A Metáról írt könyv szerzője azt állítja, hogy a vállalat amerikai felhasználói adatokat és technológiát bocsátott át KínánakMark Zuckerberg segített Kínának cenzúraeszközök kifejlesztésében, eltitkolta a KKP-kapcsolatokat a Kongresszus elől, egy volt alkalmazott emlékirata szerint
A Meta egy korábbi bennfentese robbanékony vádakkal állt elő, miszerint a technológiai óriás érzékeny adatokat és saját technológiát osztott meg Kínával, ami komoly nemzetbiztonsági aggályokat vet fel. A bejelentő azt állítja, hogy az amerikai felhasználói adatokhoz helytelenül jutottak hozzá vagy nyilvánosságra kerültek, ami milliókat jelenthet veszélyben, míg a Meta vezetői másfelé néztek.
A leleplezés fokozza a republikánusok növekvő kritikáját, akik régóta figyelmeztetnek a Big Tech külföldi ellenfelekkel való összefonódására és az amerikai nép felé való elszámoltathatóság hiányára.
A hét elején Sarah Wynn-Williams volt magas rangú Facebook-alkalmazott a Kongresszus előtt azt vallotta, hogy a Meta, a Facebook anyavállalata tudatosan veszélyeztette az amerikaiak személyes adatait azzal, hogy együttműködött a kínai kormánnyal.
Azt mondta Josh Hawley (R-MO) szenátornak, a Szenátus Bűnügyi és Terrorelhárítási Igazságügyi Albizottságának elnökének, hogy „a Meta vezetői ismételten aláássák az Egyesült Államok nemzetbiztonságát és elárulják az amerikai értékeket”.
A szenátusi meghallgatáson Hawley nyomást gyakorolt Wynn-Williamsre a kínai felhasználói adatok Meta általi kezelésével kapcsolatban, kiemelve, hogy a Facebook azt tervezi, hogy Kínában tárolja a kínai felhasználói adatokat, így potenciálisan hozzáférhetővé teszi azokat a kínai kormány számára.
Wynn-Williams megerősítette ezt, hozzátéve, hogy a Meta tisztában volt azzal a kockázattal, hogy a kínai szerverek az amerikai és kínai felhasználók közötti kommunikációt is rögzíthetik. Arra a kérdésre, hogy a Facebook hajlandó-e vállalni ezt a kockázatot, azt válaszolta: „Igen”, megerősítve, hogy ez egy belső megbeszéléseket követő szándékos döntés volt.
Hawley azt állította, hogy a Meta vezérigazgatója, Mark Zuckerberg „a cenzúrát tette üzleti modelljévé”, hozzátéve, hogy az albizottság „fekete-fehér bizonyítéka egy olyan vállalat és vezetés, amely bármit, bármit hajlandó megtenni, együttműködni Amerika legfőbb versenytársával, együttműködni legfőbb ellenfelünkkel”.
Wynn-Williams továbbá azzal vádolta a Metát, hogy együttműködött a Kínai Kommunista Párttal a tartalom cenzúrázására a platformján. Azt állította, hogy a cégnél többször is tanúja volt a vezetőknek, akik olyan döntéseket hoztak, amelyek a kínai üzleti érdekeket az Egyesült Államok nemzetbiztonsági aggályai elé helyezték.
Csütörtökön Hawley levelet küldött Zuckerbergnek, és azt követelte, hogy tegyen tanúbizonyságot az albizottság előtt Wynn-Williams leleplezéseit követően, hogy kínai tisztviselők „potenciálisan hozzáférhetnek” az amerikai felhasználók adataihoz.
Wynn-Williams azt is állította, hogy Zuckerberg „személyesen fektette be” Meta üzleti kapcsolatait Kínával, megjegyezve, hogy elkötelezte magát a mandarin nyelv tanulása mellett, és heti rendszerességgel tartott nyelvi foglalkozásokat alkalmazottaival.
Mark Zuckerberg segített Kínának cenzúraeszközök kifejlesztésében, eltitkolta a KKP-kapcsolatokat a Kongresszus elől, egy volt alkalmazott emlékirata szerint
A Meta vezérigazgatója, Mark Zuckerberg egy „gondatlan” ügyvezető, aki egy új emlékirat szerint megpróbálta meggyőzni Kínát, hogy engedje cége működését az országban azáltal, hogy segítette a cenzúraeszközök kifejlesztésében és a mesterséges intelligencia képességeinek megerősítésében – mindezt úgy, hogy mindezt eltitkolta a Kongresszus elől.
