A digitális függőség miatti aggodalmak gyorsan nőnek, ezért az Európai Bizottság 2028 közepéig működőképessé váló „szuverén” MI-infrastruktúrát épít.

Az Európai Bizottság pályázati felhívást tett közzé legfeljebb hét európai MI-gigagyár közpénzekből történő finanszírozására, miközben Brüsszel versenyt fut az idővel, hogy szuverén infrastruktúrát építsen a fejlett mesterségesintelligencia-modellek betanításához, és felzárkózzon a globális technológiai versenytársakhoz.

Az MI-gigagyárak olyan nagyszabású számítási létesítmények, amelyeket csúcstechnológiás, erősen specializált chipekkel szerelnek fel, és amelyek célja a mesterségesintelligencia-technológiák következő generációjának, különösen a legfejlettebb nagy nyelvi modelleknek a betanítása, amelyekhez adatok ezermilliárdjainak feldolgozására van szükség.

A lépés egy átfogóbb, a technológiai szuverenitást célzó stratégia része, amelynek célja, hogy csökkentse az EU függését a felhőszolgáltatások és chipek külföldi beszállítóitól.

A mind erősebb modellek felépítéséért zajló globális verseny, amely gazdasági és katonai áttöréseket ígér, párhuzamos hajszát indított el az őket kiszolgáló infrastruktúra kiépítésére. Az Egyesült Államokban és Kínában már javában zajlanak hatalmas adatközpont-projektek.

Válaszként Ursula von der Leyen bizottsági elnök 2025 februárjában, a párizsi AI Action Summiton jelentette be az európai MI-gigagyárak létrehozásának tervét, azzal az ambícióval, hogy megismételje a genfi CERN laboratórium sikerét.

Azóta a kezdeményezés jelentős iparági érdeklődést váltott ki, 76 lehetséges konzorcium jelezte előzetes szándékát projektjavaslat benyújtására. A magánszektor étvágyának kielégítése és az infrastruktúra ésszerű földrajzi elosztásának biztosítása érdekében a Bizottság eredetileg négy-öt gigagyárra vonatkozó terveit legfeljebb hétre bővítette.

Ugyanakkor a Bizottságot bírálatok érik a kezdeményezés többszöri halasztása miatt, ami olyan tempóra lassítja Európát, amely aláássa a felzárkózás sürgősségéről szóló, az USA-val és Kínával szembeni retorikáját. A közbeszerzési eljárást már két egymást követő szakaszra osztották, lépcsőzetes megközelítéssel, amelynek célja, hogy a következő hat és fél évben fokozatosan építse fel a kapacitást. A szakaszolás fő oka a rendelkezésre álló források hiánya. Noha a Bizottság kezdetben egy 20 milliárd eurós gigagyár-alap mellett látszott elköteleződni, pénzügyi vállalásait fokozatosan visszavette.

A projekt közpénzből finanszírozott részét a teljes beruházás mintegy harmadára csökkentették, a fennmaradó kétharmadot a magánszektor biztosítja. Az EU által állt harmadnak is csak a felét adja Brüsszel, a többit a kezdeményezést támogató uniós országok nyújtják. Ennek eredményeként Brüsszel mintegy 5 milliárd euróval járul hozzá, amit további 5 milliárd euró egészít ki az európai kormányoktól, valamint hozzávetőleg 20 milliárd eurónyi magánberuházás. A jelenlegi költségvetés keretei között Brüsszel azonban csak 1 milliárd euróra tud kötelezettséget vállalni, a fennmaradó összeget a következő többéves pénzügyi kerettől (MFF) várják, amely maga is még mozgó célpont, mivel továbbra is heves viták tárgya a tagállamok között.

„Nem előzhetjük meg a következő MFF-ről szóló döntéseket. Azt a legjobb becslést adtuk önöknek, hogy mennyi pénz állhat majd rendelkezésünkre a következő MFF-ből ahhoz, hogy támogatni tudjuk a második fázist” – mondta egy magas rangú bizottsági tisztviselő.

A közpénzből nyújtott hozzájárulásért cserébe az EU és a támogató tagállamok arányos részben hozzáférést kapnak a számítási kapacitáshoz, amelyet saját belátásuk szerint oszthatnak ki közprojekteknek, kutatóközpontoknak és MI-laboroknak.

Minden működési költség a részt vevő magánszereplőket terheli, az uniós tisztviselők pedig ragaszkodnak ahhoz, hogy a projektek pénzügyileg fenntarthatók legyenek saját kereskedelmi szolgáltatásaik fejlesztésével, tekintettel arra, hogy az MI-számítási kapacitáshoz való hozzáférés továbbra is szűkös és értékes.

