A decentralizált tőzsdék megjelenése alapjaiban változtatta meg a kriptovaluta-kereskedelem dinamikáját. Az elmúlt évek során robbanásszerűen megnőtt ezeknek a platformoknak a népszerűsége, mivel egyre több kereskedő választja ezt a nagyobb szabadságot nyújtó megoldást a központosított tőzsdékkel szemben.
DEX
A decentralizált tőzsde (Decentralised Exchange, DEX) egy olyan piactér, ahol a kriptovaluta-kereskedők közvetlenül egymással bonyolítják le a tranzakciókat anélkül, hogy közvetítőkre, például bankokra vagy brókerekre lenne szükségük. A DEX-ek okosszerződésekkel működnek – ezek olyan algoritmusok, amelyek a rögzített feltételek teljesülése esetén automatikusan végrehajtják a kereskedési műveleteket az adott blokkláncon. Ez a meghatározó különbség; a hagyományos, központosított tőzsdéken (Centralised Exchange, CEX) a megbízásokat egy központi entitás kezeli és rögzíti.
CEX vs. DEX
Az olyan központosított tőzsdékkel ellentétben, mint például a Binance vagy a Coinbase, a DEX-ek nem teszik lehetővé a fiat- és a kriptopénzek közötti cserét – kizárólag kriptovalutákkal lehet kereskedni.
Egy CEX-en keresztül fiatvalutáért kriptót (és fordítva) vagy kriptóért kriptót – mondjuk bitcoinért ethert – lehet eladni és vásárolni. A centralizált tőzsdéken gyakran szofisztikáltabb műveletek is végezhetők, például határidős ügyletek is köthetők vagy limitek beállítása is lehetséges. Mindezen tranzakciókat azonban a tőzsde kereskedési rendszere bonyolítja le, a tőzsdetagok (kereskedésre jogosult piaci szereplők) az ajánlati könyvbe (order book) viszik be a megbízásaikat, amely azokat párosítja.
Egy decentralizált tőzsde ezzel szemben voltaképpen okosszerződések összessége. Algoritmusok párosítják a megbízásokat, a kereskedés megkönnyítésére pedig „likviditási poolokat” használnak, amelyekben a befektetők kamatért cserébe lekötik pénzeszközeiket.
Míg egy CEX-en a tranzakciókat az adott tőzsdével szemben számolják el, addig a DEX esetében ez közvetlenül a blokkláncon történik meg.
A DEX-ek általában nyílt forráskódúak: minden érdeklődő pontosan láthatja, hogyan működnek. Ez egyben azt is jelenti, hogy a fejlesztők a meglévő kódot adaptálhatják, hogy új, egymással versengő projekteket hozzanak létre – így a 2018-ban elindított DEX, a Uniswap kódját egy egész sor olyan DEX adaptálta, amelyeknek a nevében szerepel a swap, mint például a Sushiswap és a Pancakeswap.
Szélesebb kínálat, anonimitás
A CoinGecko áprilisi adatai szerint jelenleg több mint 2,5 millió kriptovaluta létezik, ezeknek azonban csak egy kis százaléka érhető el centralizált tőzsdéken. Ezzel szemben a DEX-eken szinte az összes tokennel lehet kereskedni. Ha egy még gyerekcipőben járó kriptót szeretnénk vásárolni, arra a decentralizált piacok világa a legmegfelelőbb hely.
A DEX-ek a tokenek gyakorlatilag végtelen tárházát kínálják, a már jól ismertektől a legújabb memecoinokig.
Ennek egyszerű oka az, hogy lényegében bárki létrehozhat saját tokent a hozzá tartozó likviditási poollal együtt. Így számos projekttel találkozhatunk DEX-eken, ellenőrzöttekkel és nem ellenőrzött projektekkel egyaránt. Éppen ezért minden felhasználónak rendkívül körültekintően kell eljárnia ezeken a platformokon. Mivel a felhasználók saját maguk kezelik a pénztárcáikat és a privát kulcsaikat, mindenki maga felel annak biztonságáért. Ha egy felhasználó elveszíti a privát kulcsát vagy egy rosszindulatú tranzakciót hagy jóvá, akkor az örökre elveszett. Nincs központi szervezet, amely közreműködése kérhető ilyen helyzetekben.
A DEX-ek lehetővé teszik a felhasználók számára, hogy névtelenül kereskedjenek. A központosított tőzsdék általában megkövetelik az ügyfél-azonosítási folyamatok végrehajtását, amelyek során a felhasználóknak személyes adatokat kell megadniuk. Erre a DEX-ek használata során nincs szükség, így a felhasználók megőrizhetik az anonimitásukat.
A szabadság ára
A DEX-ek használata azonban gyakran technikai ismereteket igényel, ami megnehezítheti a belépést a kriptopiacra. A felhasználóknak meg kell érteniük az okosszerződések működését, a pénztárcák kezelését és a tranzakciók végrehajtásának mechanizmusát a platformon. A felhasználói felület ráadásul gyakran kevésbé intuitív, mint centralizált tőzsdéknél, egyénileg kell eligazodni és megtalálni a megoldásokat a felmerülő a problémákra.
A DEX-eknél a tranzakciós díj átlagosan 0,3 százalék, ami magasabb, mint a CEX-eké, amelyeknél ez 0,1 százalék körül mozog.
Számolni kell továbbá azzal is, hogy az Ethereum DEX-en a tranzakciók több másodpercig tartanak, és a tranzakciós díjak (gas fee) általában 10 dollár körül alakulnak, de zsúfolt időszakokban akár több száz dollár fölé is kerülhetnek. Ezzel szemben a CEX-en való kereskedés gyors és nem jár további díjakkal.
Az effajta platformok növekvő népszerűsége tükrözi a piaci szereplők igényét a nagyobb szabadságra és az anonimitásra. A decentralizált tőzsdék világában való eligazodás ugyanakkor folyamatos tanulást és óvatosságot igényel, de a megfelelő ismeretek birtokában új lehetőségeket nyit azok számára, akik kriptóval kereskednek. A technológia fejlődésével, a DEX-ek szerepe tovább nőhet a digitális pénzügyek terén.
