A kínai technológiai vállalatok, mint például a ByteDance, a Tencent és az Alibaba, állítólag versenyt futnak a Huawei mesterséges intelligencia chipjeinek beszerzéséért, miután a DeepSeek legújabb V4 mesterséges intelligencia modelljének megjelenése miatt megnőtt a kereslet.

Források szerint a Reuters felhőalapú számítástechnikai cégei és GPU-kölcsönző szolgáltatások is megkeresték a Huawei-t, hogy új megrendeléseket adjanak le az Ascend 950 chipsorozatára.

A megugrás a DeepSeek V4 múlt heti megjelenését követi, amelyet kifejezetten a Huawei chipjeire optimalizáltak, és amely lehetőséget nyit a kínai gyártónak saját félvezetőinek piacra dobására.

A DeepSeek V4 megjelenését követően a hazai felhőóriások, az Alibaba Cloud és a Tencent Cloud azonnal integrálták az AI-lejátszó legújabb modelljét, így a fejlesztők azonnal hozzáférhettek mind a V4-Pro, mind a V4-Flash opciókhoz.

A Reuters szerint a modell várhatóan jelentősen megnöveli a mesterséges intelligencia alapú munkaterhelések és a hazai feldolgozási kapacitás iránti keresletet, ami viszont fordulópontot jelent a Huawei számára.

Küzdelmek
A gyártó az elmúlt években nehezen tudott nagy megrendeléseket szerezni a kínai technológiai szektortól. A kínálat azonban továbbra is szűkös, mivel a hazai chipek gyártását továbbra is korlátozzák az Egyesült Államok fejlett gyártóeszközökre vonatkozó exportkorlátozásai.

A Huawei várhatóan idén körülbelül 750 000 darab 950PR-t szállít majd ki, a teljes körű szállítások 2026 második felére várhatók.

Tovább a cikkre: mobileworldlive.com (Amiya Johar)

Látványos bosszút állt a Huaweiért Kína, a Nvidia máris amerikai nemzeti katasztrófától tart

A Huawei látványos visszatérése teljesen új helyzetet teremtett a globális chippiacon. A Huawei gyors erősödése már nemcsak üzleti kérdés, hanem geopolitikai kockázat is, amely miatt az Nvidia vezetése is nyíltan aggódik. A folyamat jól mutatja, hogyan fordulhat visszájára az amerikai szankciós politika.

Az amerikai–kínai technológiai verseny új szintre lépett: miközben Washington korlátozásokkal próbálta visszafogni a Huawei térnyerését, a kínai vállalat látványos erősödéssel válaszolt, és már idén megszerezheti a hazai mesterségesintelligencia-chipek piacának legnagyobb részét. Ez nemcsak üzleti siker, hanem geopolitikai üzenet is, melyre az amerikai Nvidia vezetése is egyre idegesebben reagál.

A Huawei mesterségesintelligencia-chipekre szakosodott üzletága robbanásszerűen növekszik: az idei bevételek elérhetik a 12 milliárd dollárt (nagyjából 4300 milliárd forintot), ami jelentős ugrás a tavalyi 7,5 milliárd dollárhoz képest. A keresletet elsősorban a kínai technológiai cégek hajtják, melyek egyre inkább hazai megoldásokra állnak át az amerikai exportkorlátozások miatt – írja a Financial Times.

A vállalat új Ascend 950PR processzora már tömeggyártásban van, és a megrendelések többsége erre a modellre fut be.

A háttérben egyértelmű politikai nyomás is áll: Peking arra ösztönzi a hazai cégeket, hogy csökkentsék a külföldi – elsősorban amerikai – chipektől való függést, miközben az Egyesült Államok továbbra is szigorúan szabályozza, milyen technológiák kerülhetnek Kínába. Ez a kettős szorítás gyakorlatilag kiszorította az Nvidiát a kínai piacról, ahol a legújabb H200-as chipjei még mindig nem jutottak el a vevőkhöz.

