Egyre erősebb és komplexebb a digitális fizetési ökoszisztéma Magyarországon, a legújabb felvonásként a Portfolio-n az MNB alelnöke által ma reggel bejelentett qvik nevű innováció alakíthatja át mindazt, ahogy fizetünk. A részletekről és a téma sok más vonatkozásáról a Portfolio Financial IT 2024 konferenciáján is szó esett kedden.
Jön a qvik, az új fizetési megoldás
A 2020. március 2-ai indulás óta több mint 600 millió azonnali fizetést bonyolított le az Azonnali Fizetési Rendszer (AFR) Magyarországon, az 5 másodperces szabállyal együtt a tranzakciók 96%-a 2 másodpercen belül megérkezik – mondta előadásában Bartha Lajos, a Magyar Nemzeti Bank ügyvezető igazgatója. Most érkezett el a gyors, olcsó és biztonságos AFR továbbfejlesztésének az ideje, az újdonságokat qvik néven vezetik be. A fizetési kérelem, a QR-kódos és NFC-s átutalások a 2023. január 1-jei törvénymódosítás értelmében az ügyfelek számára ingyenesek, 2023. szeptember 1-jétől 10 millió forint helyett 20 millió forintig lehet az AFR-en keresztül átutalni, 2024. április 1-jén elindult a fizetési kérelmek kötelező elfogadása, 2024. június 30-án meg fog jelenni az MNB mobilbanki ajánlása, 2024. szeptember 1-jétől pedig elindulnak az egységes adatbeviteli módon való fizetések és az egységes kifogáskezelés. Az új ökoszisztéma működtetésének a költsége sokkal alacsonyabb lesz, mint a bankkártyás fizetésé, a kereskedők számára is kedvezőbb elfogadói költségeket fog jelenteni. Az MNB szerint a qvik hamarabb eléri majd a 19 millió tranzakciót, mint a bankkártya, az új digitális fizetési formákról részletesebben Virág Barnabás, az MNB alelnöke beszélt a Portfolio-nak adott, ma reggel megjelent interjújában.
Nem mindenre megoldás a PSD3
A PSD2 mérföldkő a fintech iparágban, a jó irányba tett kiváló lépés volt – fejtette ki előadásában Ángyán Balázs, a Számlázz.hu ügyvezetője. A cég 60% feletti piaci részesedéssel, 740 ezer ügyféllel, 4 milliárdos árbevétellel és évi 110 millió kiállított számlával rendelkezik ma már. A MagNet Bankkal együttműködve, AISP-engedély birtokában létrehozták az Autokassza szolgáltatást is, amely 1,2%-os részesedéssel bír a vállalati számlák piacon és 3%-ossal a Számlázz.hu-ügyfelek körében, és lehetővé teszi a pénzügyi tranzakciók megtekintését netbanki belépés nélkül. Ugyanakkor számos probléma megnehezíti az ügyfelek dolgát: nincs két egyforma banki API, nincs teszt számla a bankoknál (valós számlákon kell tisztelni), napi négyszeri bekérdezést enged a szabályozás, és elfogadhatatlanul nagy a szórás a banki oldali válaszidőben az ügyfél-megkeresésekre (van olyan bank, ahol 1 nap, máshol 102 nap az átlag). Ceteris paribus a banki összeköttetést használó ügyfeleik elégedettsége kisebb (78%), mint a többieké (85%), ami szignifikáns különbséget jelent, ugyanakkor a bankok hibájából fakadó reputációs kockázatokat is a Számlázz.hu futja. Bár a PSD3 nem fog a PSD2 számos hiányosságára megoldást hozni, nem zéró összegű játszmáról beszélünk, az új fizetési innovációk előrelépést jelentenek, ilyen a Számlázz.hu alapítói által elindított Binx is, amely lehetővé teszi a számlák azonnali kifizetését is – vélte Ángyán Balázs.
Merre fejlődik tovább a digitális fizetési ökoszisztéma?
Az erről szóló panelbeszélgetés során Léder Tamás (Revolut) elmondta: a Revolut stratégiája a kezdetektől fogva az, hogy nem a forintokból, hanem a fillérekből építkezik, a lakossági oldalon lassan 1,5 millió ügyfelük lesz, így tudnak alacsony díjak mellett is terjeszkedni, legutóbb például a POS-hálózat elindításával. A hitelezésben már több európai piacon is bevezették a BNPL-t és a személyi kölcsönt, Magyarországon jelenleg a fióktelep létrehozását, nemzetközi szinten a jelzáloghitelezés elindítását tekintik rövid távon fontos kihívásnak.
Varga Lóránt (MNB) szerint a világot nem lehet egyik napról a másikra kifordítani a sarkából, de szépen fejlődik a digitális fizetés, ma nagyjából 40%-on áll Magyarországon; az 5000 forint feletti összegeknél 50% feletti, alatta 35% körüli aránnyal. Indul a qvik, amellyel az MNB egy új fizetési ökoszisztémát épít, és az ügyfelek ingyenesen használhatják, a mobiltelefonjuk kamerájának a megnyitásával, egyszerű QR-kódos fizetésként. Minél kisebb kereskedőről beszélünk, arányaiban annál jobban járhat a kártyaelfogadás helyett a qvik használhatával.
Wittinghoff Dániel (MasterCard) szerint alapvetően mindset kérdés, hogy a kereskedők mennyire állnak át az elektronikus fizetésre, az új generációk pedig nem ragaszkodnak már ahhoz sem, hogy egy nagy szuperapplikációban tudjanak mindent elintézni. Beszélt arról is, hogy a fizetési tranzakciók figyelése során generatív AI-t használnak a kártyatársaságnál annak érdekében, hogy kiszúrják a csalási kísérleteket.
Ángyán Balázs (Számlázz.hu) felhívta a figyelmet: felfoghatatlanul magas (nagyjából 10%) még mindig a B2B tranzakciók körében a készpénzfizetés aránya. Nagyjából kilenc hónapja indított digitális faktoringszolgáltatásukat a kkv-k és a mikrovállalkozások szintjéig kínálják (egyéni vállalkozásoknak nem), immár milliárdos nagyságrendű kihelyezés történt náluk.
A beszélgetés során a fizetésforgalmat érő csalási kísérletekről is szó volt. Mint elhangzott, ma már elsősorban nem magukat a rendszereket, hanem közvetlenül az ügyfeleket és a harmadik feleket veszik célba a csalók, akár az is előfordul, hogy az MNB telefonszámával jelentkezve verik át az elektronikus fizetések piacának gyanútlan résztvevőit. A jegybank mellett a piaci szereplők is mindent megtesznek ezek elhárítása és kivédése érdekében.
