg.
Ez az első alkalom, amikor az MI emberi utasítás nélkül lépett ki saját tesztkörnyezetéből, majd egy külső, valós informatikai rendszerben hajtott végre sikeres támadást. A történések után több mint ezer vezető kutató és fejlesztő nyílt levélben kérte az amerikai kormányt, hogy fontolják meg a fejlesztés ütemének tudatos lassítását és a biztonsági, jogi és intézményi kereteket kialakítását sürgetik.
Tanács Zoltán szerint ez az eset is mutatja, hogy az EU jó úton halad, amikor szigorú szabályokat alkalmaz és maga is fejleszti is MI-képességeit.
Tovább a cikkre: index.hu
Amíg Európa a hőséggel küzd, Brüsszel felkészült AI-hadjáratára
Miközben a rendkívüli hőség kontinensszerte az energiaellátás határait teszteli, az Európai Unió néhány nap alatt két meghatározó lépést tesz a mesterséges intelligencia területén. Brüsszel több mint 30 milliárd eurónyi beruházást mozgósítana hét AI-szupergyár létrehozására, vasárnaptól pedig már érdemi ellenőrzési és szankcionálási jogkörökkel léphet fel a világ legerősebb modelljeinek fejlesztőivel szemben. Magyarország is beszáll a technológiai versenybe, és a lengyel vezetésű konzorcium résztvevőjeként jelentős számítási kapacitáshoz juthat, azt azonban csak az idő fogja megmutatni, hogy az EU valóban képes-e hatékonyan fejleszteni vagy átgondolatlanul indul neki a jövőt meghatározó technológiai versenynek.
Az Európai Unió egyetlen héten belül két fronton is fontos lépéseket tesz a mesterséges intelligencia területén:
- csütörtökön elindította hét AI-szupergyár kiválasztását
- vasárnaptól pedig életbe lépnek az Európai Bizottság ellenőrzési és szankcionálási jogkörei a világ legerősebb AI-modelljeivel szemben.
Brüsszel ezzel egyszerre próbálja csökkenteni Európa technológiai lemaradását, és keretek közé szorítani azokat a rendszerszintű kockázatokat, amelyek a technológia gyors fejlődésével jelennek meg. A célok egyértelműek, azonban az oda vezető út számtalan buktató kikerülhetőségét feltételezi.
Nagy pénzeket kell megmozgatni
Az Európai Bizottság csütörtökön hivatalosan is elindította azt az eljárást, amelynek végén hét ipari konzorcium kaphat támogatást nagyméretű AI-adatközpontok felépítésére. A gigagyárak fejlett processzorokat, felhőszolgáltatásokat, nagy sebességű adatkapcsolatokat és speciális AI-infrastruktúrát kapcsolnak majd össze, hogy Európában is lehetővé váljon a legnagyobb modellek gyors betanítása, továbbfejlesztése és működtetése.
A tervek szerint négy kisebb központot egyenként 25–75 ezer, három nagyobbat pedig 40–100 ezer speciális AI-processzorral szerelnének fel. A beruházások a már működő 19 európai AI-gyárat egészítik ki, és a Bizottság számításai szerint több mint kétszeresére növelhetik az uniós számítási kapacitást. Az infrastruktúrához startupok, közepes és nagyvállalatok, kutatóintézetek, egyetemek és közigazgatási szervek is hozzáférhetnek majd.
A programhoz az EU és a tagállamok együttesen legfeljebb 10 milliárd eurónyi közpénzt mozgósítanának, amelyhez legalább 20 milliárd euró magánberuházást várnak.
A kisebb projektek legfeljebb 1 milliárd, a nagyobbak pedig 2 milliárd eurónyi állami támogatást kaphatnak, de a közpénzek aránya nem haladhatja meg a beruházási költség 35 százalékát. A teljes program így várhatóan a 30 milliárd eurót meghaladó szinten fog megvalósulni.
