Az Európai Unió fellép az amerikai tech óriásokkal szemben a Digital Markets Act keretében: a Google-t júliusban 890 millió eurós bírsággal sújtották, korábban az Apple-t és a Metát is több százmillió euróra büntették. A középpontban az európai adatvédelem (GDPR) áll, amely kulcsfontosságú ahhoz, hogy Európa megőrizze függetlenségét és digitális önállóságát. Sikerülhet vajon?
Az Európai Bizottság július 22-én két döntéssel összesen 890 millió eurós bírságot szabott kia Google-ra. Az első 460 millió eurós bírság indoklása szerint a Google Search a saját szolgáltatásait helyezte előtérbe a keresési eredményekben, ezzel torzítva a versenyt.
A második, 430 millió eurós bírságot pedig a Google Play áruház miatt szabták ki, mert akadályozta a fejlesztőket abban, hogy felhasználóikat olcsóbb alternatív vásárlási lehetőségekre ösztönözzék. Egyébként a Google-t még 2023 szeptemberében kapuőrnek minősítették a Google Search online keresőmotor miatt, de erre még később visszatérünk.
„A Google nem tartotta be hatékonyan a digitális piacokról szóló törvényt, és ma határozott intézkedéseket hoztunk, amelyek szankcionálják ezeket a jogsértéseket. A legjobb termékeknek azért kell sikeresnek lenniük, mert jobbak, nem pedig azért, mert a keresőmotort futtató cég tulajdonában vannak. Az európai fogyasztóknak pedig joguk van ahhoz, hogy az alkalmazásfejlesztők tájékoztassák őket arról, hol iratkozhatnak fel a legjobb ajánlatokra” – magyarázta az ítéletet Teresa Ribera, az Európai Bizottság ügyvezető alelnöke.
Az Európai Unió (EU) az elmúlt években több mint 10 milliárd euró bírságot szabott ki az amerikai tech óriásokra, így az Apple-t 2025 áprilisában 500 millió euróra büntették az App Store korlátozó szabályai miatt, amelyek akadályozták a fejlesztőket az olcsóbb alternatívák népszerűsítésében. Ugyanebben az időszakban a Meta 200 millió eurós bírságot kapott azért, mert a felhasználóknak fizetniük kellett a személyre szabott reklámok elkerüléséért.
A Google bírsága várhatóan tovább élezi az USA és az EU közötti feszültséget, mivel Donald Trump vizsgálatot indított az EU ellen, és vámokkal fenyegetőzött a „diszkriminatív” bírságok miatt. A Google egyébként jelezte, hogy fellebbez, ugyanakkor konstruktív tárgyalásokat folytat a megfelelésről.
Új szabályok
Ezek az ügyek jól mutatják, hogy az EU szisztematikusan lép fel a Big Tech domináns gyakorlatai ellen a Digitális Piacok Törvény (Digital Markets Act – DMA) keretében. Az ügy hosszú távon befolyásolhatja, hogyan működnek majd a nagy platformok Európában, és tovább erősítheti a transzatlanti tech-háború narratíváját.
Von der Leyen bizottsági elnök és az EU vezetők többször hangsúlyozták: nem tesznek kivételt az amerikai cégekkel, és érvényesítik az európai szabályokat függetlenül attól, hogy kik a tulajdonosok.
De mi is az a DMA? A törvény még 2024-ben lépett életbe, és célja, hogy korlátozza a legnagyobb tech cégek (gatekeeperek – kapuőrök) piaci hatalmát, és fair versenyt biztosítson Európában. Jelenleg kapuőr státuszban vannak: az Alphabet (Google), az Apple, a Meta (Facebook/Instagram), az Amazon, a Microsoft és a ByteDance (TikTok).
A DMA-ban a kapuőr szerep azokat a nagyon nagy tech vállalatokat jelöli, amelyek alapvető platformként szinte megkerülhetetlen szolgáltatásokkal működnek az online térben, és ezzel gyakorlatilag piacvezetők (például kereső, app áruház, közösségi média, felhőszolgáltatás).
A kapuőr cégek „kaput” képeznek a digitális gazdaság és a fogyasztók között, ezért az EU szerint nagy felelősséggel tartoznak: nem élhetnek vissza ezzel a helyzettel azáltal, hogy saját szolgáltatásaikat előnyben részesítik, korlátozzák a versenyt vagy bezárják az ökoszisztémájukat. A DMA éppen azért ró rájuk szigorú kötelezettségeket, mert pozíciójuk miatt képesek torzítani a piacot, és ezáltal csökkenteni az innovációt és a fogyasztók választási lehetőségeit.
A realitás talaján maradva
Az EU egyértelműen támogatja az európai digitális alternatívák és szuverenitás kiépítését, de nem feltétlenül amerikai stílusú kapuőröket, gigantikus platformokat akar létrehozni. Nyilván azért, mert nincs is rá jelenleg lehetősége, ezért inkább azt a stratégiát követi, hogy csökkenti a függést az amerikai és kínai tech óriásoktól, miközben támogatja az európai versenytársak növekedését szabályozással, befektetésekkel és közös projektekkel (például európai chip- és AI-törvény).
Vagyis az EU elfogadta, hogy jelenleg nincs európai megfelelője a Google-nak, az Apple-nek vagy a Metának, inkább a specializációban és a stratégiai autonómiában gondolkodik (adatvédelem, zöld tech, ipari AI, kvantum, félvezetők). Sok kritikus szerint ez túl lassú és óvatos megközelítés, és emiatt Európa továbbra is lemarad a globális versenyben, ahogy arról már egy korábbi elemzésünkben részletesen beszámoltunk.
Az adatok maradjanak Európában
A transzatlanti tech-háború egyik fontos és alapvető aspektusa az európai adatvédelem és -szuverenitás kérdése. A GDPR (General Data Protection Regulation) 2018-ban alapozta meg a szigorú adatvédelmi keretet, amely a személyes adatok kezelését átláthatóvá és a felhasználó számára ellenőrizhetővé teszi. Emellett egyre erősebb az a törekvés, hogy az európai polgárok és vállalkozások adatai elsősorban az EU területén maradjanak európai jog hatálya alatt, és ne kerüljenek automatikusan amerikai vagy kínai szerverekre.
Ez nem csupán adatvédelmi, hanem stratégiai és biztonsági kérdés is: az EU csökkenteni akarja a függését a külföldi felhőszolgáltatóktól, mert ezek esetében fennáll a kockázata annak, hogy az adatok harmadik országbeli hatóságok számára is hozzáférhetővé válnak.
Az „European data stays in Europe” elv tehát egyre hangsúlyosabb az EU politikájában, amely különböző kezdeményezésekkel (Gaia-X, European Cloud, szuverén felhőprojektek) igyekszik európai alternatívákat teremteni, hogy a kritikus adatok ne hagyják el a kontinenst.
Ez a megközelítés azonban feszültséget okoz az amerikai tech óriásokkal, amelyek gyakran protekcionistának és versenyellenesnek bélyegzik az EU politikáját, míg Brüsszel szerint ez szükséges a digitális szuverenitás és a polgárok védelme szempontjából. A vita várhatóan tovább folytatódik, különösen a mesterséges intelligencia és a nagy adatbankok korában.
Tovább a cikkre: economx.hu (Farkas Tibor)
