A Világgazdasági Fórum 2030-ra 2 billió dollár digitális gazdaságot jósol az ASEAN számára

A tagállamok digitális jövője a diaszpórán, az együttműködésen, a szabályozáson múlik

A Világgazdasági Fórum ( WEF ) szerint az adatszabványok, az etikus mesterséges intelligencia és a diaszpóra jelentik a Délkelet-ázsiai Nemzetek Szövetsége (ASEAN) országainak jövőbeli digitális gazdaságának kulcsát. A WEF egy június végén megjelent cikkében azzal érvel, hogy az adatvédelmi szabályozás harmonizálására és a határokon átnyúló adatáramlás regionális kereteinek megteremtésére irányuló közös erőfeszítés hatékonyabb kereskedelmet tesz lehetővé, és külföldi befektetéseket vonz az ASEAN-régióba – különösen, ha a diaszpóra képes lesz a nemzetközi aktivizáláshoz.

Szabályozás és szabványosítás szükséges a határokon átnyúló adatáramlás biztosításához
A WEF szerint a benne rejlő lehetőségek kiaknázásához és a digitális kor bonyolultságaiban való eligazodáshoz az ASEAN-régiónak olyan sokoldalú megközelítésre van szüksége , amely előtérbe helyezi a felelős innovációt, a zökkenőmentes adatáramlást, a robusztus kiberbiztonságot és a diaszpóra közösségeivel való stratégiai elkötelezettséget. Megjegyzi, hogy a „nagyon várt ASEAN Digitális Gazdasági Keretegyezmény (DEFA) várhatóan segíteni fogja az ASEAN-t e célok elérésében”.

Az AI-t olyan eszközként dicsérik, amely előnyökkel járhat olyan ágazatokban, mint az egészségügy , a mezőgazdaság és a pénzügy – de fenyegetésként is megjelölik, ha a rendőrségre bízzák. „A szabályozatlan mesterséges intelligencia-rendszerek súlyosbíthatják a társadalmi egyenlőtlenségeket, megsérthetik a személyiségi jogokat, és akár állandósíthatják is az elfogultságokat” – mondja a WEF.

Az ASEAN-országoknak szilárd keretet kell létrehozniuk az etikus mesterséges intelligencia számára , biztosítva, hogy a mesterséges intelligencia fejlesztése és telepítése összhangban legyen a méltányosság, az átláthatóság és az elszámoltathatóság elveivel. Ez növeli a közbizalmat, és ösztönzi a felelősségteljes innovációt, amely az emberi jogokat és előnyöket helyezi előtérbe. Ennek megvalósításához működő, hatékony és összehangolt végrehajtási mechanizmusokra van szükség.

Koordinációra van szükség az adatkezelés szabványosítása terén is. „A határokon átnyúló szabad adatáramlás zökkenőmentes kereskedelmet tesz lehetővé, de az adatok lokalizálása és a szabályozási töredezettség akadályozza ezt a folyamatot” – mondja a WEF. „Az ASEAN-országoknak harmonizálniuk kell az adatvédelmi szabályokat, és létre kell hozniuk egy olyan regionális keretet, amely lehetővé teszi a szabad adatáramlást, miközben biztosítja a magánélet védelmét és biztonságát.” Megjegyzi, hogy a DEFA ennek nagy részével foglalkozik.

„A DEFA végső célja az ASEAN teljes digitális potenciáljának felszabadítása a nemzetközi szabványokhoz való igazodás , a köz- és a magánszektor közötti együttműködés elősegítése, valamint a digitális infrastruktúra és irányítás javítása révén” – mondja a WEF. A megfelelés biztosításához ismét végrehajtásra van szükség.

Ami a diaszpórát illeti, a WEF azt állítja, hogy „erősokszorozóként hathat egy 2 billió dolláros digitális gazdaság támogatására” az ASEAN-ban 2030-ra, a készségek és tudástranszfer, valamint a beruházásokhoz és finanszírozáshoz kapcsolódó hálózatok kiaknázásával. Ezenkívül „az ASEAN diaszpórájával való együttműködés fellendítheti a technikai képességeket és elősegítheti az innovációt”, ami megerősíti az ASEAN általános digitális nyilvános infrastruktúráját .

Indonéziában a digitális fizetések 2030-ra elérik a 760 milliárd USD-t
Indonézia azon ASEAN-országok közé tartozik, amelyek beleegyeztek a DEFA fejlesztésébe a „digitalizáció és az interoperabilitás előmozdítása érdekében”.

