Az olasz jegybank igen veszélyes deepfake videókra és üzenetekre figyelmeztet, miközben az USA szabályozná a politikai kampányok AI-használatát, korlátozná az AI-exportját. Míg a globális AI-csúcson a cégek a társadalom megvédését ígérik, addig a Microsoft az AI kapcsán súlyos nemzetbiztonsági botrányba keverheti magát.
Az AI olyan szinten a központi elemévé vált a tech szektornak, a befektetéseknek és sok minden egyébnek, hogy a fontos befektetésekről, döntésekről, szabályozásokról lassan percenként jelennek meg hírek. A tőzsdén is olyan szintűre dagadt az AI-láz, hogy már a harmadik befektetési hullám indult el (annak ellenére, hogy az első kettő és maga az NVIDIA növekedése sem lassul), a hosszú távú nyerteseket keresik – többek között az áramszolgáltatókat, mivel 2026-ra 1000 TWh-ra nőhet a jelenlegi 460 TWh-s adatközponti áramfogyasztás.
Deepfake AI-videók a pénzügyi hatóságoktól?
Az olasz jegybank arra figyelmeztet, hogy csaló videoüzenetek terjednek online. Ezeket AI segítségével készítik a csalók, és a pénzügyi hatóságokat vagy más szervezeteket próbálják megszemélyesíteni. Gyakran valódi videókat és hanganyagokat módosítanak, valótlant állítanak. A jegybank szerint érdemes ezeket kerülni, és semmiképp nem megtenni, amit kérnek.
USA, politika, AI-export
Az amerikai FCC elnöknője eközben szeretné elérni, hogy ezentúl minden rádióban és tévében szereplő politikai hirdetésnél jelezzék, ha a tartalmat AI generálta.
Ezzel párhuzamosan egy képviselőbizottság támogatja azon tervezetet, amely könnyebbé tenné a Biden-kormány számára, hogy korlátozza az AI-rendszerek exportját – ennek kapcsán ugyanis egyre nagyobb a helyi politikusok nemzetbiztonsági félelme.
A Microsoft nemzetbiztonsági botránya?
Mivel a nagy tech cégek napi szinten jelentenek be a világ különböző országaiban dollármilliárdos befeketéseket AI és adatközpontok kapcsán (az Amazon például most Spanyolországban 17,02 milliárd dolláros további összeget fektet adatközpontokba); igazából nem volt feltűnő, hogy a Microsoft és az Egyesült Arab Emírségekben működő G42 (amelybe maga a Microsoft is befektetett 1,5 milliárd dollárt) 1 milliárd dollárért építenek Kenyában geotermikus energiával működő adatközpontot, hogy Kelet-Afrikában terjeszkedjenek a felhővel és az Azure-ral.
Brad Smith elnök szerint a kiemelt üzlet idővel kifinomult chipek és eszközök (és AI) más országokba való átvitelét is jelenti majd.
A gond csak az, hogy ez már az amerikai politikusok számára is érdekes gondolatmenet volt, több törvényhozó nemzetbiztonsági következményekre figyelmeztet.
Esküdöznek az emberek megvédésére a cégek
Eközben Dél-Korea és Nagy-Britannia vezetésével, előbbi tartja az aktuális AI-csúcstalálkozót. Itt több nagy vezető elmondta, hogy a világnak együtt kell működnie a sikeres fejlesztés és a biztonság érdekében.
Beszéltek többek között az állások biztonságáról, a szerzői jogokról és az egyenlőtlenségekről is. 16 tech cég önkéntes vállalásokat tett az AI-biztonság és a társadalom megvédése kapcsán, 14 cég pedig egy másik önkéntes vállalást a vízjelezésről és az AI-generálta tartalmat azonosításáról, a munkahelyteremtésről és a társadalmilag sérülékeny csoportok segítéséről.
Yoshua Bengio AI-keresztpa szerint üdvözlendő ez a sok önkéntes vállalás, de ezeket törvényeknek kellene kísérniük.
A találkozón rengeteg vezető volt ott, például Elon Musk, Eric Schmidt vagy a Samsung elnöke is.
