Chipgyárat jelentett be a SpaceX és a Tesla, ám nem nő csak úgy ki a földből félvezetőgyár.
Elon Musknak van közösségi platformja, AI chatbotja, saját tervezésű hardvere, akkumulátora és napkollektora, idézőjelesen „önvezető autója”, gyorsöltő hálózta, tízezer műholdat számláló internet konstellációja, Mars rakétája, űrkapszulája, alagútfúró vállalkozása, némi nárcizmusa és nem kevés gazdasági-politikai tőkéje. Az egybillió dolláros vagyon felé robogva maradt azonban hely a Kardasov kettes vonaton, amely álmai szerint a Nap teljes energiáját kihasználó, emberi űrcivilizáció felé robog, és kalauzként már most beszedné a befektetőktől a jegyárat, pedig még nincsenek sínek, állomások vagy chipek.
Mindenesetre, ha engedélyt kap a SpaceX egymillió műhold kilövésére és a Holdfelszíni infrastruktúra kiépítésére önműködő gyárakkal, akkor a műholdak, a vevőegységek, az AI adatközpontok, az Optimus robotok és az önvezető járművek puszta számának chipigénye úgy megugrik, hogy a világ összes félvezető gyárának kapacitása a projekt fél fogára sem lesz elég. És elég csak az elszáélt memóriaárakra és a maradék készletért folytatott ádáz küzdelemre nézni egyelőre komoly geopolitikai feszültség nélkül Kína-Tajvan vonalon, hogy Elon belássa: nem lehet harmadik fél megoldásaira és az ingatag, patikamérlegen operáló piacra hagyatkozni galaktikus birodalomépítésben.
Ezért jelentette be a cégvezér a SpaceX, a frissen bekebelezett xAI és a Tesla közös texasi eseményén a Terafab projektet, ami valójában nem egy gyárépületet, hanem egy többéves, önfejlesztő, folyamatosan bővülő, komplett infrastruktúrával rendelkező félvezető tervező, gyártó és kivitelező komplexum lesz évi egy terawatt számítási kapacitás legyártását és felhasználását megcélozva. Összehasonlításképpen: 2026 elején Musk szerint 20, a Grok szerint 30 gigawatt az AI adatközpontok összes számítási kapacitása, ami csak 2-3%-a a Terafab terveinek.
Ehhez viszont galaktikus skálázásra, később pedig a Naprendszer erőforrásaira is szükség lesz önműködő és önskálázó robotokkal és gyárakkal a Neumann-szondák mintájára, de azért ennyire ne szaladjunk előre, főleg nem a rettenetesen optimista Elon idővonalon. Minden szerény hajlékunkban, a Földön kezdődne, és Musk kétféle chipet gyártana: idelent az önvezető járművek tíz- és az Optimus robotok százmilliói igényelnek majd hatékony, kis fogyasztású inference chipeket (mint az AI5 és az AI6 egyelőre a TSMC és a Samsung közelgő gyártásával), odafent pedig a hatalmas, nagy hőtűrésű és radiatív hűtéssel ellátott AI adatközpontok sugárzásbiztos, nagy étvágyú lapkákat (pl. Dojo D3) – a Starship évi 10 millió tonna hardvert állítana Föld körüli pályára.
És csak ehhez, tehát a Holdfelszíni építkezés előtt drasztikus kapacitásbővítésre van szükség az emberiség rendelkezésére álló chipgyártásban, és a Terafab ezt teljes vertikális integrációval tudná le: a tervezés, a gyártósorok kiépítése, az iteratív, gyors tesztelés és a tömeggyártás egy helyen történne. Bár ezzel a projekt ellenfelet állítana az NVIDIA-nak, a Samsungnak, a TSMC-nek vagy a Micronnak, Musk kész minden rendelkezésre álló kapacitást megvásárolni tőlük, ám az túl kevés hatalmas étvágyához: van lesz Terafab, vagy nem lesz űrcivilizáció.
És még egyszer csípjük meg magunkat, mert egy dolog egy fikciós regényben vagy az X-en álmodozni és másik két másfél billió dollár értékű gigacég közös projektjét és konkrét gyár építését bejelenteni hatalmas talentum-toborzással. Az xAI felvásárlása a SpaceX által már ezt a jövőt célozta meg (cinikusok szerint viszont csak nagyobb tőke pumpálását a Grokba), és efelé haladhat a Teslával való esetleges egyelés is, ami már nagyobb dió lesz engedélyezési oldalon, de mindent a maga idejében.
Az első Terafab épület egy aprócska Fejlett Technológiai Gyár lesz (Advanced Technology Fab) a mellékelt tervrajz alapján egy kilométer hossz alatt, közvetlenül a texasi Gigafactory mellett Austinban, és már megkezdődtek az előkészületek. Itt készülnek majd nem csak a logikai és memóriaegységek helyben összeszerelve használatra kész hardverekké, hanem az előállításukhoz szükséges fotólitográfiai maszkok is.
Ezek viszont rettenetesen nagy szakértelmet, háttértudást és céges tapasztalatot igényelnek, nagyon bonyolult és zárt beszállítói hálózattal. Egy helyre gyűjtve viszont helyben és gyorsabban történhet a gyártóeszközök és a legyártott chipek rekurzív fejlesztése, és persze a Tesla és a SpaceX azonnali vásárlója lehet mindegyik iterációnak. Szükség lesz azonban egy még nagyobb, százmillió négyzetláb területű gyárra is (9,3 millió négyzetméter), ennek még keresik a helyszínét, mert nem férne el a Tesla austini campusán.
Ha elég robot, önvezető autó, űrhajó, chip és szerver készül a Földön, az egy terawattos kapacitáscélt leválthatja az 1 petawattos, ám ehhez más égitesteken kell majd bányászni, gyártani és a hardvert a világűrbe lőni: ehhez mutatott a cégvezér egy elektromágneses tömegindító koncepciót: a több kilométer hosszú, lineáris motorral és napenergiával hajtott Holdfelszíni gyorsító sokkal hatékonyabban juttathat az űrbe hasznos tömeget, mint a Starship, hiszen a Holdnak nincs jelentős atmoszférája és csak egyhatod akkora a gravitációja a Földhöz képest.
Mint mindig, Elon nagyot ígér, viszont most is hajlandó hatalmas vagyonát, idejét, erőforrásait és kapcsolatrendszerét mögé tenni, úgyhogy bármi lesz a projekt vége, szórakoztató lesz a történetét követni. Az elemzők viszont figyelmeztetnek: senki nem válik a semmiből félvezető-specialistává, fejlett chipgyárak munkasorba állítása jó kihozatallal pedig akár egy évtizedet is igénybe vehet kétséges sikerrel. Az első lépést azonban meg kell tenni, és ez történt szombaton: elindult a Terafab projekt.
Tovább a cikkre: prohardver.hu (Bone123)