A pályázó konzorciumoknak legalább egy tagállami kormány támogatását meg kell szerezniük, a jelentkezéseket pedig november 12-ig lehet benyújtani. A nyerteseket várhatóan 2027 elején választják ki, ezt követően pedig 18 hónap áll majd rendelkezésükre az adatközpontok felépítésére, ergo ha nincs nagyobb csúszás, nagyjából 2029-re láthatjuk a projekt eredményeit.
Németország, Görögország, Olaszország, Portugália és Spanyolország a nagyobb,
Csehország, Dánia, Finnország, Franciaország és Lengyelország pedig a kisebb kategóriában készít elő projektet.
A Tisza-kormány is bejelentkezett a forrásfelszabadítással
Az uniós pénzekről kötött politikai alkunak az is része volt, hogy Magyarország a következő években összesen 500 millió eurót fordít mesterségesintelligencia-alapú fejlesztésekre és az európai gigagyárprogramban való részvételre, kedvezményes finanszírozás felhasználásával. Erre a vállalásra azért volt szükség, mert a Magyar Péter vezette kabinet a lehető legnagyobb összeget szerette volna elérni, de a beszállásban mindenképpen nagy potenciál van. A terv az, hogy a lengyel vezetésű, Csehországot és Litvániát is magában foglaló konzorciumhoz csatlakozik Magyarország, az első szakaszban 25 millió, a későbbi bővítés során pedig további 100 millió eurós hozzájárulással.
A részvétel persze nem jelenti azt, hogy a szupergyár Magyarországon épül majd fel, de sikeres pályázat esetén a magyar hozzájárulás tulajdonosi és hozzáférési pozíciót biztosít majd egy több mint 100 ezer processzorral működő központban. Ennek révén pedig a magyar érdekeltek is jelentősen kedvezményes feltételek mellett férhetnének hozzá olyan számítási teljesítményhez, amelynek önálló kiépítése rendkívül költséges lenne.
A gigagyárak ugyanakkor csak részben oldhatják meg Európa technológiai függőségét, hiszen a legfejlettebb AI-processzorok piacát továbbra is amerikai vállalatok uralják, ezért az új európai létesítmények várhatóan nagyrészt az Nvidia, az AMD és a Qualcomm termékeire támaszkodnak majd. Ezek a vállalatok már jelezték szállítási szándékukat, így miközben a számítási infrastruktúra Európába kerülhet, annak legfontosabb alkatrészei továbbra is külföldről érkeznek.
A jelenlegi hőhelyzet mindennél világosabbá teszi, hogy kérdéses az adatközpontok energia- és vízigénye is, de a pályázóknak részletesen be kell mutatniuk, hogyan működtetnék fenntarthatóan és energiahatékonyan a létesítményeket. Az európai villamosenergia-árak jelenleg több térségben lényegesen magasabbak az amerikai vagy kínai szinteknél, ami a beruházások hosszú távú versenyképességét is ronthatja, azonban a szabályozás terén az EU abszolút élen jár, így egy jól átgondolt stratégia mentén a befektetőknek is megérheti európai projektekben részt vállalniuk.
Vasárnaptól már büntethet is Brüsszel
Augusztus 2-vel életbe lépnek az Európai Bizottság szankcionálási jogkörei az általános célú, illetve rendszerszintű kockázatot hordozó AI-modellek szolgáltatóival szemben. Az uniós AI-rendelet kötelezettségei már egy éve vonatkoznak az újonnan piacra vitt modellekre, mostantól azonban a Bizottság ki is kényszerítheti azok betartását.
Az ellenőrzés központjában az Európai Bizottság AI Hivatalának 37 fős, A3 néven működő egysége áll.
