J. D. Vance amerikai alelnök budapesti látogatása több szempontból is mérföldkőnek bizonyult: a diplomáciai eseménnyel párhuzamosan nagyszabású űr- és védelmi ipari megállapodások születtek magyar és amerikai vállalatok között. A 4iG Űr- és Védelmi Technológiák Zrt. és vezető amerikai partnerei – köztük a Northrop Grumman Corporation, az L3Harris Technologies és az Apex Technology – közötti együttműködések új szintre emelhetik Magyarország szerepét a globális űr- és védelmi iparban.
J. D. Vance amerikai alelnök budapesti látogatásával egy időben Magyarországra érkezett a Northrop Grumman Corporation is. A keddi esemény keretében, Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter jelenlétében, a 4iG Űr- és Védelmi Technológiák Zrt. és a Northrop Grumman ünnepélyes keretek között ír alá űr- és védelmi ipari megállapodásokat az alelnöki delegáció budapesti látogatása alkalmából.

Elsőként Sárhegyi István, a 4iG Űr- és Védelmi Technológiák Zrt. elnök-vezérigazgatója azt hangsúlyozta, hogy a kedi nap történelmi jelentőségű. Egyrészt J. D. Vance amerikai alelnök látogatása miatt, másrészt pedig azért, mert az Artemis–2-küldetés űrhajósai hétfőn elérték a Hold túlsó oldalát, és minden eddiginél messzebbre jutva az űrben. Ebben a mérföldkőnek számító eredményben a Northrop Grumman Corporation is jelentős szerepet játszott.

A Northrop Grumman Corporation a világ egyik vezető repülőgépipari és védelmi technológiai vállalata. Székhelye a virginiai West Falls Churchben található, és több mint százezer embert foglalkoztat. A cég főként önálló rendszerek, fejlett fegyverek, űrtechnológia és kiberbiztonság fejlesztésével foglalkozik. Olyan kiemelkedő eszközök fűződnek a nevéhez, mint a B–21 Raider és az YFQ–48A Talon Blue. Fő tevékenységi területek és fejlesztések:

• Repüléstechnikai rendszerek – elsősorban katonai repülőgépeket fejleszt, beleértve a pilóta nélküli eszközöket és felderítőrendszereket.
• Űrrendszerek – műholdak, rakétaindító rendszerek és rakétavédelmi megoldások fejlesztésével foglalkozik, és részt vesz az Artemis-program megvalósításában is.
• Védelmi és missziós rendszerek – fejlett fegyverrendszereket, kiberbiztonsági megoldásokat és harcirányítási rendszereket kínál.
• A közelmúltban jelentős előrelépést értek el a gyémántalapú mikroelektronikai technológiák alkalmazásában, amelyek növelhetik a katonai eszközök tartósságát és teljesítményét.

Mutatjuk a megállapodás részleteit
Kedden bejelentették, hogy a 4iG Űr- és Védelmi Technológiák Zrt. stratégiai megállapodásokat kötött a Northrop Grumman Corporation, az L3Harris Technologies és az Apex Technology vállalatokkal J. D. Vance amerikai alelnök budapesti látogatása alkalmából. Az esemény során több jelentős űr- és védelmi ipari megállapodást írtak alá, amelyek hozzájárulnak a Magyarország és az Egyesült Államok közötti gazdasági, biztonsági és technológiai együttműködés további erősítéséhez és elmélyítéséhez.

A megállapodások részeként a 4iG SDT és az amerikai Northrop Grumman két szerződést kötöttek:

• A HUSAT-program részeként a Northrop Grumman szállítja Magyarország első geostacionárius kommunikációs műholdját (HUGEO). A korábbi missziókban már bizonyított GEOStar–3 platformra épülő műhold 2030-ban készül el, és a HUSAT-program eddigi legnagyobb nemzetközi ipari együttműködését jelenti több száz millió USD értékben.
• Emellett a vállalatok kibővítik a tavaly decemberben aláírt keretmegállapodásukat, így az űripari projektek mellett a drónelhárítási rendszerek (C-UAS), a fejlett fegyvertechnológiák és a precíziós irányítórendszerek területén is közös programokat indítanak.
  A transzatlanti együttműködés részeként a 4iG Űr- és Védelmi Technológiák Zrt. megállapodást kötött az amerikai L3Harris Technologies vállalattal is. A tájékoztatás szerint az együttműködés új lehetőségeket teremt a védelmi digitalizáció, valamint a HIMARS rendszerek hazai ipari integrációja terén, miközben tovább erősíti a vállalat szerepét a NATO-kompatibilis technológiák regionális fejlesztésében.

