Óriási a botrány a Meta körül, mert a cég jellemzően nem kér engedélyt a művészektől, akiknek felhasználja munkáit, és fizetséget sem ajánl fel nekik. A felháborodás csak nő, és most már egy több mint 50 ezer művész aláírásával támogatott petícióban is tiltakoznak mindenfelé művészeti ág képviselői a jogtalan és tisztességtelen eljárás ellen. Ez egyszerűen lopás.
Mi a közös a Trónok harca Tywin Lannisterében, a Karma Police előadójában és az Alzheimer-kóros nyelvészprofesszorban, Alice-ban? Az, hogy mind aláírták a Meta elleni tiltakozást. A mögöttük állók, a színész Charles Dance, a Radiohead énekese, Thom Yorke és Julianne Moore, bármilyen vegyes társaságnak is tűnnek, egyetértenek abban, hogy a mesterségesintelligencia-képzésekben ne használják fel a művészek munkáját. Egy nyilatkozatot is tettek, több mint 50 ezer művésszel együtt tiltakoznak az ellen, hogy az MI képzésében a művészektől ellopva használnak fel könyveket.
Ezekben a percekben is folyik a jogi csatározás a világ sok pontján írók, zeneszerzők és technológiai cégek képviselői között, mert ez utóbbiak engedély nélkül használják az előbbiek alkotásait. Ezért írták alá a mostani petíciót is az alkotók tudósokkal együtt, kijelentve: elítélik a kreatív munka, vagyis az alkotások engedély nélküli alkalmazását a generatív mesterségesintelligencia-modellek képzésére. Mint írták: „Az alkotások engedély nélküli felhasználása a generatív mesterséges intelligencia képzésében komoly probléma és jogszerűtlen az alkotókkal szemben.”
Garázdálkodik a Meta
Januárban bírósági dokumentumokból derült ki, hogy a Facebook anyavállalata, a Meta egy több mint 7 millió könyvet és 81 millió tudományos dolgozatot tartalmazó kalózadatbázist (LibGen) használt a Meta mesterséges intelligencia modelljének betanításához. A cég nem kért engedélyt a szerzőktől a művek felhasználására, például az itthon is ismert Charlotte Wood (Hétvége, A gyerekek), Tim Winton (Hajsza) és Helen Garner (A vendégszoba) műveire, és mégis használja őket a mesterséges intelligencia betanítására. Sophie Cunningham írónőnek több munkája is szerepel a LibGenben, például utolsó regénye, a This Devastating Fever (2022).
Az ABC Artsnak úgy nyilatkozott nagyon dühös, mert egy átlagos író évente körülbelül 18 000 dollárt keres az írásaival, alulfizetettek, de ez csak egy dolog:
Az pedig egy másik, ha azt tapasztalod, hogy a munkád egy olyan cég használja fel, amiben nem bízol meg.
Cunningham így jogi lépéseket fontolgat, és arra kérte kiadóit, hogy a nevében küldjenek a Metának elállási és leállási értesítéseket.
Nem először történt ilyen, 2023-ban több generatív mesterségesintelligencia-modellt is oktattak Peter Carey és Jane Harper regényeiből. Jennifer Mills ausztrál író az Ausztrál Szerzők Társasága (ASA) igazgatótanácsának tagja, ez az egyike annak a csaknem 300 szervezetnek, amely szintén csatlakozott a nyilatkozathoz. Mills szerint a művészek megélhetését fenyegető veszély mellett az érzelmi szempont sem elhanyagolható,
az alkotók évekig csiszolják, tökéletesítik könyveiket, keményen dolgoznak, szívüket-lelküket beleadják, aztán mindezt egyszerűen ellopják tőlük.
Azt is hozzáfűzte: „Nagyon szomorú, hogy ezek a techmilliárdosok ennyire félreértik, mi a művészet és mire való.”
A múlt héten az OpenAI-t is pellengérre állították, mert ChatGPT-modelljükben megjelent egy olyan funkció, amely a fényképeket Studio Ghibli-stílusú „művészetté” alakítja át. A Studio társalapítója a legnagyobb japán animátor, Hayao Miyazaki, aki közismerten ellenzi a mesterséges intelligencia kreálmányait.
Tehetetlen kormány?
Tony Burke ausztrál belügyekért és művészetekért felelős miniszter az ABC Arts-nak úgy nyilatkozott, a kormány nem tud semmit tenni a techcégek garázdálkodása ellen, így nem lehet meggátolni, hogy a mesterségesintelligencia-modellek betanítására felhasználják a műveket. Szerinte a szellemi tulajdon olyan, hogy ha a mesterséges intelligencia felhasználta, akkor már nem térül meg.
A szabályozás és a művészek védelme lemaradt a technológiai innovációtól. Szerinte egy nemzetközi rendszerre lenne szükség, ami kontrollálja a technológiát, mert a világon mindenhol gond, hogy valakinek a művészetét eszközként használják, anélkül hogy őt, az alkotót tájékoztatnák erről.
Jennifer Mills ugyanakkor kételkedik abban, hogy az ausztrál kormány ennyire eszköztelen, az ASA azt szeretné elérni, hogy szülessen törvény az alkotók védelmére, és a technológiai cégek korrektül járjanak el. Nem az a baj, hogy használják a munkáikat, hanem, hogy az alkotóknak ez nem térül meg, pedig nélkülük nem lenne semmi. Szerinte a techcégeknek ki kellene fizetniük az alkotókat, és akkor a szerzők is jól járnának, lenne egy fix bevételük.
