Konzorciumot hozhatnak létre Európa legnagyobb távközlési cégei azért, hogy a jövőre felszabaduló műholdas mobilkommunikációs spektrumok egy részére pályázhassanak. Ezzel a legnagyobb helyi piaci szereplők – a helyi szabályozás támogatásával – egy olyan ökoszisztémát hoznának létre, mely a SpaceX Direct-to-Cell modelljének közvetlen riválisa lehet a régióban.
Múlt héten bejárta a sajtót a hír, hogy a 4iG Nyrt. megállapodást kötött a SpaceX-szel a Starlink Mobile műholdas mobilkommunikációs kiegészítő szolgáltatás bevezetéséről a cégcsoport egyes leányvállalatainál, eközben azonban jóval nagyobb ívű stratégiai együttműködések előkészítése zajlik a legnagyobb európai távközlési multik tárgyalóasztalainál.
A Bloomberg hétfői riportja szerint a négy legnagyobb európai telkó, a német Deutsche Telekom csoport, a francia Orange, a spanyol Telefónica és a brit Vodafone csoport azt fontolgatja, hogy konzorciumba tömörülve induljon a műholdas mobilkommunikációs szolgáltatás nyújtásához használható uniós spektrum (MSS-sáv) egy részéért.
Az egyelőre hangsúlyozottan kezdeti stádiumban lévő tárgyalások célja az EU IRIS2 műholdprogramjához csatlakozva egy szuverén európai távközlési hálózat létrehozása lenne. A kezdeményezés egyben rámutat arra, hogy a földi mobilhálózatok és műholdas hálózatok konvergenciája egyre inkább stratégiai kérdéssé válik az iparág és a kormányok számára is.
A satellite-to-mobile, vagy más néven Direct-to-cell (D2C) vagy Direct-to-device (D2D) modellek lehetővé teszik, hogy a műholdak és az okostelefonok úgy kommunikáljanak egymással, mint egy földi bázisállomás és egy mobilkészülék.
Ez egyfelől kitöltheti a földi hálózatok vakfoltjait, másfelől katasztrófa sújtotta, netán katonai támadás alatt álló területeken is képes alapszolgáltatásokat biztosítani a szolgáltatók előfizetői és/vagy a kormányszervek, rendvédelmi szervek részére.
Az EU-ban ugyanakkor csak 2027-től szabadul fel az erre a célra felhasználható MSS (Mobile Satellite Services) sáv, mely hat darab, 2×5 MHz-es duplex frekvenciablokkból áll (Föld-Műhold: 1980-2010 MHz, Műhold-Föld: 2170-2200 MHz). Ebből a Bizottság májusban benyújtott tervezete szerint két egymás melletti blokkot állami/IRIS2 célra kell fenntartani, kettőt új európai belépőnek, kettőt pedig EU-s vagy nem EU-s kereskedelmi szereplőnek lehet kiosztani.
A nagy európai telkók konzorciuma az új európai belépők számára fenntartott részre pályázhatna, míg a SpaceX a harmadik blokkot viheti el, amennyiben komoly tervei vannak az EU-s kigészítő műholdas szolgáltatással.
Márpedig vélelmezhetően komoly tervei vannak, hiszen a cégnek már kész megállapodása van a konzorciumban szereplő EU-s távközlési szolgáltatók közül kettővel, a Deutsche Telekom csoporttal és a Telefónicával a D2D szolgáltatás indításáról.
Mindkét megállapodást az idei Mobile World Congress alkalmával jelentették be, a német multi pedig kifejezetten hangsúlyozta, hogy csak 2028-ban, az MSS sáv újrafelosztását követően indítja el a Starlinkkel közös D2D szolgáltatást Európában.
A Starlink műholdflottára építve jelenleg is használ műholdas kiegészítő szolgáltatást három európai ország, a nem EU-tag Nagy-Britannia (Virgin Media O2), Svájc (Salt) és Ukrajna (Kyivstar).