És a vezető amerikai kisműholdplatform-gyártó Apex Technology vállalattal is megállapodást írtak alá, amely egy közös vállalat létrehozásának feltételeit rögzíti. Az együttműködés célja egy Európában megvalósuló, sorozatgyártásra optimalizált kisműholdgyártási kapacitás kiépítése, elsősorban több műholdból álló rendszerek, azaz műhold-konstellációk kiszolgálására.

Tehát a 4iG Űr- és Védelmi Technológiák Zrt. és a Northrop Grumman Corporation között több száz millió dollár értékű csomagot írtak alá. Az egyezség tovább erősíti a 4iG SDT szerepét és pozícióját a transzatlanti űr- és védelmi ipari értékláncokban.

A HUSAT-program a 4iG SDT saját műholdfejlesztési kezdeményezése, amelynek célja Magyarország űrtechnológiai szuverenitásának megerősítése a kommunikációs és földmegfigyelési rendszerek terén. A program keretében 2030-ig egy geostacionárius kommunikációs műhold (HUGEO), valamint nyolc alacsony Föld körüli pályán működő földmegfigyelési műhold (HULEO) áll pályára.

A kommunikációs műhold gyártását a Northrop Grumman Corporation végzi, míg a nyolc földmegfigyelési műholdat a 4iG SDT saját fejlesztési és gyártási kapacitásaira támaszkodva, martonvásári technológiai központjában készíti el. A létesítmény átadása 2026 harmadik negyedévében várható. A program beszállítói köre már kialakult: a földi antennarendszert a Vertex Antennentechnik, a képalkotó rendszereket a TelePIX, míg a SAR radartechnológiát az MetaSensing biztosítja.

Műholdfejlesztéstől a haditechnológiai integrációig
A Northrop Grumman a HUSAT geostacionárius műholdelemének gyártójaként a nemzetbiztonsági és kettős felhasználású környezetben is bizonyított GEOStar–3 platformra épülő, csúcstechnológiát képviselő megoldást biztosít. A megállapodás a teljes GEO műholdrendszerre kiterjed: magában foglalja a tervezést, a gyártást, a földi szegmenshez való illesztést, valamint a pályán történő tesztelést is, mindezt alacsony integrációs kockázat mellett.

A műhold szállítása 2030-ban várható. A HUGEO küldetésének célja, hogy biztosítsa Magyarország kettős felhasználású kommunikációs igényeinek kiszolgálását.

A felek emellett tovább bővítették stratégiai együttműködésüket: a módosított megállapodás már nemcsak az űripari projektekre terjed ki, hanem a védelmi technológiákra is. Idetartoznak többek között a drónelhárító rendszerek (C-UAS), a fejlett fegyvertechnológiák, valamint a precíziós irányítórendszerek, amelyek terén közös fejlesztési, gyártási és rendszer-integrációs programokat indítanak.

A 4iG Űr- és Védelmi Technológiák Zrt. és az Apex Technology megállapodott egy közös vállalat létrehozásának feltételeiről, amely kisműholdak sorozatgyártására épül. Az együttműködés célja egy olyan gyártási modell kialakítása, amely a műhold-konstellációk igényeire optimalizált, és az autóiparban bevált, standardizált, skálázható tömeggyártási megközelítést alkalmazza a műholdgyártásban. Ennek eredményeként Európában egyedülálló gyártási kapacitás jöhet létre, amely képes kiszolgálni a gyorsan növekvő globális műholdpiaci igényeket.

