Az iráni háború a következő generációs katonai technológia végső kísérleti terepévé vált. Oroszország ukrajnai háborúja feltárta az elavult arzenálok halálos árát. A mesterséges intelligencia, a drónrajok és a precíziós rendszerek diktálják a konfliktusok kimenetelét. A technológia ma már a csatatér.
A növekvő sebezhetőség miatt az Európai Unió fokozni akarja erőfeszítéseit, hogy lépést tartson a haditechnika fejlődő területével. Brüsszel a kutatólaboratóriumoktól a valós alkalmazásokig tartó ugrás felgyorsítására törekszik, gyorsabb és rugalmasabb innovációt követelve a biztonsági fenyegetések új korszakának kezelésére.

A legújabb javaslat, az Agilis és Gyors Védelmi Innovációs Program (AGILE) 115 millió eurót fektetne be diszruptív védelmi technológiákba, mint például a mesterséges intelligencia, a kvantumtechnológiák és a drónok. Elfogadása esetén egyértelmű szakítást jelentene az EU lassú védelmi finanszírozási modelljével, mivel a sebességet, a kockázatvállalást és az új technológiák gyors bevezetését helyezné előtérbe.

Az EU forrásokat fordított az Európai Védelmi Alapra és a biztonságos kommunikációt és a Föld-megfigyelést szolgáló műholdas rendszerekre. Ezek az erőfeszítések azonban kudarcot vallottak, mivel túl lassúnak és a modern hadviselés követelményeihez képest túl merevnek minősítették őket.

Mi az AGILE?

Az Európai Bizottság által 2026 márciusában javasolt AGILE egy gyorsított finanszírozási eszköz, amely a védelmi technológiákat a fejlesztéstől a telepítésig sokkal gyorsabban juttatja el, mint a meglévő uniós programok.

Jelenlegi formájában olyan projekteket finanszíroz, amelyek már viszonylag előrehaladott állapotban vannak, olyan technológiákra összpontosítva, amelyeket a fegyveres erők egy-három éven belül tesztelhetnek, validálhatnak és használhatnak. Ilyenek például a katonai döntéshozatalhoz, a helyzetfelismeréshez vagy az autonóm rendszerekhez használt küldetésvezérelt mesterséges intelligencia rendszerek, illetve a kvantum-számítástechnikát is magában foglaló projektek. Támogatja a fejlett robotikával és drónokkal foglalkozó projekteket is.

A program ígérete szerint finanszírozni fogja mind a műszaki fejlesztési fázist, mind a valós használatra való átállást, beleértve a prototípus-készítést, a terepi tesztelést és a kezdeti gyártást. Rövidebb pályázati és értékelési határidőket vezet be, a finanszírozási döntések várhatóan hónapokon, nem pedig éveken belül megszületnek.

A hagyományos uniós programokkal ellentétben ez lehetővé teszi az egyes vállalatok pályázását, így nincs szükség nagy multinacionális konzorciumok létrehozására. A finanszírozás akár a jogosult költségek 100%-át is fedezheti, csökkentve a vállalatok pénzügyi kockázatát. Lehetővé teszi a visszamenőleges finanszírozást is, ami azt jelenti, hogy a vállalatok visszatérítést kaphatnak a már elvégzett munkáért.

Az AGILE várhatóan legalább 115 millió eurót különít el a kezdeti kísérleti szakaszban, körülbelül 20-30 projektre. Az egyes projektek várhatóan 1 és 5 millió euró közötti támogatást kapnak, terjedelmüktől és érettségüktől függően. A finanszírozás közvetlenül az uniós költségvetésből származik.

Az elsődleges célpontok a kettős felhasználású vagy védelmi technológiákkal foglalkozó startupok, kkv-k és növekvő vállalatok. Ezek a vállalatok gyorsabb finanszírozási ciklusokkal, csökkenő adminisztratív terhekkel és a terméktől a piacra vezető úttal szembesülhetnek. De a nagyobb védelmi vállalatok közvetett módon is profitálhatnak belőle, ha integrálják ezeket az innovációkat a rendszereikbe, vagy partnerséget kötnek kisebb cégekkel. Eközben az uniós tagállamok fegyveres erői várhatóan korábban férnek hozzá az új képességekhez, javítva a műveleti felkészültséget.

Az uniós polgárok számára a hatás közvetett; magában foglalja a fokozott biztonságot, a fokozott technológiai szuverenitást és az új gazdasági lehetőségeket a csúcstechnológiai ágazatokban, mint például a mesterséges intelligencia, a robotika és az űripar.

A program hivatalos elindítása előtt még az Európai Parlament és a Tanács jóváhagyása szükséges. Elfogadás esetén a kezdeti pályázati felhívások várhatóan 2027 körül indulnak, a finanszírozott projektek pedig röviddel ezután indulnak el.

