Különös jelenségre hívta fel a figyelmünket egy olvasónk, Péter. Az üzletember rendszeresen vásárolt az Alibaba kínai e-kereskedelmi óriás piacterén, és az utóbbi időben azt vette észre, hogy a cég elkezdett felszámolni egy új, 4,5 százalékos tételt, amit a számlán Hungary Surcharge (Magyarország-pótdíj) címen tüntet fel. Az Alibaba a lakossági Temuval ellentétben elsősorban a B2B (business to business) vásárlásokra optimalizál, vagyis cégeket szolgál ki, és ebben a szegmensben kiemelkedő.

A piactéren minden kapható kisebb eszközöktől akár egyedileg megrendelhető nagyobb gépekig. Az Alibaba ügyesen köti össze a külföldi vevőkkel is a rendkívül olcsó és széles palettát lefedő kínai gyártókat, és nagyon sok terhet levesz a vevőkről.

Garanciát vállal a platform
Péter tapasztalata szerint aki közvetlenül kereskedik egy kínai eladóval, sokkal komolyabb kockázatokat fut. Amennyiben az előleg kifizetése után a vevő a szállítással nem elégedett, mert nem pontosan az érkezett meg, amiről megállapodtak, az megpróbálhat érdeket érvényesíteni, és találkozhat is jóhiszemű és a hibát menedzselő eladóval, de ha nincs konszenzus, teljességgel lehetetlen egy kínai bíróságon jogorvoslatot szerezni.

Érdekes, hogy a kínai eladók amúgy rendszeresen főleg hongkongi vagy szingapúri bankszámlákat adnak meg, aminek lehet az az oka, hogy ezek fejlettebb, jobb nemzetközi beágyazottsággal rendelkező pénzügyi rendszerek, de akár az is, hogy egyszerűen a kínai adóhatóság elől szeretnének elbújni.

Hongkong ebből a szempontból határeset, az ottani pénzügyi rendszer ugyanis nem része közvetlenül a mainland (szárazföldi) kínai rendszernek, hanem az „egy ország, két rendszer” elve alapján különállóan működik. Saját pénzneme van (a hongkongi dollár), független monetáris politikával és szabályozási keretrendszerrel rendelkezik, így elkülönült nemzetközi pénzügyi központként szolgál a központosítottabb kínai gazdasággal szemben.

Viszont ha a magyar vevő az Alibabán keresztül intézi a vásárlást, akkor a helyi viszonyok között jobban eligazodó cég garanciát vállal, a vevő tehát nem közvetlenül az eladónak fizet, hanem a platformnak, az Alibaba pedig segít, ha panasz van. Ha kell, közbelép egy központosított, a kínai rendszert „nyugatosító” fogyasztóvédelmi érdekérvényesítést alkalmazva, amivel kapcsolatban Péternek eddig nagyon pozitív tapasztalatai voltak.

A Magyarország-pótdíj
Az elmúlt hónapokban aztán Péter észrevett egy furcsa elemet a számlákon. A számlákon rendre megjelent egy Hungary surcharge (Magyarország-pótdíj) elnevezésű sor. A 4,5 százalékos tételt eleinte nem értette, de amikor utánajárt, még jobban meglepődött.

Kiderült, hogy az Alibabánál van egy olyan, csak a magyar vevőkre vonatkozó pótdíj, vagyis egyfajta „adószerűség”, amit a cég portálja valamennyire meg is indokol, de azért ez aligha ad kielégítő magyarázatot.

Az Alibaba úgy magyarázza a pótdíjat honlapján, hogy állítólag valamiképpen megállapodtak a magyar kormánnyal, és ez alapján szedik be a plusz 4,5 százalékot a magyar vásárlóktól. Úgy tűnik, hogy erről született tehát egy megállapodás, aminek viszont mi nem találtuk publikus nyomát. Természetesen kérdéseinkkel megkerestük az Alibabát, de az elmúlt egy hétben nem kaptunk válaszokat.

Mivel az Alibaba szövege valamilyen megállapodásra utal – vagyis úgy tűnik, mintha ebből a díjból a magyar állam is gazdagodna, illetve mintha valakik az állam, a kormány képviseletében állapodtak volna meg a céggel –, a Nemzetgazdasági Minisztériumot is megkérdeztük, de szintén nem érkezett válasz.

