Néhány éven belül eltűnhetnek a „fehér foltok” a magyar térképről: a Telekom több száz településen indít optikai hálózatfejlesztést, miközben már most 300 milliárd forintot költött infrastruktúrára. A cél egyértelmű: 2030-ra gyakorlatilag minden háztartás gigabitképes internethez jusson – még ott is, ahol eddig üzletileg nem érte meg. A kérdés már nem az, lesz-e gyors net, hanem az, ki marad le róla.
Új szintre lép a hazai digitalizáció: a Magyar Telekom nagyszabású optikai hálózatfejlesztést indít uniós és saját forrásból, aminek célja, hogy néhány éven belül gyakorlatilag minden magyar háztartás számára elérhetővé váljon a gigabitképes internet. A DIMOP Plusz 3.1.2-25 Gigabit Magyarország Program keretében a vállalat 20,3 milliárd forint vissza nem térítendő támogatást nyert el, amelyből 16 vármegye 41 járásában fejleszt, több mint 500 települést érintve. A beruházás eredményeként 118–120 ezer új igényhely kapcsolódik be a hálózatba 2028 végéig, miközben a kivitelezés már 2026-ban elindul.

A program azonban csak egy szelete annak a jóval nagyobb ívű stratégiának, amelyben a Telekom az elmúlt években a hazai digitális infrastruktúra egyik legnagyobb fejlesztőjévé vált.

„Nem kampány, hanem stratégia” – 300 milliárdos hálózatépítés
Nagy Péter műszaki vezérigazgató-helyettes szerint a jelenlegi fejlesztési hullám gyökerei egészen 2019–2020-ig nyúlnak vissza, amikor a Telekom tudatosan döntött az optikai és mobil-infrastruktúra párhuzamos modernizációja mellett.

„Az elmúlt öt évben mintegy 300 milliárd forint értékben fejlesztettük a hálózatunkat” – mondta, hangsúlyozva, hogy ez nem kampányszerű beruházás, hanem következetes stratégia.

A számok ezt a léptéket jól mutatják: ma már körülbelül 4 millió háztartás számára elérhető gigabitképes hálózat, ebből nagyjából 3 millió optikai alapon működik, míg 1 millió még HFC- (koaxiális) technológián. A fejlesztések azonban nem lassulnak: 2026-ban további 300 ezer háztartás bekötése szerepel a tervekben.

A háttérben egyértelmű piaci kényszer áll. Az adatforgalom évről évre gyors ütemben nő: a vezetékes hálózatokon 17-18 százalékos, a mobilnál akár 20-25 százalékos bővülés is tapasztalható. Ez folyamatos kapacitásfejlesztést igényel, amelyet a Telekom már most előkészít: a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemmel közösen olyan hálózatméretezésen dolgoznak, amely akár 50 gigabites sebességet is lehetővé tesz a jövőben.

Nagy Péter szerint a végcél világos: 2030-ra egységes, optikára épülő infrastruktúra, amelyben a jelenlegi párhuzamos technológiák fokozatosan háttérbe szorulnak.

A „fehér foltok” felszámolása: üzletileg nem, társadalmilag annál inkább
A DIMOP-program egyik legfontosabb eleme, hogy olyan területekre is eljut a korszerű hálózat, ahol eddig nem volt gazdaságos fejleszteni. Kövesi Gabriella szabályozási igazgató kiemelte: a pályázati konstrukció kifejezetten azokra az úgynevezett fehér igényhelyekre fókuszál, ahol nincs gigabitképes infrastruktúra.

„A Telekom nemcsak a támogatott projekteket viszi, hanem jelentős önerős fejlesztéseket is vállalt: mintegy 560 ezer igényhelyet építünk ki piaci alapon” – mondta. A két szám együtt mutatja a stratégia lényegét: a vállalat egyszerre reagál piaci és társadalmi igényekre.

A szabályozás sajátossága, hogy ahol a Telekom vállalta a piaci alapú fejlesztést, ott más szolgáltató nem kaphat állami támogatást ugyanarra a területre. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a vállalat jelentős mértékben meghatározza a fejlesztési térképet.

A beruházások háromnegyede kevésbé fejlett régiókban valósul meg, különösen Észak-Magyarországon, az Észak-Alföldön és a Dél-Dunántúlon. A cél nemcsak az infrastruktúra fejlesztése, hanem a digitális szakadék csökkentése is.

Rézmentes jövő, de nem egyik napról a másikra
A Telekom hosszabb távú célja, hogy 2030-ra megszüntesse a rézalapú szolgáltatásokat. Jelenleg még mintegy 280 ezer előfizető használ ilyen hálózatot, de számuk folyamatosan csökken. Az átállás ugyanakkor nem erőszakos: a vállalat fokozatosan, edukációval és ajánlatokkal tereli az ügyfeleket az új technológiák felé.