Az L3Harris Technologies és a 4iG SDT között létrejött előzetes megállapodás értelmében a 4iG SDT az L3Harris technológiájára támaszkodva valósítaná meg – a HUMARS-program keretében – a Lockheed Martin HIMARS rakétarendszerének integrációját a RÁBA Járműipari Holding által gyártott Tatra 6×6 katonai teherjárművekre. A program az amerikai kormányközi fegyverértékesítési rendszerben valósulhat meg, amelyhez a Magyar Honvédség már benyújtotta a szükséges kérelmet.

A megállapodás célja az is, hogy az L3Harris – harctéren már bizonyított kommunikációs és hálózati megoldásaival – stratégiai technológiai partnerként kapcsolódjon be a regionális védelmi ipari digitalizációs projektekbe. A 4iG SDT ezen a területen titkosított kommunikációs, szimulációs és kiképzési rendszerek korszerűsítésével foglalkozik, amelyeket az L3Harris NATO-kompatibilis technológiáival egészítene ki. A vállalat hasonló rendszereket szállít például a Bundeswehr digitalizációs programjához is.

A 4iG Group amerikai partnerségei – az Axiom Space-ben megvalósított befektetéstől kezdve a Lockheed Martin, az L3Harris Technologies, a Northrop Grumman Corporation és az Apex Technology vállalatokkal való együttműködésekig – egységes stratégiai irányt követnek. A cél a transzatlanti űr- és védelmi ipari kapcsolatok erősítése, valamint Magyarország önálló védelmi ipari és űrtechnológiai képességeinek további fejlesztése.

Tovább a cikkre: index.hu (Szabó Gyula)

Titokban állami tízmilliárdokat pumpáltak Orbán egyik kedvenc cégébe, amely aztán később hadiipari cégeket vett az államtól

A 4iG az elmúlt években a magyar hadiipar megkerülhetetlen szereplője lett, a friss hírek szerint ennek anyagi oldala roppantul szövevényes lehetett.Tavaly nyáron azzal magyarázta a kormány több állami tulajdonú védelmi vállalat eladását a 4iG-nak, hogy „piaci alapon működő hadiiparra van szükség”. Külön kiemelték, hogy azért is jó ötlet eladni ezeket az állami tulajdonú cégeket, mert a 4iG majd „könnyebben tudja biztosítani” a fejlesztéshez szükséges tőkebevonást.

Valójában azonban ebben az időszakban pont az ellenkezője történt. A Direkt36 kutatásai szerint ugyanis a 4iG épp az államtól, vagyis az adófizetők pénzéből jutott – részben titokban – jelentős, több tízmilliárdos forráshoz a privatizációs folyamat idején.

A birtokunkba került dokumentumok szerint az állami tulajdonú Eximbank és egy szintén állami hátterű befektetési vállalat, a Széchenyi Alapok összesen 37 milliárd forintot fektetett be egy, a 4iG elnökéhez, Jászai Gellérthez köthető magántőkealapba. Ez a titokban zajló pénzügyi tranzakció tavaly májusban történt.

Alig egy héttel később, tavaly május közepén egy állami pályázat keretében még több forráshoz jutott a 4iG. Ezen pályázat során egy állami vállalat az 50 milliárdos, védelmi fejlesztésekkel foglalkozó tőkealapjának kezelését bízta rá Jászai egyik alapkezelő cégére. Ez a cég ezt a pénzt egy Jászaihoz köthető másik magántőkealapba tette.

Tavaly augusztusban aztán ez a két, Jászaihoz köthető magántőkealap a hozzájuk befolyó több tízmilliárdnyi állami forrást a 4iG egyik leányvállalatába, a 4iG SDT-be öntötte. Ez volt az a 4iG-cég, amely a tavaly októberben aláírt adásvételi szerződések keretében 72 milliárd forintért többségi tulajdont szerzett a magyar állam több védelmi cégében, majd külön tranzakciókban még további védelmi vállalatokba is bevásárolta magát.

Vagyis a 4iG így gyakorlatilag egyik zsebéből megvette az állami hadiipari vállalatokat, miközben a másik zsebén keresztül az állam nagyjából hasonló nagyságú forráshoz juttatta a céget.