Az AGILE olyan korábbi kezdeményezésekhez csatlakozik, mint az Európai Védelmi Alap és az EU Védelmi Innovációs Programja az innováció támogatása érdekében. Ezek a programok segítettek a kutatások és az együttműködésen alapuló projektek finanszírozásában a tagállamok között. Azonban nagyrészt a hosszú távú fejlesztésre és a nagy konzorciumokra összpontosítottak, és bírálatok érték őket amiatt, hogy túl lassúak és összetettek a gyors, magas kockázatú innováció támogatásához.

Sürgős szükség van agilis kkv-kra

Ellentmondás van a technológiai változások sebessége és az EU védelmi rendszereinek üteme között. Az Irán és az USA közötti háborúban például az olcsó drónokat hetek alatt áttervezik és átveszik. Eközben a mesterséges intelligencia által vezérelt célzó- és kibereszközöket folyamatosan frissítik a csatatéren (mint például Irán drónrajai a Kuvaiti Nemzetközi Repülőtéren, vagy az Egyesült Államok mesterséges intelligenciára összpontosító „Project Maven” programja).

Ezzel szemben a hagyományos európai beszerzési és finanszírozási folyamatok a jóváhagyástól a telepítésig több évig is eltarthatnak. Ez olyan hiányosságot teremt, ahol a technológiák léteznek, de nem kerülnek időben elkészülésre ahhoz, hogy operatívan relevánsak legyenek.

Ezen innovációk közül sok startupoktól és kkv-któl származik, amelyek gyakran hiányoznak az erőforrásokból vagy az adminisztratív kapacitásból ahhoz, hogy eligazodjanak az összetett uniós finanszírozási rendszerekben. Ennek eredményeként a megoldások elakadnak, máshol kerülnek kereskedelmi forgalomba, vagy egyáltalán nem jutnak el a védelmi felhasználókhoz.

Az egyik ilyen eset az Eurodrone (MALE RPAS) projekt volt, amely Németország, Franciaország, Olaszország és Spanyolország közös erőfeszítése volt. Eredetileg 2014-ben tervezték, hogy egy két turbólégcsavaros, közepes magasságú, hosszú élettartamú drónt terveztek a katonai szektor forradalmasítására. Azonban annyi késéssel szembesült a projekt, hogy a bemutatóját most 2031-re tervezik.

A Francia Légi- és Űrerők vezérkari főnöke a közelmúltban úgy jellemezte a gépet, mint „a tegnapi drónt, amit holnap megszerezhetünk”. Ezt követően Franciaország hivatalosan is értesítette partnereit arról a szándékáról, hogy 2025 októberében kilép a programból.

Ezen késedelmek miatt az európai nemzeteknek az amerikai MQ-9 Reaper és az izraeli Heron vadászgépekre kell támaszkodniuk, továbbra is az elavult technológiákra támaszkodva, miközben az ellenfelek gyorsabb innovációs ciklusokkal haladnak előre. Ez lehetővé teszi más globális hatalmak, például Kína és az Egyesült Államok számára, hogy meghatározzák az iramot kulcsfontosságú területeken, beleértve a mesterséges intelligenciát, a kiberbiztonságot és az autonóm rendszereket.

Hogyan lendítette fel az EU eddig a védelmi innovációt?

A ReArm Europe és az EU védelmi ipari átalakítási ütemterve a blokk 2025-ös zászlóshajói a védelmi innováció és autonómia 2030-ig történő megvalósítása felé. Több mint 800 milliárd euró fogja felgyorsítani a piacra jutási időt, fellendíteni a növekvő vállalkozásokat és felhatalmazni az új védelmi innovátorokat egy határok nélküli, reagálóképesebb uniós védelmi piac érdekében.

Az Európai Védelmi Alap (EDF) az EU elsődleges innovációs terve. A 2021–2027 közötti időszakra 7,3 milliárd eurós finanszírozással támogatja a vállalatokat diszruptív védelmi technológiák fejlesztésében. 2,7 milliárd eurót különítettek el a védelmi képességekkel kapcsolatos kutatás-fejlesztésre (K+F), míg 5,3 milliárd eurót a készségfejlesztésre.

A támogatások a jövőbeli kritikus katonai területeket célozzák, mint például a mesterséges intelligencia, a kiberbiztonság, az űrvédelem és a drónrendszerek. 2026-ra a Bizottság 1 milliárd eurót mozgósított K+F-re meghatározott védelmi felszerelések terén: légköri elfogó vadászgépek, harckocsik, többszörös rakétavetők és félautonóm hajók.