„Nem hagyunk senkit szolgáltatás nélkül” – hangsúlyozta Nagy Péter. Ha az optika nem megoldható, vezeték nélküli technológiával (fixed wireless access) biztosítják az internetelérést.

A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy a hálózatépítés nem egyetlen technológia kizárólagosságáról szól, hanem egy rugalmas rendszer kialakításáról. Ugyanakkor a stratégiai irány egyértelmű: a réz háttérbe szorul, a HFC csak átmeneti megoldás, az optika pedig a végpont.

AI a hálózatban: nemcsak gyorsabb, hanem okosabb is lesz
A fejlesztések nem csak a sebességről szólnak. Nagy Péter szerint az új generációs hálózatok már mesterséges intelligenciával működnek, amely képes optimalizálni az energiafelhasználást és a kapacitáselosztást.

A rendszer például automatikusan csökkenti a hálózati elemek működését alacsony forgalmú időszakokban, hasonlóan ahhoz, ahogy egy okostelefon „alvó módba” kapcsol. Ez nemcsak költséghatékonyabb működést tesz lehetővé, hanem a fenntarthatósági célokhoz is hozzájárul.

Kövesi Gabriella ehhez kapcsolódva kiemelte: minél korszerűbb egy infrastruktúra, annál energiahatékonyabb. A DIMOP-programban ezért a környezeti szempontok is hangsúlyosak, a kivitelezés során például jelentős mennyiségű anyag újrahasznosítása történik.

Engedélyek, önkormányzatok, infrastruktúra: a láthatatlan akadályok
A fejlesztések egyik legnagyobb kihívása nem a technológia, hanem az engedélyezés és az infrastruktúra-hozzáférés. Kövesi Gabriella szerint egy hároméves programból akár egy évet is elvihetnek az egyeztetések az önkormányzatokkal és az áramszolgáltatókkal.

A problémák sokszor helyi szinten jelentkeznek: példaként említett olyan települést, ahol csak föld alatt engedélyezik a kábelezést, ami jelentősen megdrágítja és lassítja a beruházást. Más esetekben az oszlophasználat feltételei okoznak konfliktust.

A Telekom ugyanakkor abban bízik, hogy a növekvő lakossági igények nyomást gyakorolnak a helyi döntéshozókra, és hosszabb távon egyszerűbbé válik a fejlesztések lebonyolítása.

Magyarország már most előrébb jár – de a cél még messze van
A Telekom értékelése szerint Magyarország digitális infrastruktúrája már jelenleg is az uniós átlag felett áll: a gigabitképes lefedettség 80 százalék körül alakul, szemben az EU 69 százalékos szintjével. Ez azonban csak kiindulópont.

A következő évek tétje az, hogy ez az előny tartóssá válik-e, és sikerül-e valóban egységes, jövőálló hálózatot létrehozni. A Telekom célja egyértelmű: egy „egységes magenta színű ország”, ahol a széles sávú internet nem kiváltság, hanem alapinfrastruktúra.

A most induló fejlesztések így nem csupán új kábelekről szólnak, hanem arról, hogy Magyarország milyen pozíciót foglal el a digitális gazdaság következő évtizedében.

Tovább a cikkre: index.hu (Kaszás Gábor)

Az évtized végére elbúcsúzhatunk a rézhálózatoktól

Javában zajlik a Gigabit Magyarország Program pályázat tervezési és kivitelezési szakasza, melynek eredményeként praktikusan alig lesz olyan háztartás vagy igényhely az országban, ahová ne érne el valamelyik hazai távközlési cég optikai hálózata. Ezt követően már csak a régi technológiákhoz végsőkig ragaszkodó előfizetőket kell meggyőzni a váltásról.
Soha nem látott keretösszeggel, csaknem 85 milliárd forintnyi vissza nem térítendő fejlesztési támogatással locsolja meg a hazai távközlési infrastruktúrát a Gigabit Magyarország Program (hivatalos nevén DIMOP Plusz 3.1.2-25), mely összhangban áll azzal ez Európai Uniós törekvéssel, hogy 2030-ra minden magyar háztartás számára elérhetővé váljon a gigabites letöltési sebességet kínáló vezetékes hálózat.

A program részleteiről a pályázaton a 4iG Csoporthoz tartozó 2Connect Kft. után a második legnagyobb támogatási összeget elnyert Magyar Telekom tartott háttérbeszélgetést, melyen szóba kerültek a kitűzött célok mellett a meglévő hálózatokkal kapcsolatos további tervek is.