Tovább a cikkre: hwsw.hu (Koi Tamás)
Összefog Európa a Starlink ellen
A legnagyobb mobilszolgáltatók is fenik a fogukat a műholdas frekvenciasávokra, de hol vannak a műholdak?
A Deutsche Telekom, az Orange, a Vodafone Group és a Telefónica korai tárgyalásokat folytat arról, hogy közös konzorciumot hozzanak létre, és pályázzanak az Európai Unió által a helyi szereplőknek fenntartott műholdas frekvenciasávokra. A Bloomberg forrásai szerint a cél a közvetlen műholdról mobiltelefonra (direct-to-mobile) szolgáltatás bevezetése, amely Európa-szerte konkurenciát jelentene Elon Musk Starlink Mobile terveinek, amely az évtized vége felé indulna el széles körben, versenyképes sebességekkel a mostani, lassú adatátivtelhez képest. A tervek még kezdeti szakaszban vannak, végleges döntés a konzorcium létrehozásáról vagy a pályázatról egyelőre nem született.
Az EU a 2 GHz-es MSS (Mobile Satellite Services) sávot osztja újra hamarosan: 1980–2010 MHz között a föld felől az űr felé, 2170–2200 MHz között pedig fordítva, párosított 30 MHz-et 10-10 MHz-enként. A 2026. május 27-i európai bizottsági javaslat szerint a sávot három egyenlő részre osztják: egyharmadot kormányzati/biztonsági célra IRIS²-integrációval, csak EU-s operátornak, egyharmadot kereskedelmi célra európai irányítású szereplőknek fenntartva, egyharmadot pedig mindenki másnak – erre pályázhat a SpaceX és az AST SpaceMobile. A kiválasztás nem klasszikus árverés lesz, hanem uniós szintű összehasonlító eljárás.
Mivel a lépés célja a szuverén műholdas képességek erősítése, valamint az európai függőség csökkentése az amerikai szolgáltatóktól, és a jelenlegi licencek (többek között a Viasat és az EchoStar birtokában) 2027 májusában lejárnak, a közelgő kiosztás előnyben fogja részesíteni az európai érdekeket. A négy szolgáltató együtt a legtöbb ügyfelet szolgálja ki az EU-ban, és ha a konzorciummal űrspektrumjogot szereznek, maguk dönthetnének arról, hogy a Starlink, az AST SpaceMobile vagy más szereplő partnereként vagy riválisaként jelennek meg a műholdas mobilpiacon, saját D2M műholdhálózat kiépítésével, ez utóbbiról viszont nincsenek információi a Bloombergnek.
Van viszont már a Deutsche Telekomnak és a 4iG-nek megállapodása a SpaceX-szel a Starlink Mobile használatára az évtized végétől, a Vodafone pedig 50-50 százalékos közös vállalkozást működtet az AST SpaceMobile-lal – ezeket a megegyezéseket elképzelhető, hogy a licencek újraosztása után át kell alakítani. Bár európai, fogyasztói műholdhálózati tervek nincsenek közvetlenül, az EU támogatja a kormányzati és nemzetbiztonsági célú IRIS² konstelláció kiépítését az SES, az Eutelsat és a Hispasat részvételével, amely 2029 körül kezdene szolgáltatni, és ezen belül esetleg működhet a 2 GHz-es MSS spektrum használata fogyasztói célokra is. Az IRIS² persze a kormányzati harmadra pályázhat spektrumosztáskor, míg a fent tárgyalt konzorcium a kereskedelmi harmadra.
Ha a tárgyalások eredményesek lesznek, idővel pedig több európai szereplő épít ki modern, gyors, helyi adatkommunikációs műholdszolgáltatást, hosszú távon csökkenthet a kontinens technológiai függősége a külső partnerektől, bár nagy számú műhold űrbe juttatása még mindig elsősorban az amerikai kontinensről reális. Az uniós törekvések mindensetre egyértelműek: erősítenák a digitális és űripari szuverenitást helyi szereplőkkel, miközben a felhasználók számára nagyobb lefedettséget és új szolgáltatásokat kínálnának nehezen elérhető területeken is.