A 2025-2027-es időszakra 1,5 milliárd eurós költségvetéssel rendelkező 2025-ös Európai Védelmi Innovációs Rendszer (EUDIS) csökkenti a kisebb innovátorok és kkv-k védelmi piacra való belépésének korlátait. A védelmi vállalatok új generációját finanszírozza, teljes életciklusuk alatt támogatva őket, amíg kulcsfontosságú szereplőkké nem válnak a védelmi innovációban.

2026 és 2027 között az Európai Védelmi Ipari Program (EDIP) 1,5 milliárd eurót különít el a tagállamok védelmi beszerzési együttműködésére, gyártási készségeire és termelési hiányosságaira. Az EDIP további 300 millió euróval támogatja Ukrajna védelmi iparát is.

A Védelmi Tőkekeret (DEF) 500 millió eurót különít el a védelmi innovációkat fejlesztő európai vállalatokba befektető magánalapok ökoszisztémájába. A keret kockázati tőkét, magántőke-alapokat és magánadósság-alapokat céloz meg.

A 2025-ös európai biztonsági cselekvési program (SAFE) 150 milliárd eurós hitelt mozgósít a tagállamok védelmi felkészültségének fokozására. A közös beszerzési képesség növelésével a terv ideiglenes vészhelyzeti pénzügyi támogatást nyújt a nemzeti védelmi bázisok számára.

Az Európai Védelmi Ügynökség (EDA) az Európai Védelmi Innovációs Központon (HEDI) keresztül támogatja a Bizottság céljait. Ez a központ a védelmi innovációt a laboratóriumból a terepre ülteti át, felgyorsítva a tagállamok közötti együttműködést.

A beruházások növekednek, de az EU még mindig lemarad

A tagállamok védelmi K+F-re fordított kiadásai 2023-ban 6 százalékról 20 százalékra emelkedtek 2024-re, elérve a 13 milliárd eurót. Az EDA folyamatban lévő becslései szerint a beruházások 2025-ben további 4 milliárd euróval nőttek.

Hasonlóképpen, a védelmi kutatásba és technológiába (K+T) történő beruházások elérték az 5 milliárd eurót 2024-ben, szemben a 2023-as 3 milliárd euróval.

Az Európai Bizottság legfrissebb adatai szerint 2021 és 2024 között az EDF átlagosan évente mintegy 60 kutatás-fejlesztési védelmi projektet finanszírozott, 2024-ben pedig rekordot döntött a számuk, 62-vel.

Az alap kulcsfontosságú védelmi területeket lefedő kategóriái közül az „Innováció és kkv-k” kapta a legtöbb beruházást 2021 óta. A legnagyobb védelmi alappiaccal rendelkező tagállamok dominálták az EDF projektjeit.

Az EDF-beruházásokból a vezető európai kutatóintézetek, egyetemek, kormányzati szervek és a főbb nemzetvédelmi iparágak profitáltak a legtöbbet. Franciaország állt az élen 167 jogosult szervezettel, ezt követte 144 német, 139 olasz és 130 spanyol szervezet. Szlovákia és Horvátország mindössze 9 szervezetet regisztrált. A projektek nagy részét Franciaország, Spanyolország, Görögország és Olaszország koordinálta.

A tagállamok védelmi K+F-jében tapasztalható növekvő tendencia ellenére az USA és Kína továbbra is megelőzi Európát.

A kutatás, fejlesztés, tesztelés és értékelés (RDT&E) az Egyesült Államok védelmi költségvetésének 16%-át teszi ki, szemben az EU 4%-ával. 2024-ben az Egyesült Államok K+F kiadásai elérték a 138 milliárd eurót, ami nominális értéken 2 százalékos csökkenést jelent 2025-ben. 2023 és 2024 között Kína becsült védelmi K+F kiadásai elérték a 44 milliárd dollárt, a mesterséges intelligenciára, a hiperszonikus technológiákra és a kvantumtechnológiára összpontosítva.

Tovább a cikkre: euronews.com (Elisabeth Heinz és Leticia Batista Cabanas)

Több mint 40 milliárdos startuptámogatásról egyeztek meg az EU-ban

Az Európai Parlament és a Tanács szokatlan gyorsasággal állapodott meg az AGILE nevű innovációs program létrehozásáról, amely 115 millió euróval támogatná a feltörekvő védelmi technológiákat fejlesztő kis- és középvállalkozásokat, valamint startupokat. Az uniós kezdeményezés célja, hogy felgyorsítsa az olyan területeken születő fejlesztések piacra jutását, mint a mesterséges intelligencia, a robotika vagy a kiberbiztonság, miközben csökkenti Európa technológiai függőségét a külső szereplőktől, első sorban az Egyesült Államoktól.

Uniós mércével gyors politikai megállapodás született az Európai Parlament és az Európai Unió Tanácsának soros ír elnöksége között az AGILE nevű új védelmi innovációs program létrehozásáról.

