A Világbank a legnagyobb kockázatot a geopolitikai feszültségek eszkalálódása és a klímaváltozás miatti természeti katasztrófák mellett abban látja, hogy a nemzetközi kereskedelem folytatódó széttöredezése további zavarokat okozhat a kereskedelmi hálózatokban.
A Világbank félévente frissített globális előrejelzése (Global Economic Prospects ) puha földet érésként (soft landing) értékeli, hogy a Covid–19 járvánnyal kezdődő, majd energiaár-robbanással, alapkamat-emelésekkel, háborúkkal és kereskedelmi háborúkkal folytatódó sokkhatások után a világgazdaság növekedése három év lassulást követően – a továbbra is magas kamatszintek ellenére – 2024-re stabilizálódott. A globális GDP reálnövekedése 2021-ben még 6,3 százalék volt, 2022-ben 3,0 százalékra, 2023-ban pedig 2,6 százalékra csökkent. Az előrejelzés 2024-re – enyhén emelve a januári prognózist – szintén 2,6 százalékos bővülést vetít előre a világgazdaságban, amit 2025-ben és 2026-ban 2,7 százalékos növekedés követhet. A stabilizáció jó hír, ugyanakkor a várható növekedés 2,6–2,7 százalékos mértéke határozottan alatta marad a Covid előtti évtized, a 2010 és 2019 közötti időszak 3,1 százalékos átlagos éves bővülésének. 2024–25-ben a nemzetgazdaságok közel 60 százaléka – amelyek a Föld lakosságának 80 százalékát fedik le – gyengébben fog növekedni a 2010-es évek átlagánál, az országok negyede pedig továbbra is szegényebb marad saját járvány előtti szintjénél. A feltörekvő gazdaságok úgynevezett EMDE-csoportjának – ahová a Világbank hazánkat is sorolja Argentína, Brazília, Chile, Dél-Afrika, India, Indonézia, Kína, Kolumbia, Lengyelország, Malajzia, Mexikó, Oroszország, Szaúd-Arábia, Thaiföld és Törökország mellett – átlagos növekedési üteme ugyanakkor meghaladja mind a jelenlegi, mind a járvány előtti globális átlagot, 2024-ben és 2025-ben is 4 százalékos várható értékkel.
A Világbank a legnagyobb kockázatot a geopolitikai feszültségek eszkalálódása és a klímaváltozás miatti természeti katasztrófák mellett abban látja, hogy a nemzetközi kereskedelem folytatódó széttöredezése további zavarokat okozhat a kereskedelmi hálózatokban. A dokumentum szerint a kereskedelmi korlátozó intézkedések burjánzása történelmi léptékű, ami miatt a nemzetközi kereskedelem megóvásának prioritást kellene élveznie a világgazdaság növekedése érdekében.
Regionális bontásban feltűnő, hogy míg 2021-ben a fejlett, magas jövedelmű országok átlagos gazdasági növekedése 5,5 százalék volt, addigra ez 2023-ban 1,5 százalékra csökkent, és 2024-ben is csak 1,6 százalék várható.
A közepes jövedelmű országok növekedési üteme szintén mérséklődött, de magasabb értékről indulva (2021-ben 7,5 százalék) továbbra is jelentősen meghaladja a fejlett országokét, a 2023-as 4,5 százalék után 2024-ben 4,1 százalékkal bővülve. A 2021-ben legkisebb mértékben, 4,1 százalékkal növekedő alacsony jövedelmű országok ugyanakkor mára gyorsabban bővülnek, mint a magas és közepes jövedelműek: 2023-ban 3,8, 2024-ben várhatóan 5,0 százalékkal. A hét legnagyobb felemelkedő gazdaság (az EM7-ként is emlegetett Kína, India, Brazília, Oroszország, Mexikó, Indonézia és Törökország) növekedésének átlaga 2021-ben 7,8, 2023-ban 5,1 százalék volt, míg 2024-ben 4,5 százalékra várható. Mindez azt vetíti előre, hogy a fejlett és a feltörekvő gazdaságok közötti fejlettségi rés csökkenése összességében tovább folytatódik.
Ha tovább bontjuk ezeket az országcsoportokat, a kép tovább árnyalódik. A 2021-ben még fej fej mellett haladó Egyesült Államok, illetve az euróövezet növekedése 5,8 és 5,9 százalék volt, utána azonban szétnyílt az olló – az amerikai gazdaság lényegesen ellenállóbbnak mutatkozott a válsággal szemben. 2023-ban az előbbi bővülése 2,5, utóbbié 0,5 százalék volt, 2024-ben pedig 2,5 és 0,7 százalék lehet. Kína gazdasági növekedési üteme a korábbi évtizedek kiugróan magas értékeihez képest ugyan szerényebb, a 2021-es 8,4 százalékról 2023-ra 5,2 százalékra mérséklődött, 2024-ben pedig 4,8 százalékra várható, de ez így is kétszerese az amerikai és hét–tízszerese az euróövezet adatainak. A globális növekedési motor szerepét ugyanakkor India vette át, amelynek gazdasági bővülése már 2021-ben is élen állt 9,7 százalékkal, 2023-ban is csak 8,2 százalékra mérséklődött, 2024-ben pedig 6,6 százalékkal folytatódhat.
Hazánk számára rossz hír, hogy a külkereskedelmünk szempontjából legfontosabb régió, az euróövezet gazdaságai tartósan gyengélkednek, és esetükben nem is várható gyors felpattanás.
A magyar gazdasági diplomácia keleti és déli nyitásának helyességét ugyanakkor megerősítik a Világbank adatai és előrejelzései. A nyugati országok növekedési adatait – így a potenciális piacbővülési ütemet is – messze megelőző, korábban említett feltörekvő gazdaságok mellett ki lehet emelni olyan, az elmúlt években a magyar diplomácia fókuszába került országokat is, mint Georgia vagy Üzbegisztán. A dél-kaukázusi ország gazdasági növekedése 2021-től 2023-ig rendre 10,6, 11,0 és 7,5 százalék volt (ez három év alatt 32 százalékos bővülés), 2024-ben is 5,2 százalékos növekedés lehetséges. A lassan regionális középhatalom státuszába emelkedő Üzbegisztán gazdasági növekedése 2021-ben 7,4 százalék volt, ami 2023-ban is csak 6,0 százalékra mérséklődött, és 2024-től 5,3–5,7 százalék között stabilizálódhat.
