A jövőben potenciálisan minden vezeték nélküli kommunikációra képes eszköz – okostelefonok, laptopok, IoT-eszközök – radarszenzorként is működhet, ami területileg teljes lefedettséget eredményez.
A német adatvédelmi hatóságok konferenciája (DSK) 2026. június 17-én állásfoglalást adott ki az integrált érzékelési és kommunikációs (Integrated Sensing and Communication, „ISAC”) technológia adatvédelmi vonatkozásairól, amely a hatodik generációs (6G) WiFi- és mobilhálózati szabványosítás központi eleme lesz. A dokumentum alapvető jelentőségű, hiszen egy olyan technológiai paradigmaváltást vizsgál, amely gyökeresen átalakíthatja a személyes adatok gyűjtésének és kezelésének keretrendszerét.
Az alábbiakban – a DSK állásfoglalására támaszkodva – összefoglalom az új technológiában rejlő lehetőségeket és a legfontosabb adatvédelmi vonatkozásokat.
- Mi az ISAC, és miért kellene foglalkoznunk vele?
Az ISAC technológia lényege, hogy a radartechnológiát integrálja a széles körben elterjedt rádiókommunikációs rendszerekbe. Ez azt jelenti, hogy a meglévő kommunikációs infrastruktúra – a WiFi-hálózatoktól a mobilhálózatokig – egyidejűleg képes lesz érzékelési (sensing) funkciókat is ellátni. A jövőben potenciálisan minden vezeték nélküli kommunikációra képes eszköz – okostelefonok, laptopok, IoT-eszközök – radarszenzorként is működhet, ami területileg teljes lefedettséget eredményez.
A WiFi-érzékelés (WiFI-sensing) az IEEE 802.11bf szabvány keretében kerül bevezetésre, míg a 6G mobilhálózati szabvány – amelynek megjelenése 2030 körülre várható – szintén tartalmazza majd az ISAC-funkcionalitást. A 6G-alapú ISAC-ban nemcsak a bázisállomások, hanem az összes csatlakoztatott végberendezés is szenzorként működhet. Nem nehéz belátni, hogy ez milyen nagy mértékben növelheti meg – a már jelenleg sem csekély – adatgyűjtések és -kezelés hatókörét.
Az alábbi ábra jól szemlélteti a különböző érzékelési módokat (forrás: 5G Americas: „Transforming Industries with Integrated Sensing and Communication„, 2025. július, 2.3 ábra, 5.o.):
Az érzékelő impulzusok egyrészt monozstatikus üzemmódban fogadhatók, amikor ugyanaz a rádiós bázisállomás-berendezés küldi és fogadja a jeleket. Másrészt, az adóberendezésből származó jelet és annak visszaverődéseit az adóberendezéstől eltérő eszköz is veheti (lásd a fenti bisztatikus és multisztatikus üzemmódokat).
Az ETSI (European Telecommunications Standards Institute; Európai Távközlési Szabványügyi Intézet) is behatóan foglalkozik az ISAC technológiával. Egyik jelentésükben nagyon szemléletesen mutatják be a technológia érzékelési lehetőségeinek széles tárházát, függően attól, hogy az érzékelés embereket vagy más objektumokat céloz, azok rögzítettek vagy mozgást végeznek-e, valamint hogy csatlakoznak-e a hálózathoz (történik-e kommunikációs aktivitás is) vagy sem (Forrás: ETSI, 1. sz. ábra, 14. o.):
- Alkalmazási területek – és a bennük rejlő kockázatok
Az ISAC alkalmazási lehetőségei rendkívül szerteágazóak: az autonóm járművek navigációjától a meteorológiai megfigyelésen át az egészségügyi monitorozásig terjednek. A technológia lehetővé teszi a mozgások, pozíciók, objektumsűrűség és akár anyagszerkezetek érzékelését a kommunikációs infrastruktúrán keresztül, dedikált szenzor-hardver kihelyezése nélkül.
A nagyszabású rendezvények felügyeletétől kezdve – ahol a látogatók valós idejű nyomon követésére nyílik lehetőség a tömegkatasztrófák megelőzése érdekében – a kiterjesztett valóság (augmented reality, AR) alkalmazásokig számos felhasználási mód létezik. A WiFi-sensing orvosi kontextusban is alkalmazható, például vitális paraméterek – légzés, szívverés – megfigyelésére, valamint személyek jelenlétének detektálására.
