A dezinformációs kríziscsoport gyorsriasztásban van az európai választások körül

Az EU tisztviselői a választások legitimitását megkérdőjelező narratívákra számítanak még hetekig

Leleplezés, előzetes lemondás és tények ellenőrzése; a hazugságok, az álhírek és a fajgyűlölet kijavítása – a félretájékoztatás elleni küzdelem az eheti európai választások előtt nagy téttel bíró, teljes munkaidős munkává vált több száz alkalmazott számára szerte a kontinensen.

Az EU vezetőit annyira aggasztja a külföldi beavatkozás a csütörtöktől vasárnapig esedékes közvélemény-kutatásokba, hogy azonnali riasztási csoportokat utasítottak, hogy komoly incidens esetén lépjenek fel. A tisztviselők szerint a félretájékoztatás mennyisége elérte a „cunami szintet”, de a politikai vezetők értek el a leglassabban.

„Mintha elaltattak volna bennünket a békeosztalék” – mondta egy magas rangú EU-tisztviselő a második világháború utáni Európára utalva. „Olyan, mintha megfertőztek volna minket ez a külföldi beavatkozás. Ez egy csendes gyilkos.”

A fenyegetés várhatóan nem szűnik meg, amikor az európai parlamenti választások szavazóhelyisége 27 országban zárul vasárnap este 10 órakor. A kampány kezdetekor áprilisban felállított dezinformációs krízisegységet felkérték, hogy a választások után hetekig folytassa az eredmények legitimitása elleni támadásokat.

Mik az EU-választások és miért számítanak?

„Az elvárás az, hogy a választás napja körül megtörténjen az európai választások legitimitását megkérdőjelező narratívák megszakítása , és a körülötte lévő hetekben” – mondta egy, az egységről tudó magas rangú tisztviselő.

„Tíz évvel ezelőtt a választási beavatkozásról beszéltünk, de [Donald] Trump megmutatta nekünk, hogy sokkal egyszerűbb, sokkal olcsóbb megkérdőjelezni a dolgokat. Nem kell manipulálni a szavazatot.”

Az egység lehetővé teszi a tagállamok számára, hogy figyelmeztessék a blokk többi részét a saját pályájukon tapasztalt fenyegetésekre. De stratégiai szerepet is kapott, az EU magas rangú tisztviselői szerint nem az a cél, hogy minden álhírrel vagy fajgyűlöletkel foglalkozzanak, hanem az, hogy „a kiváltó okot viselők” után menjenek.

Ez lehetővé tette számukra, hogy átfogó képet alkossanak az alacsony szintű, különösen Oroszországból érkező külföldi beavatkozások elleni küzdelemben . „Amit megpróbálnak tenni, az az, hogy lerombolják a nyugati életmódot. Céljuk, hogy aláássák a mindenbe vetett bizalmat” – mondta egy tisztviselő.

„Ha belegondolunk, a demokrácia a szabad és tisztességes szavazáson, valamint azon a feltételezésen alapul, hogy a polgárok tájékozottak. Ha már nem bízhat az információban, akkor nincs szabad szavazata.”

Az év elején az ügy megvitatására összegyűlt magas rangú EU-szakértők azt hallották, hogy Oroszország 1 milliárd eurót költ dezinformációra.

Marie-Doha Besancenot, a NATO főtitkár-helyettese azt mondta a miniszterekből, biztosokból és EP-képviselőkből álló hallgatóságnak, hogy „nagyon élesen tudatában van annak, hogy ez „jelentős fenyegetés”, olyannyira, hogy a szövetségesek egyetértettek abban, hogy „a hibrid műveletek elérhetik a fegyveres támadás”.

Az immár öt hete működő krízisegység az első kísérlet arra, hogy valós időben reagáljon, és az online utcára vigye a harcot. Lehetővé teszi mind a 27 tagállam számára, hogy megosszák a külföldi beavatkozásokról szóló legfrissebb hírszerzési információkat kéthetenkénti összefoglalókkal, amelyek a blokkon belüli több száz incidenst felsorolják.

Megvan nekik a munkájuk. A közösségi média csatornáit nap mint nap hemzsegnek az álhírek vagy hamisított hírek, amelyek egy része kifejezetten Ukrajna aláásását célozza, mások pedig negatívan ábrázolják a nyugati értékeket.

Több mint két évnyi dezinformáció tanulmányozása után az EU tisztviselői arra a következtetésre jutottak, hogy ezt nem arra használják, hogy több Oroszország- vagy Kína-barát EP-képviselőt szerezzenek mandátumhoz a közelgő választásokon, hanem egy nyugat-ellenes narratíva előmozdítására.

Leleplezés, előzetes lemondás és tények ellenőrzése; a hazugságok, az álhírek és a fajgyűlölet kijavítása – a félretájékoztatás elleni küzdelem az eheti európai választások előtt nagy téttel bíró, teljes munkaidős munkává vált több száz alkalmazott számára szerte a kontinensen.