A védelmi privatizációt lebonyolító Nemzetgazdasági Minisztérium nem reagált a kérdéseinkre, többek között arra sem, hogy az állam miért juttatta adófizetői forrásokhoz a 4iG-t, amely közben védelmi eszközöket vásárolt az államtól. A 4iG a részletes kérdéseinkre érdemben nem válaszolt, de hangsúlyozták, hogy az állami források mellett magántőkét is bevontak az ügyletekbe.

A Széchenyi Alapok azt közölte: „gazdasági és pénzügyi szempontok” szóltak amellett, hogy befektessenek a Jászaihoz köthető magántőkealapba. Hozzátették azt is, hogy azóta „exitáltak”, vagyis már nem befektetői az alapnak. Az Eximbank nem reagált a kérdéseinkre.

A 4iG néhány év alatt vált az egyik legnagyobb magyar vállalattá, amelynek növekedését lépten-nyomon segítették a magyar állami szervek pénzzel, jogszabályokkal és hatósági döntésekkel. Ahogy a Direkt36 korábban feltárta, Orbán Viktor számára annyira fontos ez a cég, hogy arra is akadt példa, hogy személyesen tárgyalt a cég egyes, elvileg privát üzleteiről. Az eleinte informatikára és távközlésre fókuszáló cégcsoport 2024 elején szervezte ki a 4iG SDT nevű leánycégébe az űr- és védelmi ipari részlegét.

37 milliárdos állami segítség
Tavaly május 14-én született az a megállapodás, amelynek értelmében az állami Magyar Export-Import Bank (Eximbank) és a szintén állami kötődésű Széchenyi Alapok Zrt. (SZTA) jelentős forrásokhoz juttatta a 4iG-t.

Ez a Direkt36 birtokába került szerződés arról szól, hogy az Eximbank 74,46 millió eurót (kb. 30 milliárd forintot), az SZTA által kezelt Gazdaságfejlesztési Magántőkealap pedig 17,5 millió eurót (nagyjából 7 milliárd forintot) tett a Jászai Gellérthez köthető Ig Tech II nevű magántőkealapba. Az állami pénznek köszönhetően az Ig Tech II jegyzett tőkéje 8 milliárdról 45 milliárd forintra nőtt.

A 2021 óta létező Ig Tech II nevű alap különböző légi- és űripari, műholdas távközlési és digitalizációs vállalkozásokba fektet. Az alapok működését úgy kell elképzelni, hogy a magántőkealap gyakorlatilag egy nagy halom befektetésre váró pénz. Ezért az alap mellett működik egy alapkezelő cég is, ez dönt arról, hogy a pénzt hova fektessék be.

Jászai alapkezelő cége az állami befeketésre vonatkozó kérdéseinkre üzleti titokra hivatkozva nem kívánt válaszolni. A 4iG azt közölte, hogy nemcsak állami szereplők tettek pénzt az alapba, egyik újonnan létrehozott leányvállalatuk is az Ig Tech II befektetője.

A tranzakcióban részt vevő egyik állami vállalat, az Eximbank jelenleg a Nemzetgazdasági Minisztérium felügyelete alá tartozik, és hivatalosan a magyar cégek külföldi piacra jutását segíti.

Az SZTA korábban a Pénzügyminisztérium alá tartozott, 2021 végén azonban az állam ingyen átadta az Óbudai Egyetemet fenntartó alapítványnak. Technikailag így kikerült a kormányzati felügyelet alól, de azért a kötődés megmaradt. Az SZTA továbbra is olyan befektetési alapokat kezel, amelyekbe nagyrészt a magyar állam tette be a pénzt.

A Direkt36 korábban több olyan esetet is bemutatott, amikor az SZTA titokban pénzügyi segítséget nyújtott a kormányközeli üzleti köröknek. Az SZTA még 2021-ben 72 milliárdos állami forráshoz juttatta a 4iG-t, amelynek segítségével a távközlési vállalat folytatni tudta a terjeszkedését. Korábban bemutattuk azt is, hogy az SZTA 17,5 milliárd forintot biztosított a Euronews felvásárlásához egy kormányközeli portugál üzletembernek.