Az Asia Today szerint Indonézia digitális gazdaságának gyors növekedése miatt 2023-ban a 45. helyet szerezte meg a World Digital Competitiveness Ranking-ban, és az ország továbbra is vezeti az ASEAN-országokat a digitalizálás számos kategóriájában. Az ASEAN-ban az e-kereskedelem piaci részesedésének mintegy 40 százalékát teszi ki.

Joko „Jokowi” Widodo elnök előrejelzése szerint az ország digitális gazdasági lehetőségei 2030-ra megnégyszereződnek, és elérik a 360 milliárd dollárt. Azt is mondja, hogy a digitális fizetések 760 milliárd USD-t fognak elérni ugyanebben az időkeretben.

Rábólint Indonézia 64 millió mikro-, kis- és középvállalkozására (MSME), amely „fellendíti digitális gazdaságunk és digitális fizetéseink növekedését”. Mint ilyen, „ a digitális átalakulásnak befogadónak, igazságosnak kell lennie. A peremközösségeknek, az alacsonyabb gazdasági rétegeknek, a mikrogazdaságoknak, a kkv-knak azonos hozzáféréssel és lehetőségekkel kell rendelkezniük.”

Jokowi azt is hangsúlyozza, hogy a pénzügyi ismeretek viszonylag alacsony szintje miatt szilárd fogyasztóvédelemre van szükség, ami a fogyasztókat és adataikat kiszolgáltatottá teszi a csalásnak. „A fogyasztói adatok biztonságát biztosítani kell” – áll a kormány közleményében. „Ne engedje, hogy a kiszolgáltatott csoportok hátrányba kerüljenek.”

Vietnam 115 000 személyi igazolványt ad ki, tengerentúli hálózati adatbázist tervez
Ho Si Minh-városban a külföldi országokban élő vietnamiakat összekötő adatbázis felépítésének terve alátámasztja a WEF által azonosított diaszpóra fontosságába vetett hitet. A Saigon Giai Phong News jelentése szerint a hálózat célja a „bevándorlási eljárások, a hazaszállítás, a vietnami származás igazolása és a tartózkodással kapcsolatos rendszeres adminisztratív eljárások időben történő támogatása” előmozdítása.

Ho Si Minh-városban rendezvényt tartottak, hogy „a tengerentúli vietnami közösség részt vehessen a kutatásban, és konstruktív véleményekkel járuljon hozzá a tengerentúli vietnamiak adatbázisának létrehozásának tervéhez”.

Egy külön jelentés megjegyzi, hogy Vietnam sikeres volt a személyi igazolványok kibocsátása terén az új személyazonosító törvény hatályba lépése óta eltelt hónapban. A közlemény szerint a HCMC Közbiztonsági Minisztériuma közel 115 000 személyazonosító igazolvány iránti kérelmet kapott. Közülük mintegy 86 000 14 éven felüli állampolgár volt.

A NEC arcbiometrikus adatai kritikus szerepet játszottak a vállalat által „ digitálisan fejlett Vietnamnak ” nevezett videó kialakításában .

„Automatikus biometrikus azonosítási rendszerünk döntő szerepet játszott a vietnami nemzeti azonosító rendszer frissítésében” – áll a videóban. „A 2021-es bevezetése óta több mint 84 millió chip alapú digitális igazolványt bocsátottak ki a jogosult vietnami állampolgárok számára, amelyek egyszerűsített módszert kínálnak a polgárok számára személyazonosságuk egyszerű ellenőrzésére.”

A vállalat szerint biometrikus rendszerei „döntő szerepet játszhatnak ügyfeleink fenntartható utazásának és digitális átalakulásának támogatásában”, és „közös kulcsot jelenthetnek a különböző intézmények számára egy zökkenőmentes és biztonságos világ megvalósításához”.

48 óra alatt húszmillióan iratkoznak fel thaiföldi digitális azonosítóra
Thaiföldön is lelkesen alkalmazzák digitális azonosító programját. A Thailand Business News jelentése szerint a kormány Digitális Pénztárca Kezdeményezése 20 millió regisztrációt ért el az indulást követő 48 órán belül.

„A Kereskedelmi Minisztérium által kifejlesztett Thang Rath alkalmazás hatékonyan kezeli a nagy forgalmat, és integrálva van a nemzeti thai azonosító rendszerrel a zökkenőmentes felhasználói élmény érdekében” – áll a cikkben. Ennek ellenére egyesek megkérdőjelezik a pénztárcarendszer kezelését. „A kezdeményezés végrehajtásával kapcsolatos aggodalmak továbbra is fennállnak, ami a pótköltségvetési törvényjavaslat alapos jogalkotási vizsgálatát követeli meg, amely elengedhetetlen a decemberi pénzkifizetés finanszírozásához.”