Cikkünk megjelenése után aztán az NGM közleményben reagált a jelenségre: állításuk szerint semmilyen pótdíjról nem egyeztek meg az Alibabával, és a cég gyakorlata megtévesztő. Külön kitértek arra, hogy az Alibabának ugyan kötelessége kiskereskedelmi különadót fizetni, ezt nem háríthatja át külön tételként a vásárlókra.

Mindenesetre a kisebb tételeknél vélhetően a magyar vevőknek ez a plusz költség nem tűnik fel, egy olyan gépbeszerzésnél viszont, ahol akár több ezer dolláros előleget kell fizetni, a Hungary surcharge tétel már igen feltűnő tud lenni, ráadásul a pótdíjat már előre teljes egészében át kell utalni.

Tovább a cikkre: telex.hu (Brückner Gergely)

Itt még nincs vége: vizsgálódnak a „Magyarország-felár” miatt

Minden magyar csomagra 4,5 százalékos felár – „Hungary surcharge” néven drágítja a rendeléseket az Alibaba, amire a kormány és a versenyhatóság is reagált: a Nemzetgazdasági Minisztérium szerint semmilyen állami felhatalmazás nincs a díj mögött, míg a Gazdasági Versenyhivatal vizsgálatot indított a magyar vásárlóknak szóló tájékoztatás miatt.
Ahogy arról beszámoltunk, 2025 szeptembere óta „Hungary surcharge-ot”, azaz Magyarország-pótdíjat számít fel az Alibaba. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy a legnagyobb kínai webáruház 4,5 százalékos felárat számít fel kizárólag a magyar vásárlóknak, amit a cég indoklása szerint a magyar kormány e-kereskedelmi szabályozásának változásai miatt vezették be. A díjat minden magyarországi címre érkező csomag után meg kell fizetni.

Az angol nyelvű Értesítés a Magyarországra értékesített árukra vonatkozó magyarországi felárról című tájékoztatás azt írja, hogy „a magyar kormány e-kereskedelmi platformokra vonatkozó szabályozási keretének változásai miatt” vezették be ezt a pótdíjat. A cég szerint a díjszerkezetben végrehajtott módosításokkal biztosították, „hogy a platform továbbra is szolgáltatásokat nyújthasson a magyar felhasználóknak”. A tájékoztatás kiemeli: „Ez a felár az EU 27 tagállamában beszedett forgalmi adón túl fizetendő díj, amelynek célja a szabályoknak való megfelelés és a folyamatos működés biztosítása.” A 4,5 százalékos „Magyarország-pótdíjat” a nettó ár alapján, tehát áfa nélkül számolják.

Azaz minden termékkategóriában minden olyan online megrendelést terhel, amelynél az áru magyarországi címre érkezik.

Reagált a Nemzetgazdasági Minisztérium
Az ügyben a Nemzetgazdasági Minisztérium is megszólalt. Az NGM közleményében jelezte:

A híresztelésekkel ellentétben a magyar kormány és az Alibaba között nem jött létre semmilyen megállapodás, amely bármilyen formában felhatalmazást adna »Magyarország-pótdíj« felszámítására, beszedésére, vagy annak állami teherként való feltüntetésére – a fogyasztók megtévesztése elfogadhatatlan.

A GVH is akcióba lépett
A Gazdasági Versenyhivatal is reagált; lapunknak küldött közleményében leszögezte:

vizsgálják az Alibaba e-kereskedelmi platform magyarországi vásárlásokkal kapcsolatos tájékoztatási gyakorlatát.

„A Gazdasági Versenyhivatal évek óta kiemelt figyelmet fordít a jelentős számú fogyasztó és vállalkozás érdekeit és piaci helyzetét befolyásoló, nagy technológiai vállalkozások és online platformok piaci magatartásainak vizsgálatára. Ezek közül a GVH számos vizsgálata kapcsolódik az online vásárláshoz. A GVH tavaly utóvizsgálat alá vonta az egyik legjelentősebb globális online piacteret, a Wisht, az AboutYou pedig több mint egymilliárd forintot fizet a magyaroknak a versenyhivatal eljárásának köszönhetően. 2025 augusztusában újabb eljárások indultak a világ legnagyobb online szálláshelyfoglalási platformjaival, a Booking.com-mal, valamint az Airbnb-vel szemben. Mindemellett 2026-ban a hivatal újabb vizsgálatot fejezett be az eMAG-nál, illetve idén várhatóan lezárul a Temut érintő versenyhatósági eljárás is” – közölték.

Tovább a cikkre: index.hu (Kaszás Gábor)