Jön a digitális euró, de mi lesz a forinttal? A magyar pénztárcák is érintettek

Amikor legközelebb érintéssel fizetsz a boltban, gondolj bele egy pillanatra: a tranzakciód jó eséllyel egy amerikai kártyatársaság rendszerén fut át. Nem magyar, nem is európai. Éveken át fel sem tűnt ez senkinek. Most viszont Európa épp azon dolgozik, hogy legyen egy saját, közpénzen működő digitális fizetőeszköze, ami nem függ ezektől a hálózatoktól. Ez a digitális euró. És bár a neve alapján azt hinnéd, forinttal fizetőként rád ez nem tartozik, ez koránt sincs így – hívja fel a figyelmet írásában Siklós Bence, a Peak tanácsadója.

Mi a digitális euró és mi nem? A legegyszerűbb, ha úgy képzeled el, mint a készpénz digitális párját: a jegybank által kibocsátott pénz, csak éppen elektronikus formában – a szaksajtóban használt fogalomként egy jegybank által garantált elektronikus tárca, amelyet a kereskedelmi bankok és fintech cégek kezelnének, és amivel online és boltban is lehetne fizetni.

Emellett fontos azt is leszögezni, hogy mi nem a digitális euró. Nem kriptovaluta, nem stablecoin, és nem is egy újabb banki alkalmazás. A digitális euró mögött közvetlenül az Európai Központi Bank (EKB) áll. Az eszköz mögötti két ígéret különösen érdekes: működne internet nélkül, offline is, és az EKB szerint nem lenne „programozható” pénz – vagyis nem szabhatnák meg, mire költhető el és meddig. Ez a félelem ugyanis az egyik leggyakoribb a témában – az EKB épp ezért cáfolja határozottan.

Hol tart most a projekt?

Közelebb van, mint gondolnánk, de messzebb, mint ahogy azt a lelkes címek sugallják. A kétéves előkészítő szakasz 2025 őszén lezárult, és az európai jegybank szerint a technikai tervezés kész – innen a labda a politikáé. Az Európai Parlament gazdasági bizottsága 2026 júniusában bólintott rá a szabálytervezetre, és nyáron megindultak a háromoldalú egyeztetések a Parlament, a tagállamok és a Bizottság között; a jogszabály elfogadását 2026 végére célozzák.

Ha ez tartható, egy 12 hónapos éles próba 2027 második felében indulhat, a tényleges bevezetés pedig leghamarabb 2029-ben jöhet. És még ez sem biztos: minden a jogszabály elfogadásán, a pilot sikerén és egy külön kormányzótanácsi döntésen múlik. Szóval nem holnap jön, de a szabályai most formálódnak, és pont ezért érdemes most beszélni róla.

Miért akarja ennyire Európa?

A motiváció a függőség. Az európai digitális fizetések jelentős része néhány nem európai hálózatokon zajlik, és ez stratégiai kiszolgáltatottságot jelent. Az EKB szerint a digitális euró megőrizné az európaiak választási szabadságát, védené a magánszférát és Európa monetáris szuverenitását. Emellett ellenállóbbá tenné a rendszert – ha egyszer leáll egy hálózat, vagy épp geopolitikai nyomás alá kerül -, és olcsóbb fizetést kínálna a kereskedőknek.

Közben zajlik egy párhuzamos verseny is: a kriptoeszközökre vonatkozó MiCA-szabályozás után felfutottak az euró-alapú stablecoinok, vagyis a magánszektor sem tétlenkedik. Nagyrészt erről szól az egész: hogy ki birtokolja a jövő digitális fizetési síneit, a központi szereplők vagy a magáncégek?

A vitás pontok

Ez nem egyirányú történet, és pont ettől lesz érdekes. A legélesebb vita az adatvédelemről szól: ki látja majd a fizetéseket? Az EKB anonimitást ígér, különösen a kis összegű és offline tranzakcióknál, de a részletek most formálódnak. Ahogy egy hazai elemzés fogalmaz, a digitális jegybankpénz kétélű fegyver:

  • demokratikus intézményi keretek között a magánszféra védhető,
  • de az eszköz elvi lehetőséget ad a megfigyelésre is.

