Vannak pénzügyi folyamatok, amelyek nem látványosan törnek előre, nem okoznak azonnali felfordulást, mégis hosszú távon komoly átrendeződést indítanak el. A kínai digitális jüan nemzetközi terjeszkedése pontosan ilyen. Miközben a figyelem gyakran a kriptovaluták árfolyamára vagy a dollár körüli geopolitikai vitákra irányul, a háttérben egy új elszámolási infrastruktúra épül, csendben, lépésről lépésre.
A Kína vezetésével létrehozott Project mBridge eddig több mint 55 milliárd dollár értékű, határokon átnyúló tranzakciót dolgozott fel – derül ki az Atlantic Council friss adataiból, amelyeket a Reuters ismertetett. Ez a volumen 2022-höz képest nagyjából 2500-szoros növekedést jelent, ami önmagában is jelzi, hogy nem kísérleti stádiumban lévő technológiáról van szó, hanem egyre aktívabban használt pénzügyi csatornáról.
Csendben növekvő elszámolási hálóza
A platformon eddig több mint négyezer nemzetközi tranzakció zajlott le, és ezek elszámolásában szinte teljes a kínai digitális valuta fölénye. A forgalom körülbelül 95 százaléka a digitális jüanhoz, az e-CNY-hez kötődik. Az mBridge-ben jelenleg a kínai szárazföldi jegybank mellett Hongkong, Thaiföld, az Egyesült Arab Emírségek és Szaúd-Arábia központi bankjai vesznek részt, ami jól mutatja, hogy a projekt nem kizárólag regionális, hanem szélesebb nemzetközi ambíciókkal bír.
A nemzetközi növekedés párhuzamosan zajlik a digitális jüan belföldi terjedésével. A Kínai Népi Bank adatai szerint az e-CNY eddig több mint 3,4 milliárd tranzakcióban jelent meg, összesen mintegy 2,4 billió dollár értékben. Ez több mint nyolcszoros növekedés 2023-hoz képest, és azt jelzi, hogy a digitális jegybankpénz Kínában már messze túllépett a tesztfázison.
Január elsejétől újabb fontos változás lépett életbe: a szabályozás lehetővé tette, hogy a kereskedelmi bankok kamatot fizessenek a digitális jüanban tartott összegekre. Ez finom, de lényeges elmozdulás, mert az e-CNY így fokozatosan eltávolodik a pusztán digitális készpénz logikájától, és egyre inkább a bankbetétek világához közelít.
Egy hosszabb stratégia következő állomása
Mindez szervesen illeszkedik Kína hosszabb távú pénzügyi stratégiájába. Az ország az elmúlt években tudatosan szorította háttérbe a decentralizált kriptoeszközöket, miközben párhuzamosan egy olyan államilag ellenőrzött digitális alternatívát épített fel, amely technológiailag modern, ugyanakkor monetáris szempontból teljes kontroll alatt marad.
A kínai jegybank közben külön digitális jüan-központot is létrehozott, kifejezetten a nemzetközi használat erősítésére, ahol a stabilcoinok határokon átnyúló szerepét is nyíltan figyelembe veszik.
A jüan erősítése, a kriptoeszközöktől való távolságtartás és a digitális jegybankpénz infrastruktúrájának fejlesztése ugyanannak az iránynak a különböző elemei. A cél az, hogy csökkenjen a külső, elsősorban dollárhoz kötődő pénzügyi függőség, miközben a fizetési rendszerek feletti irányítás végig állami kézben marad.
Ebben az összefüggésben az mBridge inkább tekinthető egy hosszabb folyamat következő állomásának, mint önálló kísérletnek. Nem új pénzt hoz létre, hanem új utakat nyit annak használatához, különösen a határokon átnyúló elszámolások terén.
A projekt jelentőségét az is jól mutatja, hogy a Bank for International Settlements 2024 végén kilépett az mBridge-ből. A döntést a szervezet vezetése „graduációként” értelmezte, ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a platformot nem szabad szankciókerülő vagy BRICS-eszközként értelmezni. A BIS ezzel párhuzamosan egy másik irányba fordult, és jelenleg egy nyugati központú kezdeményezésre, a Project Agorára összpontosít, amelyben többek között az amerikai, brit és japán jegybank is részt vesz.
A szakértők szerint mindez nem jelenti azt, hogy a dollár szerepe rövid távon megkérdőjeleződne. Az Atlantic Council elemzője, Alisha Chhangani a Reutersnek úgy fogalmazott:
A Project mBridge nem valószínű, hogy közvetlenül kihívást jelentene a dollár dominanciájára, ugyanakkor lépésről lépésre koptathatja azt.
