Az Európai Parlament jelentős lépést tett a digitális euró bevezetése felé, jóváhagyva tárgyalási álláspontját az EU első központi banki digitális valutáját előkészítő jogszabályról. Ha a fennmaradó tárgyalások a tervek szerint haladnak, az európaiak az évtized végére elkezdhetik használni az új fizetési módot.
Az Európai Központi Bank (EKB) által kidolgozott javaslat célja, hogy biztonságos, államilag támogatott digitális alternatívát biztosítson a készpénzzel szemben, miközben megerősíti Európa pénzügyi függetlenségét a külföldi fizetési szolgáltatókkal szemben.
Az EP zöld utat adott a tárgyalásoknak
Csütörtökön az európai parlamenti képviselők elsöprő többséggel, 416 igen szavazattal, 169 nem szavazattal és 22 tartózkodással megszavazták a digitális euróval kapcsolatos parlamenti álláspontot. A szavazás lehetővé teszi a tárgyalások megkezdését az Európai Unió Tanácsával és az Európai Bizottsággal a jogszabály véglegesítése érdekében.
A Parlament jóváhagyta álláspontját arról is, hogyan működjön a digitális euró azokban az uniós tagállamokban, amelyek még nem vezették be az egységes valutát. A Tisza Párt és a Demokratikus Koalíció (DK) magyar európai parlamenti képviselői támogatták a javaslatot, míg a Fidesz-KDNP és a Mi Hazánk képviselői ellene szavaztak.
Mi is pontosan a digitális euró?
A kereskedelmi bankszámlákon tartott meglévő elektronikus pénzzel ellentétben a digitális eurót közvetlenül az Európai Központi Bank és az euróövezet nemzeti központi bankjai bocsátanák ki. Gyakorlatilag az euróbankjegyek digitális megfelelőjévé válna, ugyanazt a központi banki garanciát nyújtva, miközben mobilalkalmazáson vagy bankkártyán keresztül is elérhető lenne.
Az EKB hangsúlyozza, hogy a digitális euró nem a készpénz helyettesítésére, hanem annak kiegészítésére szolgál. A készpénz továbbra is elérhető és törvényi védelem alatt állna, miközben a fogyasztók további fizetési lehetőséget kapnának a mindennapi vásárlásokhoz. Az alapvető szolgáltatások, beleértve a számlanyitást, az egyenlegek ellenőrzését, az átutalásokat, valamint az áruk és szolgáltatások kifizetését, várhatóan ingyenesek lesznek a felhasználók számára.
A Visa és Mastercard függőségének csökkentése
A támogatók azzal érvelnek, hogy a projekt egyik legnagyobb előnye a stratégiai autonómia. Napjainkban az európai kártyás fizetések túlnyomó többsége olyan amerikai székhelyű vállalatok infrastruktúrájára támaszkodik, mint a Visa és a Mastercard. A digitális euró egy teljes mértékben európai fizetési rendszert hozna létre állami ellenőrzés alatt, csökkentve a külső szolgáltatóktól való függőséget és megerősítve az EU pénzügyi szuverenitását.
Az új infrastruktúra csökkentheti a kereskedők fizetésfeldolgozási költségeit is, ami idővel alacsonyabb árakhoz vezethet a fogyasztók számára. Ahogy Kollár Kinga magyar európai parlamenti képviselő megjegyezte, a projekt lehetővé teheti Európa számára, hogy csökkentse az amerikai fizetési hálózatoktól való függőségét, miközben teljes mértékben ellenőrzése alatt tartja saját digitális fizetési infrastruktúráját.
Online és offline fizetés is lehetséges lesz
A javasolt rendszer a digitális euró két formáját foglalná magában. Az online verzió központilag kezelt digitális számlákon keresztül működne, a bankok és a fizetési szolgáltatók kezelnék az ügyfélszolgálatokat, míg az elszámolások az EKB infrastruktúráján történnének.
Az offline verzió inkább a digitális készpénzhez hasonlóan működne. A pénzeszközöket közvetlenül egy okostelefonon vagy bankkártyán tárolnák, lehetővé téve a felhasználók számára, hogy internetkapcsolat nélkül fizessenek. Az eszközök közötti tranzakciók a készpénzes fizetésekhez hasonló adatvédelmi szintet biztosítanának. Bár a felhasználók mindkét formát egyszerre tarthatnák, az EKB várhatóan bevezeti a tartási limiteket, a megbeszélések szerint a felső határ személyenként körülbelül 3000 euró lenne.
Az egyetlen fő probléma az adatvédelem
Az adatvédelem a projekt egyik legvitatottabb aspektusa volt. A kritikusok aggodalmukat fejezték ki amiatt, hogy egy központi banki digitális valuta lehetővé teheti a kormányok számára a polgárok költési szokásainak nyomon követését. A jelenlegi javaslatok azonban kimondják, hogy az EKB-nak nem lenne közvetlen hozzáférése az egyének fizetési adataihoz.
Ehelyett a bankok és a fizetési szolgáltatók továbbra is kezelnék az ügyfelek adatait, és csak anonimizált, összesített adatokat szolgáltatnának, ahol ezt jogszabály előírja. Az offline tranzakciók a legmagasabb szintű adatvédelmet biztosítanák, a készpénzes fizetésekhez hasonló központi tranzakciós napló nélkül. A pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása elleni szabályok továbbra is vonatkoznának az online tranzakciókra.
Mit jelenthet ez Magyarország számára?
Mivel Magyarország továbbra sem tagja az eurózónának, a digitális euró nem válna automatikusan törvényes fizetőeszközzé az országban. A jelenlegi javaslat értelmében csak az euróövezeti ügyfelek jelentős részét kiszolgáló magyar bankoknak kellene digitális eurószámlákat kínálniuk. A kereskedők továbbra is szabadon dönthetnének arról, hogy elfogadják-e az új fizetési módot.
Amennyiben Magyarország végül bevezeti az eurót – ami a jelenlegi Tisza-kormány kimondott célja –, a digitális euró széles körben elérhetővé válik a hagyományos eurókészpénz és a meglévő elektronikus fizetési módok mellett.
Mikor indulhatna el?
Az EKB 2023-ban befejezte a projekt vizsgálati szakaszát, és jelenleg a technikai keretrendszer kidolgozásán dolgozik az előkészítési és tesztelési szakaszon keresztül. A tervezett ütemterv a következőket tervezi:
2026: A jogi keretrendszer elfogadása;
2027: Kísérleti tesztelés és első éles tranzakciók;
2029: Lehetséges hivatalos indulás, a végső politikai jóváhagyástól függően.
Ha a jogalkotási folyamat a tervek szerint halad, az európaiak hamarosan hozzáférhetnek a közpénzek egy új formájához – egy olyanhoz, amelyet a digitális kor igényeire terveztek, miközben megőrzi a készpénz szerepét a mindennapi életben.
Tovább a cikkre: dailynewshungary.com (Finta Csaba)
