Miközben a drónháború egyre pusztítóbbá válik, Ausztrália és Izrael lézerfegyverekkel válaszol a kihívásra: az Apollo rendszer 200 drónt képes lelőni egyetlen töltéssel, az Iron Beam pedig minimális költséggel semmisíti meg a rakétákat. Ezek a fejlesztések pedig teljesen átírhatják a modern hadviselés szabályait.
Izrael már 2021-ben bejelentette, hogy lecseréli rakétavédelmi rendszerét, a Vaskupolát, amelyet akkor még 2024 végére terveztek. Az új lézerrendszer az Iron Beam nevet kapta angolul, de héberül Fénypajzs néven ismert. Ez a rendszer a meglévő Vaskupolát, Dávid Parittyáját és Nyíl légvédelmi rendszereket egészítené ki.
A Rafael Advanced Defense Systems által fejlesztett Iron Beam jóval költséghatékonyabb, hiszen a lézerek sokkal olcsóbbak, míg a hagyományos elfogórendszer rakétái több tízezer dollárba kerülnek. Az izraeli védelmi minisztérium hetekig tartó tesztelést követően jelentette be, hogy a Fénypajzs minden szimulációban bizonyította hatékonyságát a legkülönbözőbb harci eszközök ellen.
Az Iron Beam szálas lézert használ célpontjai megsemmisítésére, a fenyegetést egy felületi rendszer érzékeli, 2016 óta az izraeli védelmi minisztérium finanszírozza fejlesztését, melynek sorozatgyártását már 2024-ben megkezdték, de az aktív rendelkezésre állást akkor még 3 évvel későbbre kalkulálták.
Ausztrália is beszállt a fegyverkezési versenybe
Egy ausztrál cég szintén új rendszert készít dróntámadások ellen, az Electro Optic Systems (EOS) ugyanis bemutatta legújabb fejlesztését, az Apollo High Energy Laser Weapon rendszert, amely akár 150 kilowatt teljesítménnyel képes működni. Fő újítása, hogy saját belső áramforrással rendelkezik, ami lehetővé teszi, hogy egyszerre akár 200 közepes méretű drónt is megsemmisítsen.
Az Apollo elfér egy hatméteres szállítókonténerben, amelyen két lézer helyezkedik el, melyek három kilométeres távolságban is képesek drónok megsemmisítésére, de 15 kilométerre tud megbénítani optikai szenzorokat, lefedettsége 360 fokos, és mindössze 700 milliszekundum alatt 60 fokot képes célpontja felé fordulni.
A rendszer a kisebb felderítő drónoktól kezdve a nagyobb, rakétatámadásokra alkalmas eszközökig minden támadó eszközt le tud lőni. Önálló fegyverként, de védelmi rendszer részeként is használható, valamint szükség esetén járműre is szerelhető. Andreas Schwer, az EOS Group vezérigazgatója hangsúlyozta: a cég piaci igényt elégít ki lézerfegyverével, mely jóval olcsóbb védelmet nyújt dróntámadások esetén.
A lézerfegyverek fejlesztését az indokolja, hogy a drónok meghatározó tényezővé váltak a modern konfliktusokban, melyeket felderítésre és csapásmérésre egyaránt alkalmaznak. Emellett nem kerülnek sokba, kis méretűek, nehezen észlelhetők és nagy számban vethetők be a harctéren. Velük szemben a lézerfegyverek hatékony megoldást kínálnak, hiszen gyorsaságban felveszik a drónokkal a versenyt, emellett több célpontot is képesek egyszerre kiiktatni, jóval olcsóbban lehet őket használni és szinte korlátlan mennyiségű lőszerrel bírnak. Az EOS vezérigazgatója ezért kiemelte, hogy óriási az érdeklődés a lézerfegyverek iránt, és központi szerepet játszhatnak majd a drónok elleni harcban.
Az Apollo rendszer már nemzetközi sikert is elért, ugyanis egy NATO-tagállammal megállapodást kötött egy 100 kilowatt teljesítményű lézerfegyverre. Az eszköz teljesen az EOS ellenőrzése alatt áll, ezért a partnerek saját rendszerükként lokalizálhatják. A fejlesztés ugyanakkor nem áll meg: az Elbit Systems nevű cég már levegőben működő lézerek fejlesztésén dolgozik, mely Bezalel Mahlisz vezérigazgató szerint stratégiai változást hozhat a légvédelemben.
Tovább a cikkre: Index.hu és eos-aus.com és Apollo Laser