Az ETSI egyik jelentésében 18 olyan felhasználási esetet (use case) azonosítanak, amelyek az integrált érzékelés és kommunikáció (ISAC) technológiára támaszkodnak, valamint ezek technológiai előnyeit is bemutatja. A jelentésben vizsgált alkalmazási esetek a következőek:
- az emberi mozgás felismerésére
- a testközelség-érzékelőre
- a környezeti rekonstrukcióhoz használt légi érzékelésre
- nagy felbontású topográfiai térképekhez
- a látásalapú intelligens forgalomirányításra
- az egészségügyi veszélyek és a katasztrófakockázatok valós idejű figyelemmel kísérésére
- a sürgősségi keresésre és mentésre
- a kültéri egészségügyi érzékelésre és figyelemmel kísérésre
- távirányítású robotokra az idősek figyelemmel kíséréséhez és gondozásához
- a digitális iker alapú együttműködő robotokra
- a robotok fogási műveleteihez szükséges pontos helymeghatározásra
- valós idejű kiber-fizikai rendszerekre ipari munkaterületeken
- példa a mikrodeformációk érzékelésére
- a forgalmi áteresztőképességre és a biztonságra a közúti kereszteződésekben
- példa a biztonságos és gazdaságos drónszállításra
- az automatizált vezérlésű járművekre a repülőtereken
- példa a mentőjárművek útvonaltervezésére
- példa a hálózat teljesítményének javítására és az erőforrások hatékony kihasználására érzékeléssel támogatott kommunikáció segítségével
Az ISAC technológia tehát átfogó és messzemenő megfigyelési képességet is jelent mind nyilvános helyeken, mind a magánszférában, ami komoly szabályozási kihívásokat vet fel a személyes adatok védelme terén.
- Adatvédelmi kockázatok és a GDPR alkalmazásának korlátai
A DSK állásfoglalása egyértelműen megállapítja, hogy az ISAC-kal gyűjtött adatok – gépi tanulással kombinálva – messze túlmutatnak az egyszerű objektumfelismerésen. A technológia képes biometrikus indikátorok kinyerésére, beleértve a járást, nemet, arcvonásokat, gesztusokat, sőt légzés- és szívverés-analízist is. Ezek az adatok a GDPR 9. cikke szerinti különleges adatkategóriáknak minősülhetnek.
Különösen aggasztó lehet, hogy a radartechnika képes fizikai akadályokon, például falakon is áthatolni, ami az otthon sérthetetlenségéhez fűződő alapjogot is érintheti.
A jogalapok tekintetében a GDPR 6. cikk (1) bekezdésében felsorolt lehetőségek közül a hozzájárulás a szenzorhasználat esetén gyakorlatilag alkalmazhatatlan, mivel az érintettek – különösen az ún. „bystander”-ek, akik nem feltétlenül rendelkeznek mobil végberendezéssel – elérése és tájékoztatása rendkívüli gyakorlati nehézségekbe ütközik. Kizárólag térben és időben korlátozott alkalmazási forgatókönyvekben tűnik elképzelhetőnek a hozzájáruláson alapuló jogalap.
Az ISAC széles körű alkalmazása ezért jelenleg elsősorban a közérdek vagy a jogos érdek jogalapján képzelhető el, de mindkét esetben komoly mérlegelési és garanciális feltételek szükségesek. A dokumentum figyelmeztet, hogy a gyakorlatban a jogos érdekre való hivatkozást az adatkezelők nem ritkán egyoldalúan és az érintettek rovására terjesztik ki.
Az ETSI egyik friss (2026-os) anyaga behatóan foglalkozik az ISAC technológia adatvédelmi, biztonsági és fenntarthatósági aspektusaival. Ennek keretében az alábbi főbb adatvédelmi és biztonsági kihívásokat azonosítja:
- A 6G rendszerek jogosulatlan érzékelésre való felhasználása.
- Az érzékelési jelek felhasználása adatlehallgatás céljából.
- A 6G rádiófrekvenciás érzékelési jelek vezeték nélküli manipulálása.
- Az érzékelési adatok biztonságos kezelése.
- Az ISAC-kompatibilis 6G rendszer-entitások integritása, valamint az érzékelési adatok vagy érzékelési eredmények megváltoztathatatlansága.
- Az érzékeléssel kapcsolatos adatvédelem, titkosság és hozzájárulás nem nyilvános terekben.
- A hozzájárulással és az átláthatósággal kapcsolatos adatvédelmi kérdések.
- A 6G rendszerekhez nem csatlakozó emberek érzékelésével kapcsolatos adatvédelmi szempontok.
- A 6G rendszerekhez csatlakozó emberek érzékelésével kapcsolatos adatvédelmi szempontok.