Sarah Wynn-Williams, a Meta egykori alkalmazottja, aki hét évig dolgozott a Facebooknál, mielőtt a közösségi média óriáscég Metának átkeresztelték, a „Gondatlan emberek: A hatalom, a kapzsiság és az elveszett idealizmus figyelmeztető meséje” című könyv szerzője .
A könyv egy állítólagos „rohadt vállalati kultúrát” részletezett, amely magában foglalta „megdöbbentő beszámolókat a nőgyűlöletről és a kettős mércéről” Zuckerberg és az ex-No. 2 Sheryl Sandberg , akiről azt írták le, hogy „kegyetlenül közömbös az ár iránt, amit mások fizetnének saját gazdagodásukért”.
Wynn-Williams, a Facebook korábbi globális közpolitikai igazgatója 2018-ban távozott a cégtől.
„Nem láttuk a könyvet, de ezt a volt alkalmazottat 2017-ben felmondták, és az akkori vizsgálat megállapította, hogy hamis állításokat tett” – mondta a Meta szóvivője a The Postnak.
„Ahogyan Mark maga mondta egy 2019-es televíziós beszédében: „[Ő] Kínában akarta szolgáltatásainkat… és keményen dolgozott, hogy ez megvalósuljon. De soha nem tudtunk megegyezni abban, hogy mi kell ahhoz, hogy ott működjünk.” Ezért ma nem Kínában működtetjük szolgáltatásainkat” – tette hozzá a Meta szóvivője.
A Flatiron Books kiadó úgy jellemezte, mint „mélyen személyes beszámolót arról, hogy miért és hogyan romlottak el a dolgok az elmúlt évtizedben” – állítja, hogy rávilágít a cég vezetésére és kultúrájára.
A könyvet az egyesült királyságbeli Pan Macmillan is kiadja, amelynek honlapja a könyvet „robbanásveszélyes küldetésnek nevezi valakitől, aki az első sorban foglalt helyet a bolygó egyik legbefolyásosabb vállalatának belső működéséhez”.
Wynn-Williams „beviszi az olvasókat a Meta igazgatósági szobáiba, magánrepülőgépeibe és az államfőkkel való találkozókra, feltárva Mark Zuckerberg, Sheryl Sandberg és Joel Kaplan vezetők étvágyát, túlkapását, vakfoltjait és prioritásait”.
Pan Macmillan szerint a vezetői hármast „mélységesen hibás, önérdekű és hanyag emberi lényként ábrázolják”.
Minél több hatalmat halmozott fel a három vezető, „annál kevésbé váltak felelőssé, aminek messzemenő következményei a mai napig tartanak”.
Pan Macmillan megígéri, hogy Mark Zuckerberg „korábban nem jelentett erőfeszítéseket tett, hogy meggyőzze a Kínai Kommunista Pártot, hogy engedélyezze a Meta működését Kínában”.
Wynn-Williams szerint ezek az erőfeszítések magukban foglalták a KKP-tisztviselők tájékoztatását az olyan új technológiákról, mint a mesterséges intelligencia, testreszabott cenzúraeszközök kifejlesztése a KKP-val, valamint erőfeszítések arra, hogy a Meta a KKP-val való együttműködését elrejtse az Egyesült Államok Kongresszusa elől.
Wynn-Williams célul tűzi ki a vállalatot, amiért nem tudta megállítani a tengerentúli „népiritást szító hazugságokat”, valamint „megdöbbentő beszámolókat a munkahelyi zaklatásról és nőgyűlöletről”.
A könyv azt is kiemeli, hogy Sandberg nem foglalkozott „a dolgozó anyaság fárasztó követelményeivel és megaláztatásaival”, miközben „nemzetközi elismerést vívott ki azért, mert „hajoljon bele” a nőkbe.
A könyv előrendelhető olyan kiskereskedőknél, mint a Bookshop.org, a Barnes & Noble és az Amazon.
Figyelemre méltó, hogy megjelenését szorosan titkolták, a Flatiron kevesebb mint egy héttel a megjelenés előtt jelentette be a könyvet.
Az Amazon listája kezdetben a „Untitled-Flatiron-Author-Revealed-March” homályos helyőrző címet viselte.
Zuckerberg többször is kísérletet tett a Facebook jelenlétének kiterjesztésére Kínában, annak ellenére, hogy az ország szigorú internetes szabályozása és a platform 2009 óta blokkolva van.