Malajzia lehetővé teszi az egyszeri bejelentkezési rendszerhez való hozzáférést mobilalkalmazáson keresztül
Malajziában a lakosok mostantól a MyDigital ID mobilalkalmazáson keresztül regisztrálhatnak a kormány egységes bejelentkezési rendszerébe, így nincs szükség a fizikai regisztrációs kioszkok felkeresésére. Az FMT jelentése szerint „a rendszert integrálták a közúti közlekedési osztály MyJPJ alkalmazásával, és számos más kormányzati alkalmazással, mint például a Humánerőforrás-menedzsment Információs Rendszerrel, a MySejahtera-val és a MyGov portállal.” És a tervek között szerepel, hogy az egybejelentkezési rendszert további kormányzati szolgáltatásokkal bővítsék.

Mirza Noor, a kormány tulajdonában lévő ügynökség vezetője szerint a MyDigital ID felhasználói védve vannak az online csalással és a személyazonosság-lopással szemben, mivel a MyDigital ID tanúsítványt a felhasználó személyes eszközéhez kapcsolják a sikeres regisztráció során. Noor azt is elmondta, hogy a szervezet nem tárol semmilyen, a felhasználóktól gyűjtött biometrikus adatot.

A mai napig több mint 600 000 malajziai regisztrált a MyDigital ID-vel.

Bernama megjegyzi , hogy Gobind Singh Deo digitális miniszter a közelmúltban felvetette a 2010-es személyes adatok védelméről szóló törvény módosításának szükségességét a technológiai fejlődésre és a digitális platformokra való növekvő támaszkodásra hivatkozva. Elmondja, hogy a minisztérium új törvényt készít a közszféra adatmegosztásával kapcsolatban.

Fülöp-szigetek megbírságolják azokat, akik megtagadják a digitális azonosító elfogadását
A Tech For Good Institute (TGFI) által közzétett cikk az „Inkluzív, innovatív és befektethető Fülöp-szigeteki digitális gazdaság lehetővé tétele : lehetőségek és kihívások” című szeminárium betekintéseit foglalja össze. A mű amellett érvel, hogy olyan „célnak megfelelő” politikákat kell kidolgozni, amelyek érzékenyek, tiszteletben tartják a helyi normákat, és hatékonyan ötvözik a regionális tapasztalatokat a helyi szakértelemmel.

„Az ASEAN-országokhoz hasonlóan a Fülöp-szigetek is szívesen kiaknázza azokat a lehetőségeket, amelyeket az innováció és a digitális gazdaság gyorsan fejlődő környezete kínál” – áll a cikkben. „Minden ország egyedi identitással és irányítási stílussal rendelkezik, amelyet fejlődési szakasza, kultúrája és strukturális keretei alakítanak ki.” Az egyes nemzetek testreszabott szabályokat dolgozhatnak ki a digitális azonosító bevált gyakorlatai mellett , „a helyi igényekhez és beállításokhoz igazítva azokat, ahelyett, hogy egyszerűen lemásolnák őket a szomszédos országokból”.

Az elemzés kulcsfontosságú elemei közé tartozik, hogy olyan házirend-központú helyi inkubátorházakat kell létrehozni, amelyek „helyet biztosítanak a szabályzatok ellenőrzött környezetben történő teszteléséhez és érvényesítéséhez”. Infrastruktúrára van szükség azoknak a hiányosságoknak a pótlására, amelyek az úgynevezett digitális szakadék szélesedésével fenyegetnek . Oktatásra és készségfejlesztésre van szükség ahhoz, hogy az ország fiatal, átlagosan 25 éves lakosságát fejlesszük.

Végül szükséges az együttműködésen alapuló kormányzás és társszabályozás megvalósítása és gyakorlata; „A digitális szférában a platformszereplőket társalkotóként bízzák meg az iparág iránymutatása és védelme érdekében megfelelő szabályozások megfogalmazásával.”

A Fülöp-szigetek megszívlelték a WEF megjegyzését, miszerint a megfelelés fenntartása érdekében szigorú végrehajtásra van szükség. A Daily Tribune arról számol be , hogy a Fülöp-szigeteki Statisztikai Hatóság figyelmeztette azokat az intézményeket, amelyek nem ismerik fel a nemzeti személyazonosító okmányt, 500 000 PN (~865 USD) büntetésre számíthatnak.