- Jogosulatlan passzív 6G rádió frekvenciás érzékelés.
- Az ISAC-kompatibilis 6G rendszer-entitások engedélyezése.
- Az érzékelés során a végfelhasználói eszköz helymeghatározásával kapcsolatos adatvédelmi szempontok.
- A heterogén érzékelési képességekből fakadó adatvédelmi kockázatok.
- A mesterséges intelligencián alapuló érzékelési adatfeldolgozás adatvédelmi szempontjai.
- Adatvédelmi kihívások és rosszindulatú támadások a kooperatív érzékelés során.
- Az érintett szereplők sokasága – compliance-kihívás
Az ISAC kontextusában az adatkezelési felelősség rendkívül összetett, tekintettel a résztvevő szereplők sokféleségére. A potenciálisan felelős aktorok közé tartoznak az infrastruktúra-gyártók, a telekommunikációs szolgáltatók, az alkalmazásfejlesztők (mind globális, mind lokális szinten), az operációs rendszerek gyártói, valamint a végfelhasználók. A gyártóknak különös felelősségük van, mivel termékeik képezik a személyes adatok kezelésének alapját, és meg kell teremteniük az adatvédelem-konform kialakítás kereteit.
Az adatvédelmi és compliance szakemberek számára különösen fontos kihívás lesz, hogy az ISAC érintettjei nemcsak az aktív felhasználók, hanem potenciálisan minden személy, aki az érzékelés hatósugarába kerül, akkor is, ha egyáltalán nem rendelkeznek mobileszközzel (lásd erre az ETSI által összegyűjtött adatvédelmi kihívásokat is).
Az ETSI – fentiekben hivatkozott, az adatvédelmi kihívásokat részletező – jelentése is kitér a „6G rendszerekhez nem csatlakozó emberek érzékelésével kapcsolatos adatvédelmi szempontokra” (lásd 5.8 pont). Ezzel kapcsolatban a jelentés kiemeli, hogy „a helymeghatározással és a mai mobilhálózati rendszerek által biztosított egyéb funkciókkal ellentétben az érzékelés nem igényli az érzékelt személy vagy tárgy aktív közreműködését. Így akár olyan embereket is lehet érzékelni, akik nincsenek csatlakoztatva a 6G rendszerhez. Ez a tulajdonság hatással van a magánéletre, mivel az embereket anélkül lehet érzékelni, hogy tudnának arról, hogy érzékelik őket, ki érzékeli őket, és milyen célra használják fel az érzékelés eredményét.” (lásd 5.8.1, 23. o.)
- Privacy by Design: a szabványosítás kritikus pillanata
A DSK határozottan állást foglal amellett, hogy az adatvédelmet már a tervezés szintjén („Data Protection by Design”) kell érvényesíteni a 6G szabványosítási folyamatban. Ez annál is sürgetőbb, mert ez a szabványosítási folyamat rakja le az alapjait a későbbi mindenütt jelen lévő infrastruktúrának és az ahhoz kapcsolódó szerepek és felelősségek rendszerének.
A jelenlegi kutatás többféle megoldást kínál: specifikus ISAC-architektúra-javaslatokat, anonimizálási és pszeudonimizálási technikákat, adataggregációt, randomizációt, maszkolást, valamint differenciált adatvédelem (differential privacy) módszereket. Ugyanakkor a dokumentum rámutat, hogy ezek a megoldások felhasználási esethez kötöttek, és jelenleg egyikük sem került be a WiFi- vagy a 6G-szabvány kialakításába.
- Következtetések és ajánlások a gyakorlat számára
A DSK állásfoglalásának központi üzenete, hogy az ISAC bevezetéséhez elengedhetetlen egy átfogó jogszabályi keretrendszer megalkotása, amely mind a köz-, mind a magánszektor szereplőire vonatkozó szabályokat tartalmaz. A dokumentum felhívja a figyelmet, hogy megfelelő technikai és szabályozási megoldások nélkül az ISAC sikeres és jogszerű alkalmazása nem képzelhető el.
Az adatvédelmi, kiberbiztonsági és compliance szakemberek számára a legfontosabb üzenet, hogy a 6G-hez kapcsolódó szabványosítási folyamatokat már most aktívan kell figyelniük. A szervezeteknek fel kell készülniük arra, hogy az új technológia gyökeresen új típusú adatvédelmi hatásvizsgálatokat, felelősségi struktúrákat és technikai védelmi intézkedéseket tesz majd szükségessé.
Tovább a cikkre: gdpr.blog.hu (Pók László)