Innen ered a sok félelem, és ezért hangsúlyozza az EKB, hogy a demokratikus értékek mentén tervezett változatot építi.

A bankok is aggódnak. Ha sokan tolnák át a pénzüket biztonságos jegybankpénzbe, az betéteket szívhat el a bankrendszerből. Épp ezért lenne mennyiségi korlát: a vitában egy nagyjából 3000 eurós plafon szerepelt, mert az EKB saját szimulációja szerint e nélkül akár több száz milliárd eurónyi betét is kiáramolhatna, ami aránytalanul sújtaná a kisebb bankokat. A bevezetés sem ingyen van: a részt vevő cégek becslések szerint négy év alatt 4–6 milliárd eurót költenének el.

És ott a legegyszerűbb kérdés:

kell ez egyáltalán?

Sokan nem látják, mit ad hozzá a már működő azonnali fizetéshez a digitális euró. Az új fizetőeszköz előnyeiről az EKB-nak még meg kell győznie a kereskedőket és a lakosságot egyaránt.

És a magyar pénztárca?

Itt jön a csavar, amiről a legtöbben megfeledkeznek. Mivel Magyarország nem eurózóna-tag, a digitális euró itthon nem lenne törvényes fizetőeszköz; forinttal fizetsz, ez nem változik. De azért nagyon is elér a hazai szereplőkhöz is a történet: eurószámlával rendelkezőknél, eurózónás utazáskor, vagy ha a vállalkozás euróban számláz a partnereinek. A tágabb kérdés pedig teljesen magyar vonatkozású: jön-e valaha digitális forint?

Erre nem véletlenül érzékeny a jegybank. Az MNB nemzetközi összevetésben is az egyik legaktívabb jegybank volt a témában. Már 2020 körül megkezdte a kutatást, és nem állt meg az elméletnél: a Diákszéf nevű lakossági pilotprojektben a gyakorlatban is tesztelte, hogyan működne egy hazai digitális jegybankpénz, elsősorban a fiatalok pénzügyi bevonása céljából. A jegybank szerint egy ilyen megoldással a számlavezetést és a pénzforgalmat a mainál olcsóbban lehetne elérhetővé tenni minden háztartásnak és cégnek.

A készpénztelenedés sem elvont trend itthon: a digitális fizetés történelmi csúcson van Magyarországon, a tízezer forint feletti vásárlásoknál kétharmad az aránya. Vagyis a kérdés – ki garantálja a digitális pénzünket, és ki látja a tranzakcióinkat – akkor is a miénk, ha soha egyetlen digitális eurót sem fogunk a kezünkbe.

Mítoszok és tények

A témáról egyelőre több tévhit kering, mint tény. Elterjedt vélekedés például, hogy “megszünteti a készpénzt.” Nos, ez nem igaz: az EKB kiegészítésnek szánja; a készpénz marad.

Sokan gondolják, hogy „a jegybank majd látja, mire költik a pénzüket”. Ez sincs így. A cél a készpénzszerű magánszféra, főleg a kis és offline fizetéseknél, de a pontos szabályok most dőlnek el, érdemes figyelni rájuk.

Gyakran merül fel az is, hogy „megmondhatják, mire költheti valaki a digitális pénzét”.Ám, ahogy arról korábban már volt szó, az EKB kizárta a programozható pénz lehetőségét.

Hallani lehet arról is, hogy „már jövőre itt lesz”. Ez is tévedés. Leghamarabb 2029-ben, és csak ha minden feltétel teljesül.

Elhangzik továbbá az is, hogy „a forinttal fizetőket nem érinti”. Pedig közvetve nagyon is hatással lehet ez utóbbi körre is: a kártyahálózati függőség, a szuverenitás és a digitális forint kérdése a te pénzedről is szól.

A digitális euró egy most zajló döntés arról, milyen legyen a „holnap pénze”. És ebbe a döntésbe – legalább a kérdések szintjén – forintfizetőként is érdemes beleszólni.

Tovább a cikkre: economx.hu (Siklós Bence)