A brüsszeli csapat feladata lesz annak vizsgálata, hogy az OpenAI, az Anthropic, a Google, a DeepSeek, a Moonshot és más vezető fejlesztők megfelelően mérik fel és mérséklik-e modelljeik kockázatait. Ez az első olyan állandó kormányzati ellenőrzési mechanizmus a világon, amely egységes szabályok alapján felügyeli a legnagyobb teljesítményű AI-modelleket.
Az uniós szabályozás négy kiemelt kockázati területet azonosít:
- Vizsgálni kell, hogy egy modell megkönnyítheti-e vegyi, biológiai vagy nukleáris fegyverek előállítását;
- elveszíthető-e felette az emberi ellenőrzés;
- képes lehet-e kibertámadás végrehajtására;
- illetve felhasználható-e a társadalom nagyszabású manipulálására.
A szolgáltatóknak modellértékeléseket kell végezniük, jelenteniük kell a súlyos incidenseket, megfelelő kiberbiztonsági védelmet kell kialakítaniuk, és dokumentálniuk kell a tréningadatok, valamint a fejlesztés legfontosabb jellemzőit.
Ha a Bizottságnak komoly és megalapozott aggálya támad, információt és közvetlen hozzáférést kérhet a modellhez, valamint kockázatcsökkentő intézkedéseket rendelhet el. Súlyosabb esetben korlátozhatja, visszahívathatja vagy teljesen kivonathatja a modellt az európai piacról. Az együttműködést megtagadó vagy az előírt intézkedéseket elmulasztó vállalatokra legfeljebb 15 millió eurós, illetve globális éves árbevételük 3 százalékának megfelelő bírság szabható ki.
Elég lesz mindez?
Ahogy az EU-ban ez sok tekintetben általános, a végrehajtás erejével kapcsolatban itt is komoly kérdések merülnek fel, ami már a technológiai vállalatok és a hatóság erőforrásai közötti különbségből is világos.
A világ vezető AI-laboratóriumai rendkívül magas fizetésekkel versenyeznek a legjobb kutatókért, miközben a Bizottságnak mindössze 37 szakértővel kell felügyelnie a gyorsan fejlődő globális piacot. Az A3 egység 2024 közepe és 2025 vége között állandó vezető nélkül működött, irányítását csak januárban vette át Matthieu Delescluse.
A hivatal az elmúlt évben önkéntes magatartási kódexszel próbálta előkészíteni a vállalatokat az új szabályokra, és a nagy szolgáltatók többsége együttműködést ígért, a Meta azonban nem írta alá a dokumentumot.
A kódex követését persze nem tehették kötelezővé, de önkéntes vállalása egyszerűbbé teszi annak igazolását, hogy a vállalat megfelel az AI-rendeletnek; aki kimarad, annak más módon kell bizonyítania, hogy modelljei biztonságosak és megfelelnek az uniós előírásoknak.
Bár fejlesztési és szabályozási fronton is komoly sikerességi kockázatok merülnek fel, az EU nem engedheti meg magának, hogy teljessé váljon kitettsége az USA vagy Kína felé, hiszen az utóbbi évek tanulsága, hogy a nemzetközi szabályok ellenében, szinte bármilyen területen készek a nagyhatalmak nyomásgyakorlást folytatni, ha ezzel geopolitikai érdekeiket tudják szolgálni.
Az AI-verseny egyben energiaverseny is
Az akár 100 ezer nagy teljesítményű processzort működtető központoknak a nap 24 órájában hatalmas mennyiségű villamos energiára és folyamatos hűtésre lesz szükségük. A Nemzetközi Energiaügynökség becslése szerint az európai adatközpontok áramfogyasztása 2030-ig több mint 45 terawattórával, mintegy 70 százalékkal emelkedhet.
A terhelés ráadásul néhány hálózati csomópontban koncentrálódhat, így önmagában az elegendő éves energiatermelés sem lesz elég: új hálózatokra, energiatárolókra, tartalékkapacitásokra és megbízható helyi áramforrásokra is szükség lesz.
