„Az Európai Unióban augusztusban lépett hatályba az „AI Act”, azaz a Mesterséges Intelligencia (MI) Rendelet, amely jogszabály célja, hogy egyensúlyt teremtsen a technológiai fejlődés előmozdítása és a biztonságos alkalmazás feltételeinek garantálása között.
Jelenleg az Unió összes tagállama célzottan készül a Rendelet gyakorlati alkalmazására, ugyanis a rendelkezések nagy többségét a tagállami felkészülési feladatokra szabott kétéves időszakot követően, 2026-tól kell majd alkalmazni. A felkészülés az EU egésze számára kihívást és egyben feladatot is jelent, hisz az MI Rendelet a témát érintő első szabályozásként nem rendelkezik korábbi mintákkal vagy bevett gyakorlatokkal, így a részletek kidolgozása közös erőfeszítést kíván.
Az MI Rendelet végrehajtásának felkészülési folyamatában jelentős szerepet játszik az EU tagállamainak képviselőiből álló Európai Mesterséges Intelligencia Testület, amely hidat képez Brüsszel és a tagállamok között, ezáltal segítve a Rendelet végrehajtását, az ahhoz kapcsolódó ajánlások kidolgozását és a hatósági gyakorlatok egységesítését.
Magyarországot a Testületben Szolnoki Szabolcs, a Nemzetgazdasági Minisztérium technológiáért felelős helyettes államtitkára képviseli, valamint a Neumann Nkft. és a Kormányzati Informatikai Ügynökség szakértői is részt vesznek a magyar delegáció munkájában.
Az Európai Mesterséges Intelligencia Testület nemrég elfogadott eljárásrendje szerint Magyarország folyamatban lévő soros elnökségére tekintettel hazánk tölti be a Testület levezető elnöki tisztségét 2024 végéig. A magyar álláspont szerint az MI Rendelet erős jogi kereteket nyújt a mesterséges intelligencia biztonságos és felelős használatához. Elkötelezettek vagyunk amellett, hogy az MI Rendelet végrehajtását oly módon kell megszervezni, hogy a hazánkban is kialakítandó szervezeti keretek erősítsék a KKV-k versenyképességét és elősegítsék a gazdasági növekedést. Levezető elnökként kiemelt kötelességünk e közös uniós érdekek érvényre juttatása, valamint a teljes európai MI ökoszisztémával kapcsolatos folyamatos párbeszéd fenntartása.
Hazánk és az EU is abban érdekelt, hogy az MI Rendelet végrehajtása megfelelően szolgálja mind a biztonságos alkalmazás követelményét, mind pedig a gazdasági célkitűzések megvalósulását, hozzájárulva ezzel a magyar és európai versenyképesség dinamikus növeléséhez.”
A digitális óriásvállalatok lazítani szeretnék az uniós MI-szabályozás szigorát
„A nagy tech-vállalatok arról győzködik az Európai Uniót, kezeljék képlékenyen a mesterséges intelligencia szabályozását. Ezzel a globális mamutoknak nem kell akkora gondot fordítaniuk az átláthatóságra, és akár milliárdos nagyságrendű bírságokat is megúszhatnának.
Az Európai Unió idén májusban fogadta el az MI-ről szóló törvényt, a technológiát szabályozó első, átfogó szabályrendszert. Amíg a törvényt kísérő gyakorlati kódexet nem véglegesítik, nem világos, mennyire szigorúan fogják betartatni az „általános célú” MI rendszerek szabályait. Nem világos még az sem, hány szerzői jogi perrel és több milliárd dolláros bírsággal nézhetnek szembe a vállalatok.
Brüsszel vállalatokat, tudományos kutatókat kért fel, hogy segítsenek a felhasználási kódexek kidolgozásában. A felhívásra mintegy ezer pályázat érkezett, ami szokatlanul nagy szám egy, a Reutersnek névtelenül nyilatkozó szakértő szerint.
Az MI felhasználási kódex nem lesz jogilag kötelező erejű, amikor jövő év végén hatályba lép, de a cégek számára egy ellenőrzést jelent, amely igazolhatja megfelelőségüket. Ha egy vállalat azt állítja, hogy betartja a törvényt, de figyelmen kívül hagyja a kódexet, jogi következményekkel is szembe kell néznie.
Az Amazont, a Google-t és a Metát is tagjai közt tudó CCIA Europe kereskedelmi szervezet vezető politikai menedzsere szerint a kódex kulcsfontosságú lesz. “Ha jól csináljuk, képesek leszünk folytatni az innovációt” – mondta Boniface de Champris.
A Stability AI és az OpenAI már szembesültek azzal, hogy modelljeik betanításakor a bestseller könyvek vagy fotóarchívumok engedély nélküli felhasználása sérti a szerzői jogokat.
A mesterséges intelligenciáról szóló törvény értelmében a vállalatok kötelesek lesznek „részletes összefoglalókat” szolgáltatni a modelljeik betanításához felhasznált adatokról. (Elméletileg a tartalomalkotó, aki felfedezi, hogy művét felhasználták egy MI-modell képzéséhez, kártérítést követelhet. Igaz, ezt a bíróságok még vizsgálják.)
Az OpenAI, amelyet sokan bírálatok, mert nem volt hajlandó felfedni a modelljei képzéséhez használt adatokat, szintén csatlakozna a munkacsoportokhoz. Emellett a Google is benyújtotta jelentkezését [a gyakorlati kódex kidolgozásához] – tudta meg a Reuters. Eközben az Amazon is közölte, hogy reméli, hozzá tud járulni a gyakorlati kódex sikeréhez.
Tilos az Á – megfelelőség vs átláthatóság
Maximilian Gahntz, a Mozilla Foundation MI-politikai vezetője aggodalmát fejezte ki amiatt, hogy a vállalatok igyekeznek elkerülni az átláthatóságot. Egyes üzleti szereplők bírálták az EU-t, amiért előnyben részesíti a technológiai szabályozást az innovációval szemben. Az EU-n belüli növekvő protekcionizmus fényében a tech-vállalatok remélik, a mesterséges intelligenciáról szóló törvényben a feltörekvő európai cégek számára előnyös kivételeket vezetnek be „Ragaszkodtunk ahhoz, hogy ezek a kötelezettségek kezelhetők legyenek, és a startupokhoz igazodjanak” – mondta Maxime Ricard, az Allied for Startups hálózatának politikai vezetője. Az MI felhasználási kódex a jövő év első felében jelenik meg. A technológiai vállalatoknak 2025 augusztusáig lesz idejük arra, hogy megfelelőségüket a szabályozáshoz igazítsák.
Olyan nonprofit szervezetek, mint az Access Now, a Future of Life Institute és a Mozilla is jelentkeztek a kódex kidolgozásában való közreműködésre.”