Kínai tisztviselőknek udvarolt azzal, hogy megtanult mandarinul, találkozott a kormány vezetőivel, és még a pekingi Tienanmen téren is átkocogott egy széles körben nyilvánosságra hozott látogatás során.
Ezen erőfeszítések ellenére a Facebook nem tudott belépni a kínai piacra, mivel a kormány szigorú ellenőrzést tartott a külföldi technológiai cégek és a digitális cenzúra felett.
2016-ban a New York Times felfedte, hogy a Facebook olyan szoftvert hozott létre, amely lehetővé teszi egy harmadik félnek, valószínűleg egy kínai partnernek, hogy megakadályozza bizonyos bejegyzések megjelenését meghatározott földrajzi területeken.
Az eszközt úgy tervezték, hogy megfeleljen Kína szigorú internetes szabályozásának, de létezése belső vitákat váltott ki a Facebookon, és néhány alkalmazott aggodalmát fejezte ki a szólásszabadságra gyakorolt hatása miatt.
Végül a Facebook soha nem indította el az eszközt, és a vállalat erőfeszítései Kínába való belépésre sikertelenek maradtak.
A Georgetown Egyetemen 2019-ben elmondott beszédében Zuckerberg azt mondta, hogy a vállalat nem hajlandó meghajolni a kínai cenzúra iránti követelés előtt, az egyik olyan tényező, amely a cég folyamatos távollétéhez vezetett az országból.
„Ez az egyik oka annak, hogy nem működtetjük a Facebookot, az Instagramot vagy más szolgáltatásainkat Kínában” – mondta Zuckerberg 2019-es beszédében.
„Szerettem volna szolgáltatásainkat Kínában, mert hiszek az egész világ összekapcsolásában, és úgy gondoltam, hogy segíthetünk egy nyitottabb társadalom megteremtésében.”
Zuckerberg azt mondta, „keményen dolgozott, hogy ez megtörténjen. De soha nem tudtunk megegyezni abban, hogy mi kell ahhoz, hogy ott működjünk, és soha nem engedtek be minket”.
„És most nagyobb szabadságot élvezünk, hogy felszólaljunk és kiálljunk az általunk hiszünk értékek mellett, és világszerte harcoljunk a szabad véleménynyilvánításért.”
Wynn-Williams diplomata és szakpolitikai szakértő az ENSZ biológiai biztonsági felelősséggel kapcsolatos főtárgyalójaként is szolgált a Világgazdasági Fórumon megjelent életrajza szerint.
Sandberg 2008-ban csatlakozott a Facebookhoz operatív igazgatóként, és kulcsfontosságú szereplővé vált a vállalat globális hirdetési erőművé alakításában.
A Facebook előtt vezető szerepet töltött be a Google-nál, és Bill Clinton elnök alatt az Egyesült Államok Pénzügyminisztériumának vezérkari főnökeként dolgozott. A Facebooknál fontos szerepet játszott a hirdetési üzletág bővítésében és a vállalati kultúra alakításában, gyakran kiállt a nemek közötti egyenlőség mellett a munkahelyen.
2013-ban Sandberg kiadta a „Lean In: Women, Work, and the Will to Lead” című könyvét , amely bestseller lett, és vitákat váltott ki a női vezetésről és a szakmai előmenetelről.
A könyv arra ösztönözte a nőket, hogy kezdeményezzenek szakmai életükben, de kritikával is szembesültek amiatt, hogy figyelmen kívül hagyják azokat a strukturális akadályokat, amelyekkel sok nő szembesül.
Mandátuma alatt a Facebookot az adatvédelmi kérdések, a félretájékoztatás és a politikai vitákban betöltött szerepe, köztük a Cambridge Analytica botrányban betöltött szerepe miatti vizsgálatnak kellett alávetni. Sandberg megvédte a céget, de később elismerte, hogy tévedett.
2022 júniusában bejelentette, hogy távozik a Metától – 14 év után. Míg arra hivatkozott, hogy a jótékonykodásra és a személyes projektekre kíván összpontosítani, a jelentések szerint belső feszültségek és növekvő szabályozási nyomás játszott szerepet a kilépésében.
Kaplan a Meta globális közpolitikáért felelős alelnöke és a Fehér Ház volt vezérkari főnök-helyettese George W. Bush elnök alatt.
A Metánál kulcsszerepet játszott a vállalat politikai stratégiájának kialakításában, gyakran konzervatív perspektívákat szorgalmazott, és befolyásolta a tartalom moderálási politikáját.
Sandberg szóvivője nem kívánt nyilatkozni.