Ez a megállapítás talán pontosabban írja le a jelenlegi helyzetet, mint bármilyen hangzatos jóslat. A digitális jüanra épülő rendszer nem látványos támadás a meglévő pénzügyi rend ellen, ez egy lassan terjedő alternatíva. Olyan infrastruktúra, amely nem egyik napról a másikra változtatja meg a pénzvilágot, de idővel egyre több ponton kínál másik utat a nemzetközi elszámolásokban.
Tovább a cikkre: bitcoinbazis.hu (Mátyás Hudák Katalin) és reuters.com és china-briefing.com
Kína engedélyezi a bankoknak a digitális jüan kamatfizetését az elterjedés ösztönzése érdekében
- A kínai jegybank egy új, 2026. január 1-jén hatályba lépő keretrendszer értelmében lehetővé teszi a kereskedelmi bankok számára, hogy kamatot fizessenek ügyfeleik digitális jüanállománya után.
- Az új szabályozás bevezetésével az e-CNY a digitális készpénz funkcióból „digitális betéti valutaként” fog működni – mondta egy központi banki tisztviselő.
A kínai jegybank hétfőn bejelentette a digitális jüan keretrendszerének jelentős átalakítását, feltárva, hogy a kereskedelmi bankok hamarosan kamatot kezdenek fizetni a digitális jüanállományukra, ami jelentős elmozdulást jelez az évtizedes állami projektben, amelynek célja a jegybanki digitális valuta (CBDC) bevezetésének előmozdítása.
Lu Lei, a Kínai Népbank alelnöke a Financial News állami újságban megjelent cikkében azt írta , hogy a digitális jüan, más néven e-CNY, a digitális készpénz funkcióból „digitális betéti valutaként” fog működni egy új keretrendszer értelmében, amely 2026. január 1-jén lép hatályba.
A Kínai Központi Bank (PBOC) tisztviselője elmondta, hogy az átalakítás egy évtizednyi kísérleti program és kísérletezés eredménye. Az e-CNY-t széles körben a világ egyik legfejlettebb központi digitális valutájaként tartják számon . Bár a kormány a hivatalos kísérleti program 2019-es kezdete óta számos intézkedést vezetett be a bevezetésének támogatására, az elterjedés továbbra is kihívást jelent.
Az új rendszer bevezetésével a bankok a betéti árazásra vonatkozó meglévő önszabályozó megállapodásoknak megfelelően kamatot fizetnek majd az ellenőrzött digitális jüan-tárcákra, míg a digitális jüan-egyenlegek ugyanolyan szintű védelmet élveznek majd a hagyományos betétekkel a kínai betétbiztosítási rendszer keretében – közölte Lu.
Az új szabályozás nagyobb rugalmasságot biztosít a bankoknak a digitális jüan egyenlegek kezelésében a szélesebb körű eszköz-forrás műveletek részeként. A nem banki fizetési intézmények esetében a Kínai Népi Bank tisztviselője elmondta, hogy a digitális jüan tartalékalapokat nem fogják másképp kezelni, mint a meglévő ügyfél-tartalékkövetelményeket, 100%-os tartalékrátával.
Lu szerint 2025 novemberének végéig Kína 3,48 milliárd digitális jüan tranzakciót dolgozott fel, összesen 16,7 billió jüan (2,38 billió dollár) értékben.
Digitális jüan lendületet ad
Az új szabályozás akkor érkezett, amikor Kína úgy tűnik, hogy az elmúlt hónapokban fokozta erőfeszítéseit az e-CNY népszerűsítésére. A digitális jüan nehezen tudott széles körben elterjedni, mivel erős versennyel néz szembe az olyan bevett mobilfizetési platformokkal, mint a WeChat Pay és az Alipay, amelyek uralják az ország készpénzmentes tranzakciós környezetét.
A South China Morning Post jelentése szerint a PBOC a múlt héten ígéretet tett a digitális jüan határokon átnyúló használatának bővítésére, beleértve egy Szingapúrral tervezett kísérleti programot, miközben a CBDC-fizetéseket olyan piacokon népszerűsíti, mint Thaiföld, Hongkong, az Egyesült Arab Emírségek és Szaúd-Arábia .
Szeptemberben a Kínai Népbank (PBOC) elindította e-CNY Nemzetközi Műveleti Központját Sanghajban, hogy növelje a kínai jüan globális befolyását.
Miközben a kínai hatóságok nyíltan támogatják a blokklánc technológiát, továbbra is tiltják a kriptovaluta-kereskedelmet és -bányászatot a szárazföldön.
Tovább a cikkre: theblock.co (Timmy Shen)
