Az Európai Unió mesterséges intelligenciáról szóló törvénye végső zöld utat kapott, lehetővé téve, hogy a világ első jelentős, mesterséges intelligenciát célzó szabályozása legyen. Az EU Tanácsa kedden hivatalosan jóváhagyta a törvényt, a jogszabály várhatóan június közepén lép hatályba, és 2026-ban lép hatályba. A biometrikus adatfejlesztők, -szolgáltatók és -felhasználók tudomásul veszik.
A törvényt megsértő vállalatok 7 millió eurótól 35 millió euróig (38 millió dollárig) vagy éves globális bevételük 1,5-7 százalékáig terjedő bírságra számíthatnak az EU Bizottságtól. A kkv-kat és az induló vállalkozásokat arányos közigazgatási bírság sújtja.
A törvény végrehajtása még hosszú utat kell megtenni: az általános célú mesterségesintelligencia-modelleknek (GPAI) az AI-törvény hatálybalépése után 12 hónappal, míg a szabályozott termékek mesterséges intelligencia rendszereinek 36 hónapja lesz a Reuters szerint .
A mesterséges intelligencia-törvény tervezetének 2021-es első közzététele óta heves vitákat váltott ki, az emberi jogi szervezetek pedig a nem megfelelő védelem miatt kritizálták , az üzleti csoportok pedig elítélték a súlyos megfelelési terheket.
Az EU 2023 decemberében háromnapos maratoni tárgyalást követően ideiglenes megállapodásra jutott a törvényről, eltérve az Európai Parlament júniusban elfogadott álláspontjától, amely a valós idejű biometrikus megfigyelés teljes betiltását támogatja . A törvény technikai részleteit 2024 februárjának elején rendezték , az Európai Parlament pedig 2024 márciusában fogadta el .
A jogszabály „kockázat alapú” megközelítést követ, ami azt jelenti, hogy a mesterséges intelligencia rendszereit a kockázatok alapján különböző típusokba sorolják, és szigorúbb szabályokat alkalmaznak a társadalom számára kárt okozó rendszerekre.
Az elfogadhatatlan kockázattal járó mesterséges intelligencia-alkalmazások betiltottak, beleértve azokat is, amelyek valós idejű távoli biometrikus azonosítást használnak, beleértve az arcfelismerést is a nyilvános tereken. A törvény azonban kivételeket tesz a bűnüldözésre bizonyos körülmények között, például emberrablás és terrorizmus esetén. Az egyéb tiltott alkalmazások közé tartoznak az érzékeny jellemzőken alapuló biometrikus kategorizáló rendszerek, az érzelmek felismerése a munkahelyen és az iskolákban, a társadalmi pontozás, a prediktív rendfenntartás és az emberi viselkedést manipuláló alkalmazások. A törvény azt is tiltja, hogy arcfelismerő adatbázisokat hozzon létre az arcképeknek a webről vagy a CCTV felvételekről.
A jogszabály által hozott másik újdonság az átláthatósági követelmények, beleértve a deepfake hamisításokat is, amelyeket egyértelműen fel kell tüntetni.
A zökkenőmentes lebonyolítás érdekében a mesterséges intelligencia törvény új intézményeket hoz létre, az Európai Bizottság mellett működő AI Hivatal feladata, hogy összehangolja végrehajtását a tagállamok között, és gondoskodjon arról, hogy az osztályozási szabályok és eljárások naprakészek legyenek a technológiai fejlődéssel. Egyéb ügynökségek közé tartozik az Európai Mesterséges Intelligencia Testület, a Tanácsadó Fórum és a Független Szakértők Tudományos Testülete.
A törvény mesterséges intelligencia szabályozási homokozókat is ír elő, amelyek lehetővé teszik az AI-rendszerek valós körülmények közötti tesztelését.
