A Premier League bejelentette, hogy saját streamingplatformot indít Premier League Plus néven, amelyen a jövő szezontól – elsőként Szingapúrban – az összes mérkőzés elérhető lesz. A döntés alapjaiban rajzolhatja át a sportközvetítési piacot, és új helyzet elé állíthatja a televíziós társaságokat világszerte – köztük Magyarországon is.
A Premier League, vagyis az angol első osztályú labdarúgó-bajnokságot irányító szervezet bejelentette, hogy elindítja saját streamingplatformját – ami a hírek szerint a Premier League Plus nevet viseli majd.
A jövő szezontól Szingapúrban válik elérhetővé a szolgáltatás, ahol további tartalmak mellett az előfizetők az idény mind a 380 mérkőzését követhetik majd.
Ezzel az újítással pedig a változás útjára léphet az, hogy miként működnek a világ legnézettebb sporteseményeinek közvetítései. A Premier League ugyanis a világ egyik legnézettebb ligája, amit a 2018/2019-es szezonban öt országot kivéve – Afganisztán, Moldova, Türkmenisztán, Észak-Korea és Kuba – mindenhol közvetítettek. A 2024/2025-ös idényt pedig világszerte 1,87 milliárd ember követte.
Az adatokból pedig kiderül, hogy az utóbbi négy évben 34 százalékkal nőtt a nézők száma, így könnyen lehet, hogy ez a növekedés ösztönözte a vezetőséget arra, hogy saját platformot indítsanak. A Premier League közvetítésének átalakítása így hasonló utat járhat be, mint az Egyesült Államokban az NFL, az NBA és a Major League Baseball bajnokságok.
Hasonló törekvések
A Formula-1 esetében jól látható, milyen extra fukciókkal kedveztek a rajongóknak. Az F1 TV-n keresztül ugyanis nemcsak az egyes futamok, hanem akár adott versenyzők is célirányosan követhetők. Ráadásul az F1 applikáción – illetve weboldalon – keresztül a rajongók folyamatosan értesülhetnek a legfrissebb hírekről, átigazolásokról, szabálymódosításokról, sőt, még exkluzív interjúkat is készítenek a felületre. Vagyis az F1 a közvetítések mellett már a sajtó feladatait is ellátja – mindezt úgy, hogy a közvetítési jogokat továbbra is értékesítik világszerte. A Premier League egy hasonló platformot kívánlétrehozni, ahol a nézők a mérkőzések mellett egyéb tartalmakat is fogyaszthatnak.
Richard Masters, az angol első osztályú labdarúgó-bajnokság vezérigazgatója egy interjúban elmondta, hogy jelenlegi intézkedésük egy hosszútávú folyamat első lépése – ugyanis amennyiben jövedelmező a szingapúri fejlesztés, úgy azt fokozatosan az egész világra kiterjesztenék.
Masters arról is beszélt, hogy ezzel a Premier League történetében először gondoskodik majd a ligát irányító szervezet a közvetítésről, ahelyett, hogy eladnák a közvetítési jogokat.
Közvetítési jogok: a fennmaradás kulcsa
A Premier League a legnagyobbat nyerheti vagy épp bukhatja a közvetítési jogok terén. Jelenleg a szervezet legalább 3 éves ciklusokra szerződik a közvetítőkkel, hogy biztosítsa a folyamatos, kiszámítható bevételt, amiből fenntartja saját működését, és amiből kifizeti a klubokat illető részesedést. A liga ugyanis jelenleg 120 millió fontot (kb 51,9 milliárd forint) garantál az angol első osztályban résztvevő csapatok számára – az első helyezett 195 millió fontot (84,3 milliárd forint) tehet zsebre. A Premier League Plus feladata – amennyiben globális platformmá válik –, hogy biztosítsa a korábbi bevételi szinteket. Vagyis legalább akkora értékben kell előfizetéseket értékesítenie, mint amekkora összeg befolyik az eladott közvetítési jogok után.
Mivel a közvetítési jogok nem egyszerre járnak le, ezért a szervezetnek van ideje átgondolni, hogy mely piacokon hagy fel először a tévés jogok értékesítésével, és tér át a saját streamingplatformján keresztüli szolgáltatásra. Ez egyben lehetőséget ad arra is, hogy először a kisebb piacokon váltsanak, így a jelentős bevételi forrásoktól nem esnek el, de egyre erősebb előfizetői réteget tudnak kiépíteni.