A 115 millió eurós (tehát több mint 40 milliárd forintos) keretösszeggel induló kezdeményezés célja, hogy gyors és célzott pénzügyi támogatást nyújtson a feltörekvő védelmi technológiákat fejlesztő kis- és középvállalkozásoknak, startupoknak és növekedési szakaszban lévő cégeknek.

A program létrehozását az európai biztonsági környezet átalakulása, elsősorban az orosz–ukrán háború tapasztalatai indokolják, amely a versenyképesség mellett gyakorlatilag a biztonságot is top prioritássá emelte az uniós forráselosztási szempontrendszerben.

Az uniós intézmények mellett a tagállamok is egyre inkább úgy látják, hogy a modern hadviselésben elengedhetetlenné váltak azok a technológiák – például a mesterséges intelligencia, a kvantumszámítástechnika, a robotika, a kiberképességek vagy az űrrendszerek –, amelyek gyors fejlesztési ciklusok mellett képesek alkalmazkodni a változó harctéri körülményekhez.

Az AGILE egyik legfontosabb újítása, hogy a jelenlegi uniós támogatási rendszereknél jóval gyorsabban juttathat forrásokat a vállalkozásokhoz, hiszen a megállapodás fenntartja az Európai Bizottság eredeti javaslatában szereplő négyhónapos döntési határidőt a támogatások elbírálására.

A kezdeményezés ráadásul egyszerűsített hozzáférést biztosít a tesztelési és tanúsítási infrastruktúrákhoz, amelyekhez a kisebb vállalkozások sokszor nehezen férnek hozzá.

A program azonban nemcsak finanszírozási eszközként működne, hanem kapcsolatot teremtene a kisebb innovatív cégek és az európai védelmi ipar nagyvállalatai között is. A tervek szerint erre egy külön matchmaking-rendszert hoznak majd létre, hogy a sikeres fejlesztések könnyebben jussanak el a tömeges gyártásig, majd a tagállamok fegyveres erőihez is.

A szabályozás fontos eleme persze, hogy az uniós országok is nagyobb szerepet kapjanak a fejlesztési prioritások kijelölésében. A nemzeti kormányok és hadseregek meghatározhatják azokat a technológiai kihívásokat, amelyekre megoldásokat várnak, így az AGILE keretében támogatott projektek közvetlenebbül igazodhatnak a valós katonai igényekhez. A Bizottság eredeti becslése szerint a program mintegy 20–30 projektet támogathat, a finanszírozás pedig az elszámolható költségek akár 100%-át is fedezheti.

A parlamenti tárgyalók szerint amellett, hogy az AGILE csökkentheti az unión kívüli szereplőktől való stratégiai függőséget, a program egyfajta kísérleti modellként is szolgálhat a következő, 2028 utáni többéves uniós költségvetés (MFF) védelmi és versenyképességi eszközei számára.

Az erre létrehozott alap az Európai Bizottság tervei szerint a teljes költségvetés mintegy 20 százalékát teszi majd ki, tehát az ilyen pilot programok eredményessége kihatással lehet arra, hogy végső soron milyen támogatási formák részesülnek előnyben a 2028-2034-es ciklusban.

Borys Budka, az Európai Parlament ipari, kutatási és energiaügyi bizottságának (ITRE) elnöke szerint az ukrajnai háború megmutatta, hogy a katonai versenyben egyre inkább az nyerhet, aki gyorsabban képes innoválni. Szerinte az AGILE célja éppen az, hogy áthidalja a prototípusok és a tényleges katonai alkalmazás közötti szakadékot.

A Tanáccsal folytatott trilóguson a részt vett a Tisza EP-delegációjának vezetője, Lakos Eszter is, aki az ITRE mellett a programot szintén tárgyaló SEDE, tehát a Parlament biztonsági- és védelempolitikai szakbizottságának is póttagja. A képviselő közleményében kiemelte, hogy az idén idén március 25-i bizottsági előterjesztés után rohamtempóban sikerült megegyezni a tagállamokkal.

Megmutattuk, hogy Európa képes gyorsan eredményt elérni a fontos ügyekben, ha félretesszük a politikai számításokat, és a meglévő hiányosságok tényleges kezelésére összpontosítunk. […] Ez a megállapodás hozzájárul ahhoz, hogy az európai innováció kézzelfogható védelmi képességekké váljon, miközben erősíti a kkv-kat, az európai ellátási láncokat és közös biztonságunkat.

• hangsúlyozta a Tisza delegációvezetője.

A most létrejött politikai megállapodást persze még hivatalosan is jóvá kell hagynia az Európai Parlamentnek a Tanácsnak, amelyre legkorábban szeptemberben kerülhet sor. A rendelet elfogadását követően húsz nappal léphet hatályba, az Európai Bizottság várakozásai szerint pedig a program már 2027 elején megkezdheti működését.

Tovább a cikkre: portfolio.hu