A jogértelmezés egyértelműen az MI-fejlesztések gyorsításának kedvez, ez pedig újabb adatközpontokat jelent az USA-ban.
Mi történt? Az amerikai környezetvédelmi hatóság (EPA) szerint azok az erőművek, melyek kizárólag mesterséges intelligencia adatközpontokat látnak el árammal, és nem csatlakoznak a nyilvános villamosenergia-hálózathoz, nem tartoznak a szövetségi savaseső-szabályozás hatálya alá – írja a Reuters. A savaseső-program jelentős környezetvédelmi eszköz az Egyesült Államokban, kulcsszerepet játszik a kén-dioxid- és nitrogén-oxid-kibocsátás visszaszorításában, vagyis a szmog és a finompor csökkentésében. Az EPA mostani állásfoglalásával nem módosította az amerikai környezetvédelmi szabályokat, egy meglévő jogszabályt értelmezett újra. A változtatás kimondott célja az amerikai MI-infrastruktúra minél gyorsabb bővítése.
Az újraértelmezés alsó hangon is vitatott, hiszen az Egyesült Államokban is számos helyen tüntetnek az egyre több helyen feltűnő, nagy energiaigényű adatközpontokkal szemben.
Kontextus. Az adatközpontok az MI villámgyors terjedése óta egyre több villamos energiát fogyasztanak az Egyesült Államokban. Az EPA mostani intézkedése összhangban van Donald Trump „Ratepayer Protection Pledge” névre keresztelt programjával, mely szerint az újonnan épülő MI-adatközpontok energiaigényének költségeit nem a lakossági fogyasztóknak, hanem a fejlesztőknek kell viselniük. A mostani döntés csak nagyobb rugalmasságot ad az MI-cégeknek abban, hogy hol és milyen gyorsan építhetnek új létesítményeket.
Tovább a cikkre: forbes.hu
Nagyszabású tiltakozási hullám indult az AI adatközpontok ellen az USA-ban
Az amerikai lakosságnak nagyjából 70%-a gondolja úgy, nem akar a szomszédságába AI adatközpontot, mert rengeteg nehézséget okoz a későbbiekben, ezzel rontva az életkörülményeket.
Az AI adatközpontok felett gyűlnek a fekete fellegek, ugyanis egyre szélesebb körben tiltakoznak ellenük az állampolgárok az Amerikai Egyesült Államok területén, az elmúlt hétvégére például 42 államban összesen 142 helyszínen jelentettek be tiltakozásokat, azaz eléggé nagyszabású megmozdulásról volt szó, amire a szervezők szerint mindenképpen szükség van.
A Forbes szerint a jelenlegi helyzetben az AI adatközpontok számára nem a chipek és egyéb felszerelések beszerzése jelenti a legnagyobb kihívást, hanem a társadalmi elfogadottság hiánya, ami egyre nehezebb helyzetet teremt az iparági szereplők tőkeberuházásainak megvalósításában. A tiltakozási hullám szervezői egyenesen úgy látják, az AI adatközpontok építése körüli kedvezőtlen helyzet a társadalom szabadságának elfogadhatatlan mértékű megsértését okozza, ami ellen fel is emelik a szavukat.
Az AI adatközpontokkal szembeni társadalmi ellenállásnak több oka van. A lakosok egyrészt tartanak a létesítmények magas energia- és vízfogyasztásától, ami a lakossági ellátást veszélyeztetheti, ezzel együtt pedig az energiaárakat is emelheti, ugyanis a megnövekedett terhelés extra karbantartásokat és javításokat, illetve hálózat-fejlesztéseket igényel, ezek viszont pénzbe kerülnek. A magas vízfogyasztás miatt szintén sokan szót emeltek, rámutatva arra is, hogy a helyzet vízminőséggel kapcsolatos problémákat is okozhat. Kifogásolják továbbá azt is, hogy az AI adatközpontok és a hozzájuk hasonló létesítmények zajszennyezést okoznak, illetve esetenként fényszennyezést is produkálnak, amíg az építkezés során nagy teljesítményű reflektorokat használnak a munkások a sötétben történő munkafolyamatok biztonságos elvégzéséhez. A Microsoft ellen pont utóbbiak miatt indítottak csoportos pert néhány hete.
A fentiek alapján az AI adatközpontok építtetőinek most már nemcsak az AI-láz és az ebből (is) fakadó memóriakrízis okozta áremelkedésekkel kell megküzdeniük, hanem az egyre fokozódó lakossági ellenállással is, ami alaposan megnehezíti boldogulásukat. Noha az állampolgárok tisztában vannak vele, hogy az AI sok jó dologra használható, azt nem tűrik el, hogy az ehhez szükséges AI adatközpontok miatt saját lakókörnyezetük élhetetlenné váljon – és ezt jól is teszik.
Az új helyzet miatt már nem elég, ha egy polgármestert meggyőznek a tőkeberuházás pozitívumairól, azt is szem előtt kell tartaniuk, hogy a lakosság így is meg tudja torpedózni az építkezést, mint ahogy ezt már több esetben tették is, ezért 130 milliárd értékű tőkeberuházás szenvedett el kisebb-nagyobb késéseket csak az idei év első negyedévében. Az AI adatközpontok üzemeltetői azzal is hiába érvelnek, hogy megtermelik maguknak az áramot és kevesebb vizet fogyasztanak, mint amit a lakosság kertészkedésre elhasznál. Az sem döntő érv, hogy az új tőkeberuházások révén új munkahelyek jönnek létre, fejlődik a térség, illetve az adóbevételek is emelkednek – a lakosság egyre inkább úgy látja, rossz szomszéd egy AI adatközpont.
Az AI adatközpontok építőinek mindenképpen együtt kell működniük a lakossággal a továbbiakban, ha tőkeberuházásaikat folytatni szeretnék, alternatív módon pedig olyan területeket kell keresniük, amelyek gyéren lakottak, így a lakossági ellenállás sem olyan erős. Hosszabb távon persze megfelelő keretek közé kell szorítani az efféle létesítmények építését és üzemeltetését, Ausztráliában pont ennek próbálják lefektetni az alapjait, de az már egy másik történet.
Tovább a cikkre: ipon.hu