Kockázatos újítás
Bár az egyes streamingplatformok bevételei és előfizetői számai egyre nőnek, fontos kiemelni, hogy roppant kockázatos egy saját platform beindítása, valamint fenntartása. Ugyanis onnantól, hogy közvetlenül a fogyasztóknak árulják a terméküket, az is a feladatukká válik, hogy megfelelő hype övezze a ligát, valamint minél több érdeklődőt megszólítsanak. Jó példa erre a Liberty Media és a Formula 1 esete, ahol a Bernie Ecclestone éra után kiemelt figyelmet kaptak a fiatal nézők, akiket a közösségi médián, vagy a Drive to Survive Netflix sorozaton keresztül szólítottak meg. Ennek hatására pedig a Formula-1 nézettsége – és bevételei – évről évre nőnek.
Jelenleg ez a kockázat nem tűnik jelentősnek, hiszen a liga nézettsége folyamatosan emelkedik. Ugyanakkor érdemes figyelembe venni, hogy a közvetítési jogokat többnyire olyan televíziós társaságok vásárolják meg, amelyek sportcsatornáikon a labdarúgás mellett számos egyéb tartalmat is kínálnak. A Premier League előtt ezért kettős kihívás áll: egyrészt el kell érnie, hogy a közönség a hagyományos, lineáris tévézésről átterelődjön a streamingplatformokra, másrészt pedig úgy kell meghatároznia az előfizetés díját, hogy az vonzó maradjon akkor is, ha a nézők lényegében egyetlen sportág, azon belül is csupán egy bajnokság mérkőzéseihez férnek hozzá.
A nemzeti tévék bánhatják
Magyarországon a TV2 rendelkezik a Premier League közvetítési jogaival egészen 2028-ig, így hazánkban egyelőre nem várható változás – vagyis továbbra is a Spíler TV csatornáin lehet követni a mérkőzéseket.
A fordulat lehetősége azonban már most érezhető, ezért a csatornáknak számolniuk kell azzal, hogy néhány éven belül akár el is veszíthetik a legnagyobb érdeklődésre számot tartó bajnokság közvetítési jogait.
A televíziós társaságok számára mindez azért különösen lényeges, mert egyes mérkőzések Magyarországon is számottevő közönséget vonzanak. Jó példa erre, hogy 2025 40. hetében a Spíler1 TV a 25. legnézettebb csatorna volt: az angol bajnokság közvetítése több mint 200 ezer nézőt ültetett a képernyők elé.
A kiemelkedő nézettség a hirdetési bevételekben is megmutatkozik.
Az ilyen műsorok reklámideje jóval magasabb áron értékesíthető, mint az alacsonyabb elérésű tartalmaké. Egy rangos közvetítési jog elvesztése ezért több fronton is kihívást jelenthet a csatornáknak.
Egyrészt pótolni kell a kieső programot, lehetőleg hasonló profilú tartalommal. Ebben a helyzetben felértékelődhet például a Bundesliga vagy a La Liga sugárzási joga, hiszen ezek kínálják a legkézenfekvőbb alternatívát. Emellett más sportágak és bajnokságok is nagyobb hangsúlyt kaphatnak, különösen azok, amelyek eddig háttérbe szorultak.
Másrészt a nagy tömegeket vonzó esemény eltűnése nemcsak tartalmi űrt hagy maga után, hanem a hirdetői oldalon is új helyzetet teremt. A kizárólag sportprofilú csatornák számára ez kezelhetőbb feladat, míg egy olyan streamingplatform esetében, ahol a sport kevésbé meghatározó, komolyabb stratégiai átgondolást igényelhet az új bevételi források megtalálása.
A Premier League pedig új trendet is elindíthat – aminek következményeként egyre több sportág és liga dönthet a saját közvetítés mellett. Így néhány éven belül az is megeshet, hogy a Bajnokok Ligája eseményeit már nem egyes tévécsatornákon, vagy az RTL streamingplatformján, hanem a BL saját platformján kísérhetik figyelemmel a rajongók. Ugyanakkor ebben a modellben az is kihívást jelent, hogy mérkőzések hiányában a közönség nehezebben talál új, friss tartalmat. Hasonló a helyzet a Forma–1 esetében is, ahol egy versenyhétvége programja – a szabadedzések, az időmérő és a futam – átlagosan kevesebb mint három napot fed le hetente.
A nézők vajon mit szólnak mindehhez?