A hasonló léptékű infrastruktúra-projektek korábban is bírálatokat váltottak ki, mivel hajlamosak a leggazdagabb tagállamokat előnyben részesíteni.

Tíz ország jelezte, hogy szívesen adna otthont egy gigagyárnak: Németország, Olaszország, Franciaország, Lengyelország, Csehország, Dánia, Finnország, Görögország, Portugália és Spanyolország. Lehetséges egy- és többországos konzorcium is, Párizs pedig már jelezte (forrás: angol), hogy egyedül kíván pályázni.

Egy másik visszatérő kritika, hogy miközben a gigagyárak célja az európai, szuverén infrastruktúra megteremtése, az EU továbbra is nagymértékben függ a speciális MI-chipek külföldi beszállítóitól.

Ennek részeként a Bizottság három chipgyártóval, az Nvidiával, az AMD-vel és a Qualcommmal írt alá szándéknyilatkozatot. A pályázatok értékelésének kritériumai között olyan intézkedések is szerepelnek, amelyek a beszállítói függőség kialakulásának elkerülését szolgálják.

„Nagyon is tudatában vagyunk annak, hogy Európa kapacitását szeretnénk felépíteni, ugyanakkor el kell ismernünk, hogy már most is szeretnénk bizonyos MI-tevékenységeket folytatni. Tehát arról van szó, hogy meg kell találni a megfelelő egyensúlyt” – mondta egy magas rangú uniós tisztviselő.

A nyertes projektek várhatóan 2027 elején kezdik meg a gigagyárak fizikai építését, az üzemek pedig 2028 közepére válhatnak működőképessé.

Tovább a cikkre: euronews.com

AI-gigagyárakat épít az EU: Magyarország is beszáll

Az Európai Bizottság meghirdette az AI Gigafactory-program pályázatát, amelynek célja legfeljebb hét, világszínvonalú mesterségesintelligencia-központ létrehozása Európában.

A beruházás az EU eddigi legnagyobb AI-infrastruktúra-fejlesztése: az uniós és tagállami támogatások összege elérheti a 10 milliárd eurót, amely várhatóan legalább 20 milliárd eurónyi magánberuházást mozgósít, így az összes befektetés meghaladhatja a 30 milliárd eurót. A gigagyárak nagy teljesítményű AI-processzorokat, felhőszolgáltatásokat, szoftvereket, nagy sebességű hálózatokat és energiatakarékos adatközpontokat egyesítenek majd. Ezek biztosítják azt a számítási kapacitást, amelyre a legfejlettebb mesterségesintelligencia-modellek fejlesztéséhez, tanításához és működtetéséhez szükség van.

„Az AI Gigafactory-pályázat elindítása mérföldkő az AI Kontinens-stratégiánk megvalósításában. A mesterséges intelligencia fejlesztésének felgyorsulásával Európa számára stratégiai szükségszerűvé vált, hogy rendelkezzen a gigagyárak által biztosított, rendkívüli méretű számítási kapacitással. Örömmel látom, hogy a tagállamok, az iparág szereplői és az Európai Bizottság együtt dolgoznak ezeknek a létesítményeknek a megvalósításán, amelyek kulcsfontosságúak technológiai szuverenitásunk szempontjából” – mondta Henna Virkkunen, az Európai Bizottság technológiai szuverenitásért, biztonságért és demokráciáért felelős ügyvezető alelnöke.

A Bizottság szerint a cél, hogy Európa saját infrastruktúrán, az uniós adatvédelmi, biztonsági és etikai szabályoknak megfelelően fejleszthesse a következő generációs AI-rendszereket, csökkentve a függőséget az amerikai és ázsiai technológiai óriásoktól.

A pályázaton vállalatokból, befektetőkből és állami szereplőkből álló konzorciumok indulhatnak. A kiválasztott projektek két ütemben kapnak támogatást: az első kategóriában egy-egy projekt akár 500 millió euró, a másodikban pedig akár 1 milliárd euró uniós támogatásban részesülhet, amelyet a részt vevő tagállamok saját forrásokkal egészítenek ki.

A programban 18 tagállam vesz részt közös közbeszerzési megállapodással, köztük Magyarország is. A pályázatok benyújtási határideje 2026. november 12., a nyertesekről várhatóan 2027 elején születik döntés, az első AI-gigagyárak építése pedig még ugyanabban az évben megkezdődhet.