A direktíva a spektrum jelentős részét viszont olyan európai mobiloperátoroknak tartja fenn, akik maguk még nem rendelkeznek alacsony föld körüli pályán mozgó konstellációval, és ez lehetővé teheti, hogy alkupozícióból tárgyaljanak az EU-n kívüli felekkel a licenc- vagy kapacitásmegosztásról, esetleg korlátozzák európai jelenlétüket. Az amerikai felek csak a nyílt kereskedelmi spektrumharmadra pályázhatnak, az EU részére fenntartott kétharmadba nincs beleszólásuk, így a spektrumosztás nem csupán technikai eszköz, hanem stratégiai nyomásgyakorlási lehetőség is lehet. Az erős EU-s pozícióhoz viszont szükség lenne nagy kapacitású, helyi indítóállásokra és EU-s D2M műholdakra: a direktíva önmagában nem ugorja át a technológiai és infrastrukturális szakadékot az űrversenyben.
Tovább a cikkre: prohardver.hu (Bone123)
Az Európai Bizottság jelentős szerződéseket ítélt oda az IRIS2 kiépítésére
Az Európai Bizottság (EB) szerződéseket ítélt oda a Thales Alenia Space és az Aerospacelab vállalatoknak az IRIS2 műholdkonstelláció kiépítésére, miközben Ursula von der Leyen, az EB elnöke (a képen) ismertette a blokk űripari prioritásait.
Az Aerospacelab közölte, hogy a vállalatot választották ki az IRIS2 program alacsony Föld körüli pályán (LEO) működő szegmensének egyik kulcsfontosságú fővállalkozójává; a 2,4 milliárd euró értékű megállapodás keretében 264 műholdplatform megépítésével bízták meg őket.
Benoit Deper, az Aerospacelab vezérigazgatója szerint az IRIS2-höz való kiválasztásuk „tudatos ipari döntést tükröz, és meghatározó pillanat egész Európa számára”.
„Az intézmények immár bizalmat szavaznak az űripari gyártók új generációjának is: olyan vállalatoknak, mint az Aerospacelab, amelyeket kifejezetten arra hoztak létre, hogy nagy léptékben és gyorsan szállítsanak műholdas infrastruktúrát” – tette hozzá.
Eközben a Thales Alenia Space – a Thales és a Leonardo közös vállalata – bejelentette, hogy megállapodást kötött az Eutelsattal kormányzati hasznos terhek biztosításáról a 330 darab, LEO-pályán működő IRIS2 távközlési műhold számára.
A megállapodás értéke mintegy 500 millió euró, a vállalat pedig összesen körülbelül 3 milliárd eurós bevételre számít a projektből.
2029-ben mintegy 66 darab, kizárólag Ka-sávban működő LEO távközlési műholdat bocsátanak majd fel; a hasznos terheket a Thales Alenia Space fejleszti, a platformokat pedig az Airbus Defense and Space biztosítja.
A vállalat felelős lesz továbbá a kormányzati hasznos terhek biztosításáért további 264 darab, Ku/Ka-sávú távközlési műhold esetében is, amelyek felbocsátása 2030-tól várható.
Versenyképes űrszektor
A párizsi Nemzetközi Űr-csúcstalálkozón (International Space Summit) elhangzott beszédében von der Leyen kijelentette: az IRIS2 program biztosítja majd a rugalmas kommunikációt Európa-szerte, erősíti a digitális szuverenitást, és csökkenti a nem európai műholdrendszerektől való függőséget.
Beszédében elkötelezettségét fejezte ki Európa űrhöz való hozzáférésének erősítése mellett a fokozott magánbefektetések révén, egyúttal hangsúlyozva egy olyan „erős és versenyképes űrszektor” fontosságát, amely képes a növekedésre, a kapacitásbővítésre és a globális szintű versenyre.
Tovább a cikkre: mobileworldlive.com (Kavit Majithia)