A nézők számára egyre kevésbé mérvadó,, hogy lineáris tévén, vagy streamingen követnek sporteseményeket. Jól mutatja ezt az is, hogy bár a nézettségi adatokból világosan kirajzolódik, hogy még mindig tévénéző nemzet a magyar, egyre többen követik az RTL platformján keresztül a Bajnokok Ligája mérkőzéseket.
Globális szinten pedig az egyik legjobb mérőszám a 2024-es nyári, valamint a 2026-os téli olimpia. Mindkettő esetében az figyelhető meg, hogy a nézők száma jelentősen nőtt a korábbi évek lineáris közvetítéseihez mérten.
A megtekintett órák száma 2022-höz képest 103 százalékkal emelkedett, míg a streamingplatformokon a nézői elérés 234 százalékkal bővült.
Vagyis a lineáris sugárzás elhagyása csak jót tett az esemény nézettségének.
Ráadásul a streaming esetében nagy előny, hogy egyszerre bármennyi élő csatorna létrehozható, így a nézők maguk döntehetik el, hogy melyik eseményt követik. Ráadásul az élő események végeztével ugyanazon a felületen on-demand is megtekinhetővé válnak a műsorok.
Mit hoz a jövő?
A jövőben több lehetséges utat is választhatnak az egyes sportesemények tulajdonosai, valamint a sportszervezetek. Egyrészt maradhatnak a megszokottnál, és eladhatják a közvetítési jogokat – ez egy biztonságos lépés, hiszen a csatornák valószínűleg megvásárolják az egyébként sokak által követett tartalmakat. Ennek a modellnek ugyanakkor az a hátránya, hogy a szervezetek így nehezen tudnak túllépni saját kereteiken, vagyis nem válnak olyan komplex, médiaközpontú branddé, mint amilyenné a Liberty Media irányítása alatt a Forma–1 fejlődött.
A Formula-1 esetében ugyanis az látható, hogy a Liberty egyrészt eladja a közvetítési jogokat – mint ahogyan Magyarországon az M4 Sporton követhető – mellette pedig fenntartja saját felületét, az F1 TV-t. A saját közvetítések mellett pedig könnyen tudnak további exkluzív tartalmakat is létrehozni.
Az előző kettőtől eltérő mód pedig az, amit jelenleg a nyári és téli olimpiák, valamint az HBO képviselnek. Esetükben ugyanis az látható, hogy jelentősen áttolódott a hangsúly a streaming irányába;minden műsor követhető az HBO platformján. Ebben az esetben azt is érdemes hangsúlyozni, hogy az esemény egy már eleve ismert és bejáratott platformon érhető el, nem pedig egy kifejezetten erre a célra létrehozott, önálló felületen – mint amilyen a tervezett Premier League Plus lesz.
Mindez arra is rávilágít, hogy a jelenlegi piaci környezetben egy-egy nagy presztízsű közvetítési jog megszerzése egyre inkább rövid távú stratégiai eszköznek tekinthető, nem pedig hosszú távon stabil alapnak.
Az olyan beruházások, mint amelyeket az RTL hajtott végre a Bajnokok Ligája közvetítési jogainak megszerzésekor, jelentős anyagi és infrastrukturális elköteleződést igényelnek.
Ugyanez igaz a TV2 esetében is, amely megszerezte a Premier League hazai közvetítési jogait. Egy ilyen megállapodás komoly nézettségi és hirdetési potenciált hordoz, ugyanakkor időben korlátozott: a ciklus lejártával a jogok könnyen új szereplőhöz kerülhetnek, különösen akkor, ha a ligák saját streamingplatformok indításában gondolkodnak.
A sportközvetítési piac ráadásul gyorsan átalakul. A nemzetközi trendek azt mutatják, hogy a jogtulajdonosok egyre inkább igyekeznek közvetlen kapcsolatot kialakítani a nézőkkel, megkerülve a hagyományos televíziós közvetítőket. Ebben a környezetben egy több évre szóló, drága fejlesztési projekt kockázata jelentősen megnő: mire a beruházás teljesen megtérülne, maga a terjesztési modell is gyökeresen megváltozhat.
Éppen ezért egy kiemelt bajnokság megszerzése ma sokkal inkább taktikai lépés lehet – nézettség- és márkaerősítő eszköz –, mintsem hosszú távú, kiszámítható üzleti pillér. A kérdés már nem csupán az, hogy kié a jog, hanem az is, meddig és milyen platformon marad nála.
Tovább a cikkre: mediafuture.hu (Gábor Bálint, Mádi-Krezinger Cintia)
