A Magyar Telekom országszerte kiépítette önálló, 5G SA hálózatát, és Samsung, valamint Xiaomi telefonokkal is sikeresen tesztelte. Az új technológia nem egyszerűen gyorsabb mobilnetet ígér: kisebb késleltetést, teljesen 5G-alapú telefonhívást és akár egyes szolgáltatások számára elkülönített hálózati kapacitást is lehetővé tesz a Telekom 5G SA.
A Magyar Telekom befejezte az 5G Standalone, vagyis 5G SA technológia készüléktesztjeit a Samsunggal és a Xiaomival. A vizsgálatok során a Samsung Galaxy S25 és a Xiaomi 15 termékcsalád telefonjain ellenőrizték, hogy megfelelően és stabilan működnek-e együtt a Telekom 5G SA-val, vagyis a szolgáltató új generációs mobilhálózatával. A szolgáltató közben országszerte kiépítette 5G SA hálózatát is. Ez még nem jelenti azt, hogy annak minden új lehetősége azonnal elérhető az előfizetők számára: a mostani tesztek elsősorban a később bevezethető szolgáltatások technikai előkészítését jelentik.
Mit jelent az 5G Standalone, miben jobb az 5G SA?
Az 5G SA – az 5G Standalone rövidítése – önálló 5G-hálózatot jelent. A korábban kiépített 5G-hálózatok jelentős része úgynevezett 5G NSA, azaz Non-Standalone rendszerként indult el. Ezeknél az 5G rádiós kapcsolat mellett a hálózat működésének bizonyos részei továbbra is a 4G infrastruktúrájára támaszkodnak. Az 5G SA ezzel szemben már 5G-s hálózati magot is használ. A váltás jelentősége ezért nem elsősorban abban rejlik, hogy egy sebességmérő alkalmazás még nagyobb számot mutathat.
A technológia egyik fontos előnye az alacsonyabb késleltetés lehet. Ez leegyszerűsítve azt jelenti, hogy rövidebb idő telik el egy adat elküldése és a hálózat válasza között.
A hétköznapi használatban ennek például az online játékoknál vagy más, gyors reakciót igénylő alkalmazásoknál lehet jelentősége. Még fontosabbá válhat ipari rendszereknél és más olyan felhasználási területeken, ahol közel valós idejű kommunikációra van szükség.
A telefonhívás is 5G-re költözhet, külön „sávot” kaphatnak a fontos szolgáltatások
Az 5G SA teremti meg a VoNR, azaz Voice over New Radio technológiai alapját is. Ez leegyszerűsítve az 5G megfelelője annak, amit a 4G-hálózatokon VoLTE-ként ismerhetünk: megfelelő hálózati és készüléktámogatással maga a telefonhívás is 5G-n keresztül bonyolítható le.
Az 5G SA másik érdekes újdonsága az úgynevezett hálózati szeletelés, vagy network slicing. A technológia lényege, hogy a szolgáltató ugyanazon mobilhálózaton belül bizonyos szolgáltatások számára elkülönítheti a szükséges hálózati kapacitás egy részét.
Ezt úgy lehet elképzelni, mint egy forgalmas autópályát, amelyen bizonyos járművek számára külön sávot tartanak fenn. Ha a többi sáv bedugul, a fenntartott sávban továbbra is kiszámítható maradhat a közlekedés.
Hasonlóan működhet a mobilhálózat is: egy fontos szolgáltatás számára akkor is biztosítható megfelelő kapacitás és stabil kapcsolat, amikor ugyanazon a területen sokan használják egyszerre a hálózatot. Ez például ipari rendszereknél, rendezvényeken vagy más olyan helyzetekben lehet hasznos, ahol különösen fontos, hogy a kapcsolat nagy terhelés mellett is megbízható maradjon.
Kiépült a Telekom 5g SA hálózata – mit jelent mindez egy átlagos mobilozónak?
Rövid távon valószínűleg nem látványosan gyorsabb letöltéseket. Az 5G SA igazi előnye inkább az, hogy a szolgáltató az eddiginél jobban az adott feladathoz igazíthatja a hálózat működését. Hosszabb távon ebből
- gyorsabban reagáló szolgáltatások,
- megbízhatóbb kapcsolatok
- és teljes egészében 5G-n működő megoldások születhetnek.
A Telekom most azt ellenőrizte, hogy mindehhez a telefonok oldaláról is adottak-e a feltételek. A Samsung Galaxy S25 és Xiaomi 15 családdal végzett tesztek sikeresen zárultak, további gyártók készülékeinek bevonását pedig már tervezik. Fontos ugyanakkor, hogy a sikeres teszt még nem jelenti a Magyar Telekom 5G SA-ra épülő új lakossági szolgáltatások indulását. Annyit lehet biztosan kijelenteni, hogy a hálózat és az első tesztelt telefonok technikailag már készen állnak arra, hogy a Telekom a következő lépésben konkrét szolgáltatásokat építsen ezekre a képességekre.
Tovább a cikkre: origo.hu (Szász Tamás)