A Magyar Telekomnak látszólag sok dolga nincs a programmal, hiszen a cég szerint a szolgáltató gigabitképes hálózata már most elér több mint négymillió igényhelyet (ez leegyszerűsítve a potenciálisan elérhető háztartások és vállalkozások száma), amiből jelenleg 3,16 millió már a legkorszerűbb, elméletileg akár szimmetrikusan 10 Gbps sávszélességet kínáló XGS-PON alapú optikai eléréssel kaphatja a hozzáférést (a valóságban a lakossági ügyfeleknek meg kell elégedniük „csupán” 4/2 Gbps-sel).

Sörétes puskával lőni egy térképre

Bár a fentiek alapján úgy tűnhet, hogy ma már mindenkihez elér a legfejlettebb infrastruktúra az országban, a gigabitképes igényhelyek elhelyezkedése kissé olyan képet mutat a mai napig, mintha „sörétes puskával lőttek volna rá a térképre” – hozta fel a hasonlatot a beszélgetésen Dr. Kövesi Gabriella, a telekom szabályozási igazgatója.

A „fehér területek” ellátására a vállalat a programban összesen 20,319 milliárd forintnyi vissza nem térítendő támogatási forrást nyert el, melyben 16 vármegye 41 járásában, azon belül pedig összesen mintegy 500 településen hajtja végre a hálózatfejlesztést 2028 végéig.

A társaság önerőből ennél jóval nagyobb volumenben építkezik, amit jól jelez, hogy cég műszaki vezérigazgató-helyettese, Nagy Péter és Kovács Róbert vezetékes hálózatfejlesztési vezető a tegnapi eseményen arról számoltak be, hogy az optikai hálózat elérése idén is mintegy 300 ezer új igényhellyel fog bővülni.

Mivel a Gigabit Magyarország Program a kohéziós alapból biztosít forrásokat, ez a pályázat nem érinti a fővárost, ahol a szolgáltatóknak teljes mértékben önerőből kell építkezniük. Ez leginkább azok számára lehet rossz hír, akik jelenleg kábelnetes területen laknak, a HFC infrastruktúra ugyanis abból a szempontból kissé mostoha helyzetben van, hogy bár lefelé irányban képes a gigabites sávszélesség elérésére, visszirányban már jóval korlátozottabb a kapacitás – és ez már így is marad, míg „oda nem ér az optika”, erősítette meg kérdésünkre Kovács.

Ennél valamivel nehezebb helyzetben vannak azok az ügyfelek, akiknél jelenleg is a zömében a ’90-es években kiépített rézhálózaton keresztül, xDSL-technológiával tud kizárólag biztosítani hozzáférést a szolgáltató, ilyen igényhelyek azonban ma már jellemzően csak az elszórt kistérségi településeken jellemzők.

A hálózatfejlesztésekkel megérkező optikai infrastruktúrával a Telekomnál a régi, rézalapú hálózat további fenntartása műszaki és gazdasági szempontból egyre kevésbé indokolt, a cégnek azonban komoly dilemmát okoz, hogy még ma is jelentős számú háztartásban használják az elavult vezetékes technológiát.

Rezesbanda

A szolgáltatónak konkrétan jelenleg is mintegy 280 ezer xDSL-ügyfele van, akik jellemzően a megszokott, bevált rendszerhez végsőkig ragaszkodó, többnyire idősebb korosztályba tartozó előfizetők. Náluk a váltás már az elérési pont szükségszerű átkábelezésén elbukik, ugyanakkor a szolgáltatónak idővel rendelkezésére állnak olyan eszközei, amivel mégis jobb belátásra tudja bírni az előfizetőt.

Amennyiben a sales tehetetlennek bizonyul, a Telekom 60 napos határidővel egyoldalúan felmondhatja a rézalapú elérésre kötött előfizetést, ezzel a módszerrel pedig egyre gyakrabban is él majd a szolgáltató az évtized végéhez közeledve, de kizárólag azokon a területeken, ahol az optikai infrastruktúra alternatívaként rendelkezésre áll.

Az Európai Unió egyébként úgy tűnik, meg is követeli majd a tagállamoktól a rézhálózatok teljes lekapcsolását, melyet országonként más-más határidővel, előre kialakított ütemterv szerint kellene végrehajtani, legalábbis a még formálódó Digital Networks Act (DNA) előírásai szerint. Az átfogó uniós jogszabály e rendelkezését leginkább a Magyar Telekom anyavállalata, a Deutsche Telekom illette bírálattal, mivel a cég német hálózatában jelenleg több mint 13 millió előfizetést szolgálnak ki rézalapú hálózaton.

Tovább a cikkre: hwsw.hu (Koi Tamás)