Újabb állami 50 milliárd
Alig egy héttel azután, hogy a két állami cég befektetett az Ig Tech II nevű alapba, Jászai más úton is jelentős állami forráshoz jutott.

Tavaly áprilisban a Nemzetgazdasági Minisztérium alá tartozó NTH Nemzeti Tőkeholding Zrt. kiírt egy nyilvános pályázatot. Ezt a céget korábban azzal a céllal hozták létre, hogy hatékonyabbá tegye az állami hátterű tőkealapok működését.

Az NTH a pályázatában az állami tulajdonú, 50 milliárdos tőkével rendelkező alapjának a kezelésére keresett jelentkezőt. A kiírás szerint az állami alap a hazai védelmi ipar fejlesztését tűzte ki célul. A pályázat szerint a nyertesnek magánforrást is be kell vonnia, ezért cserébe pedig az állami 50 milliárdos tőkével is gazdálkodhat.

Jászai jó eséllyel indult ezen a pályázaton. A jelentkezés feltétele volt ugyanis a hadi és/vagy űripari befektetési tapasztalat. Zeisler Judit, a Transparency International Magyarország szakpolitikai vezetője szerint ez a feltétel leszűkítette a versenyt, hiszen ennek a kritériumnak nem sokan tudtak megfelelni. A pályázatot tavaly májusban végül Jászai alapkezelő cége nyerte el. (Erről korábban Zeisler a 24.hu-ra írt cikkében számolt be.)

Az eredményhirdetést követően ez az állami alap beolvadt egy újonnan létrehozott, Jászaihoz köthető magántőkealapba, amely az Ig Tech III nevet kapta. Ezzel az Ig Tech III-hoz került az állami alap 50 milliárdos tőkéje.

A pályázatot kiíró NTH Nemzeti Tőkeholding Zrt. érdemben nem válaszolt azokra a kérdéseinkre, hogy mi alapján választották ki a nyertest, illetve voltak-e más jelentkezők is.

A privatizáció
Tavaly nyáron a magyar kormány hosszas előkészítés után hatalmas hadiipari privatizációba vágott bele.

A magyar államnak több védelmi ipari vállalata is van, ezek többek között jármű- és lőszergyártók, illetve haditechnikai eszközöket javító cégek. Ezek egy részében az állam az egyedüli tulajdonos, más cégeket viszont nagy nemzetközi hadiipari vállalatokkal, például a német Rheinmetall-lal közösen birtokol.

A privatizáció első részeként a magyar állam egy csomagban több védelmi cégben adta el a tulajdona nagy részét. Az erről szóló megállapodást tavaly júniusban jelentették be, a részletek kidolgozása után pedig tavaly októberben írták alá. Eszerint a 4iG egyik leányvállalata, a 4iG Űr és Védelmi Technológiák Zrt. (4iG SDT) hat magyar védelmi ipari cégben szerzett tulajdonrészt. A teljes portfólió vételára nettó 72,1 milliárd forint volt.

Ezen kívül további privatizációs ügyleteket is letárgyaltak. Tavaly szeptemberben jelentették be például, hogy a 4iG SDT a következő hónapokban 25 milliárd forintért megszerzi a magyar államtól a Rába Járműipari Holding többségi tulajdonát is, amely a magyar katonai járműgyártás egyik meghatározó szereplője.

A 4iG a tavalyi év második felében így több magyar védelmi ipari vállalatban lett tulajdonos. Ezen üzletek összértéke több mint százmilliárd forintot tett ki. Pontos összeget azért nem lehet mondani, mert nem minden esetben árulták el, hogy egy-egy vállalat üzletrészéért mennyit fizettek.

Ezen tranzakciók bejelentésével párhuzamosan jutott hozzá az állami forrásokhoz a privatizációkban részt vevő 4iG.