A folyamatos, időjárástól független áramigényre jelenleg az atomenergia kínálhatja az egyik legbiztosabb alacsony kibocsátású választ, hiszen a mostani paksi leállás is könnyen elkerülhető lett volna, nagyságrendileg alacsony költségű szivattyúfejlesztéssel.
Az atomerőművek már most az uniós villamosenergia-termelés mintegy 23 százalékát adják, és a megújulókkal, tárolókkal, valamint rugalmas hálózatokkal együtt stabil alapot biztosíthatnak az AI-központok működéséhez. Az új nagy blokkok hosszú építési ideje miatt azonban rövid távon elsősorban a meglévő atomerőművek üzemidő-hosszabbítása, később pedig inkább a kis moduláris reaktorok jelenthetnek megoldást.
Az AI energiaigénye azonban az Egyesült Államokkal fenntartott gazdasági kapcsolatoknak is új jelentőséget adhat, hiszen labilis lábakon álló EU–USA kereskedelmi megállapodás egyik központi eleme, hogy az unió 2028 végéig összesen 750 milliárd dollár értékben vásárolna amerikai cseppfolyósított földgázt, kőolajat és nukleáris energetikai termékeket.
Utóbbi kategóriába bár normál keretek között csak a nukleáris fűtőanyagok lennének értelmezhetőek, az USA jelenlegi vezetésének szemében könnyen hagyományos reaktorok és kis moduláris reaktorok vásárlása is beletartozhat.
A vállalás teljesíthetősége ugyanakkor kérdéses, és az alku végrehajtását a folyamatos vámviták is akadályozzák, amelyeknél a Trump-adminisztráció egyik leggyakrabban visszatérő követelése, hogy az EU vizsgálja felül a már meglévő digitális szabályozásait.
Az előző magyar kormány részéről is volt érdeklődés az amerikai nukleáris technológiák iránt, és már 2025 őszén jelezték, hogy amerikai nukleáris fűtőanyagot, a kiégett fűtőelemek tárolására szolgáló technológiát vásárolna, valamint akár tíz amerikai kis moduláris reaktor telepítését is támogatná.
Minderre akkor maximum 20 milliárd dollárt – nagyságrendileg a Tisza-kormány által felszabadított uniós forrásoknak megfelelő összeget – szánt az Orbán-kormány, és 2026-ra egy polgári nukleáris együttműködési megállapodást is kötöttek Marco Rubio amerikai külügyminiszterrel, amely Magyarországot az amerikai SMR-technológia egyik regionális központjává teheti, de az ország új vezetése egyelőre nem beszélt az egyezségről.
Magyar Péter ehelyett Emmanuel Macron francia elnökkel kötött megállapodást júniusban, amelynek az energetikai és nukleáris együttműködés is része, hiszen jelenleg ők számítanak az egyetlen említésreméltó európai szereplőnek a szektorban.
Magára maradt a kontinens
Akárhogy is halad előre Európa, azt nehezen látni, hogy a kitettségek között hogyan sikerülhet ellenérdekelt szövetségesek mellett előrelépni, amíg a tagállamok sokszor maguk közt sem tudnak megegyezni az ideális irányról.
Ha erre nem születik összehangolt stratégia, a gigagyárak megépítése ellenére is fennmaradhat Európa hátránya az olcsóbb energiával, több nyersanyaggal, nagyobb felhőszolgáltatókkal és fejlettebb chipiparral rendelkező Egyesült Államokkal és Kínával szemben.
Ebben az esetben az EU továbbra is megragad szabályozói szerepében, amelyet elsősorban az itt relatív jó módban élő emberek által jelentett piacnak köszönhet. Hosszabb távon azonban ez a piac is komolyan veszíthet értékéből, ha az EU lemaradása a versenyképesség után a bérszínvonal viszonyított csökkenésében is megjelenik.
Tovább a cikkre: portfolio.hu (Sasvári Marcell)