Magyarország részvétele a nemrég elfogadott magyar helyreállítási terv (RRF) része. A kormány júliusban döntött arról, hogy legfeljebb 500 millió euróval járul hozzá az AI Gigafactory-programhoz, mégpedig a Helyreállítási és Ellenállóképességi Terv forrásaiból. A magyar RRF-ben külön beruházás szerepel erre a célra, amely szerint az ország 500 millió eurós önkéntes hozzájárulást fizet be az EuroHPC közös vállalkozásnak, hogy részt vehessen egy AI Gigafactory és más nagy teljesítményű számítástechnikai infrastruktúrák finanszírozásában.

A magyar kormány korábban azt is jelezte, hogy első lépésként egy lengyel vezetésű konzorciumhoz csatlakozik, majd a program későbbi szakaszában tovább növelheti hozzájárulását annak érdekében, hogy hosszú távon hozzáférést szerezzen Európa egyik legnagyobb mesterségesintelligencia-számítóközpontjához.

Az AI Gigafactory-program az Európai Bizottság szerint kulcsfontosságú eleme annak a stratégiának, amelynek célja, hogy Európa a mesterséges intelligencia területén is a világ vezető szereplői közé kerüljön, miközben saját technológiai szuverenitását is megerősíti.

Tovább a cikkre: hvg.hu

Elfogadták az uniós MI-szabályozás első módosítását, eddig van idejük a tagállamoknak a feltételek teljesítésére

Tanács Zoltán bejelentette, hogy az uniós döntéshozók elfogadták a Digital Omnibus AI-csomagot, amely az EU mesterséges intelligencia-szabályozásának első jelentős módosítása. A tagállamoknak adtak haladékot a feltételek teljesítésére.
Az uniós döntéshozók elfogadták az EU mesterséges intelligencia-szabályozásának (AI Act) első jelentős módosítását, a Digital Omnibus AI-csomagot – közölte Tanács Zoltán tudományos és technológiai miniszter szerdán Facebook-bejegyzésében.

A miniszter tájékoztatása szerint a mesterséges intelligencia (MI) európai szabályozásában a következő mérföldkő továbbra is augusztus 2., amikor életbe lép az 50. cikkely átláthatósági kötelezettségeinek jelentős része. A mostani módosítás azonban egyes kötelezettségek teljesítését későbbi időpontra tolja – tette hozzá.

Van még idejük a tagállamoknak

Így a magas kockázatú, önálló MI-rendszerekre vonatkozó egyes kötelezettségek teljesítésére 2027 decemberéig, a termékekbe beépített MI-rendszerek esetében pedig 2028 augusztusáig kapnak haladékot az érintettek.

A tagállamok a szabályozói tesztkörnyezetek (sandboxok) kialakítására 2027 augusztusáig kapnak időt.

A beleegyezés nélküli intim képek előállítására, illetve gyermekek sérelmére készített tartalmak generálására alkalmas rendszerek tiltott gyakorlatnak minősülnek, és ezekre már 2026 decemberétől alkalmazni kell a szabályokat – ismertette.

A változtatások célja emellett az AI Act és más ágazati uniós szabályozások – egyebek mellett az orvostechnikai eszközökre és gépekre vonatkozó előírások – közötti megfelelés egyszerűsítése és a párhuzamos adminisztráció csökkentése.

A cél a közös biztonság kialakítása

Tanács Zoltán bejegyzésében hangsúlyozta: az MI fejlődése rendkívül gyors, ezért a szabályozásnak is alkalmazkodnia kell a technológiai változásokhoz. A szabályozás nem adminisztratív teher, hanem a közös biztonság egyik alapvető eszköze – emelte ki.

A bejegyzésében felidézte, hogy az OpenAI múlt heti tájékoztatása szerint egy kísérleti MI-modell egy kiberbiztonsági teszt során kijutott a tesztkörnyezetből, internet-hozzáférést szerzett, majd egy másik MI-fejlesztő vállalat IT rendszerét támadta meg.

Ez az első alkalom, amikor az MI emberi utasítás nélkül lépett ki saját tesztkörnyezetéből, majd egy külső, valós informatikai rendszerben hajtott végre sikeres támadást. A történések után több mint ezer vezető kutató és fejlesztő nyílt levélben kérte az amerikai kormányt, hogy fontolják meg a fejlesztés ütemének tudatos lassítását és a biztonsági, jogi és intézményi kereteket kialakítását sürgetik.

Tanács Zoltán szerint ez az eset is mutatja, hogy az EU jó úton halad, amikor szigorú szabályokat alkalmaz és maga is fejleszti is MI-képességeit.

Tovább a cikkre: index.hu