A 4iG tavaly augusztusban egy közleményben jelentette be: a két, Jászaihoz köthető magántőkealap, az Ig Tech II és az Ig Tech III összesen 96 milliárd forintot pumpál több részletben a 4iG SDT-be. Ez az a két magántőkealap volt, amelybe az állam néhány hónappal korábban több tízmilliárdot fektetett be.

A 4iG közleménye ezt a lépést azzal magyarázta, hogy a 96 milliárdot többek között „a magyar védelmi iparhoz kötődő iparágakban megvalósításra kerülő projektek finanszírozására” fordítják.

A Direkt36 birtokába került dokumentumok arról árulkodnak, hogy az állami források felhasználásáról már jóval korábban, tavaly májusban megszületett a döntés. Az Ig Tech II és állami befektetők között tavaly májusban megkötött, birtokunkba került szerződésben az is szerepelt, hogy az alap az állami pénzeket a 4iG SDT-be fogja fektetni.

Nemzetközi terep
A 4iG SDT pedig nemcsak itthon, hanem nemzetközi színtéren is igyekezett terjeszkedni. A 4iG SDT partnerségre lépett többek között a taktikai pilóta nélküli repülőrendszerek vezető gyártójával, az izraeli Aeronautics vállalattal és az amerikai Lockheed Martin rakétatechnológiai és tüzérségi üzletágával is.

A védelmi ipar a jövőben várhatóan még fontosabb szerephez jut, ami a 4iG számára is nagy lehetőségeket tartogathat. Az Európai Unió tavaly májusban döntött a SAFE (Security Action for Europe) nevű uniós haderőfejlesztési hitelkeret elfogadásáról. A program keretében a magyar kormánynak 16,2 milliárd euró – mintegy 6300 milliárd forint – lehívására lenne lehetősége. Az Európai Bizottság eddig a hitelre jelentkező 19 ország közül 18 kérelmet hagyott jóvá, Magyarország egyelőre nincs köztük.

Frissítés: Cikkünk megjelenése után, levélben reagált a Nemzetgazdasági Minisztérium: „a 4ig vásárlása főként egy piaci hitelkonzorcium keretében zajlott, melynek tagjai piaci, és állami bankok egyaránt voltak. A finanszírozáshoz semmilyen kormányzati vagy állami döntés nem kapcsolódott.”

Tovább a cikkre: telex.hu (Szopkó Zita, Pethő András)

Üzbegisztánban tárgyalt Jászai Gellért

Jászai Gellért, a 4iG Csoport elnök-vezérigazgatója Taskentben tárgyalt Jamshid Khodjaev üzbég miniszterelnök-helyettessel a kétoldalú technológiai és gazdasági együttműködés bővítéséről. A megbeszélések középpontjában a telekommunikációs és digitális infrastruktúra fejlesztése, valamint a fejlett technológiákra épülő közös projektek lehetőségei álltak.

A felek áttekintették az együttműködés kiterjesztésének irányait a távközlés, a digitális infrastruktúra és az innovatív technológiai megoldások területén. Kiemelt figyelmet kaptak a közös IT-fejlesztések, a műholdas és geoanalitikai megoldások, valamint az üzbegisztáni IT Parkkal, az ország digitális gazdaságát fejlesztő technológiai központtal, és az Uzbekcosmos-szal, az ország űrtevékenységért és modern űrtechnológiák fejlesztéséért felelős állami ügynökségével kialakítható partnerségek. Az egyeztetések során szó esett az Üzbegisztán–Magyarország Befektetési Alap lehetőségéről is, amely a jövőbeni közös projektek és kiemelt ágazatok fejlesztésének egyik lehetséges finanszírozási eszközeként szolgálhat.

A 4iG Csoport hosszú távú stratégiájában Üzbegisztán kiemelt piac, ahol a vállalat aktívan kíván hozzájárulni a digitális transzformációhoz, a technológiai modernizációhoz és a korszerű infrastruktúra kiépítéséhez. A tárgyalások megerősítették a felek szándékát a partnerség további mélyítésére, valamint arra, hogy az egyeztetéseket konkrét, megvalósítható projektekké alakítsák a közeljövőben.

Tovább a cikkre: portfolio.hu