A helyzet már nemcsak piaci verseny, hanem stratégiai kockázat az Egyesült Államok számára. Jensen Huang, az Nvidia vezérigazgatója nyíltan arról beszélt, hogy katasztrofális forgatókönyv lenne, ha a jövő mesterségesintelligencia-modelljei nem amerikai hardveren futnának.

A Huawei azonban még nem érte utol az amerikai versenytársát: chipjei legalább két generációval le vannak maradva teljesítményben.

A vállalat más stratégiát választott: a kevésbé számításigényes, de gyorsan növekvő „inference” piacra fókuszál, mely a mesterséges intelligencia gyakorlati alkalmazásaihoz szükséges. Emellett hálózati megoldásokkal és nagy számítási klaszterekkel próbálja kompenzálni az egyedi chipek gyengébb teljesítményét.

Óriási a kínai piac, nehéz a térnyerés
A kínai ökoszisztéma építése azonban nem megy zökkenőmentesen. A Huawei saját szoftveres környezete, a Cann, egyelőre jelentős hátrányban van az Nvidia globálisan domináns Cuda rendszerével szemben, ami növeli az ügyfelek költségeit és lassítja az átállást. Ez a technológiai lemaradás rövid távon még fékezheti a kínai terjeszkedést.

A hosszabb távú trendek azonban egyértelműek.

A Morgan Stanley szerint a kínai mesterségesintelligencia-chipek piaca 2030-ra elérheti a 67 milliárd dollárt (közel 24 ezermilliárd forintot),

és ennek túlnyomó részét már hazai szereplők szolgálhatják ki. Ez azt jelenti, hogy a mostani átrendeződés nem átmeneti, hanem tartós szerkezeti változás.

A Huawei előretörése így egyszerre gazdasági lehetőség Kína számára és stratégiai kihívás az Egyesült Államoknak. Az exportkorlátozások rövid távon lassították a kínai technológiai fejlődést, hosszabb távon viszont felgyorsíthatták egy önálló, az amerikai rendszertől független innovációs pálya kiépülését.

Kína, Huawei, Nvidia – régóta húzódik a szankciós politika
A mostani piaci átrendeződés mögött többéves politikai és szabályozási folyamat áll, mely gyakorlatilag kiszorította a Huaweit az amerikai technológiai ökoszisztémából. Az Egyesült Államok már 2018-ban megtiltotta a szövetségi intézményeknek, hogy a vállalat eszközeit használják, majd 2019-ben feketelistára tette a céget, ami drasztikusan korlátozta az amerikai beszállítókkal való együttműködést. Ez azt jelentette, hogy a Huawei nem juthatott hozzá kulcsfontosságú félvezetőkhöz és szoftverekhez, ami rövid távon súlyos visszaesést okozott a termelésben.

A korlátozások 2020 után tovább szigorodtak:

Washington gyakorlatilag minden olyan chip exportját megtiltotta, mely amerikai technológiát használ, még akkor is, ha azt nem az Egyesült Államokban gyártják.

Később az amerikai hatóságok nemzetbiztonsági kockázatnak minősítették a Huawei termékeit, és megtiltották a használatukat a távközlési hálózatokban, valamint az állami beszerzésekben. Az intézkedések nemcsak az amerikai piacról zárták ki a céget, hanem szövetséges országokat is hasonló lépésekre kényszerítették.

A szankciók eredeti célja az volt, hogy lassítsák Kína technológiai fejlődését, különösen a stratégiai jelentőségű félvezetőiparban. Rövid távon ez működött is: a Huawei bevételei és gyártási kapacitásai visszaestek, és a cég kénytelen volt új beszállítói láncokat kiépíteni. Hosszabb távon azonban éppen ezek a korlátozások indították el azt az alkalmazkodási folyamatot, mely mostanra a kínai technológiai önállósodás egyik motorjává vált.

Tovább a cikkre: vg.hu (Gergely Máté)