Néhány éven belül eltűnhetnek a „fehér foltok” a magyar térképről: a Telekom több száz településen indít optikai hálózatfejlesztést, miközben már most 300 milliárd forintot költött infrastruktúrára. A cél egyértelmű: 2030-ra gyakorlatilag minden háztartás gigabitképes internethez jusson – még ott is, ahol eddig üzletileg nem érte meg. A kérdés már nem az, lesz-e gyors net, hanem az, ki marad le róla.
Új szintre lép a hazai digitalizáció: a Magyar Telekom nagyszabású optikai hálózatfejlesztést indít uniós és saját forrásból, aminek célja, hogy néhány éven belül gyakorlatilag minden magyar háztartás számára elérhetővé váljon a gigabitképes internet. A DIMOP Plusz 3.1.2-25 Gigabit Magyarország Program keretében a vállalat 20,3 milliárd forint vissza nem térítendő támogatást nyert el, amelyből 16 vármegye 41 járásában fejleszt, több mint 500 települést érintve. A beruházás eredményeként 118–120 ezer új igényhely kapcsolódik be a hálózatba 2028 végéig, miközben a kivitelezés már 2026-ban elindul.
A program azonban csak egy szelete annak a jóval nagyobb ívű stratégiának, amelyben a Telekom az elmúlt években a hazai digitális infrastruktúra egyik legnagyobb fejlesztőjévé vált.
„Nem kampány, hanem stratégia” – 300 milliárdos hálózatépítés
Nagy Péter műszaki vezérigazgató-helyettes szerint a jelenlegi fejlesztési hullám gyökerei egészen 2019–2020-ig nyúlnak vissza, amikor a Telekom tudatosan döntött az optikai és mobil-infrastruktúra párhuzamos modernizációja mellett.
„Az elmúlt öt évben mintegy 300 milliárd forint értékben fejlesztettük a hálózatunkat” – mondta, hangsúlyozva, hogy ez nem kampányszerű beruházás, hanem következetes stratégia.
A számok ezt a léptéket jól mutatják: ma már körülbelül 4 millió háztartás számára elérhető gigabitképes hálózat, ebből nagyjából 3 millió optikai alapon működik, míg 1 millió még HFC- (koaxiális) technológián. A fejlesztések azonban nem lassulnak: 2026-ban további 300 ezer háztartás bekötése szerepel a tervekben.
A háttérben egyértelmű piaci kényszer áll. Az adatforgalom évről évre gyors ütemben nő: a vezetékes hálózatokon 17-18 százalékos, a mobilnál akár 20-25 százalékos bővülés is tapasztalható. Ez folyamatos kapacitásfejlesztést igényel, amelyet a Telekom már most előkészít: a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemmel közösen olyan hálózatméretezésen dolgoznak, amely akár 50 gigabites sebességet is lehetővé tesz a jövőben.
Nagy Péter szerint a végcél világos: 2030-ra egységes, optikára épülő infrastruktúra, amelyben a jelenlegi párhuzamos technológiák fokozatosan háttérbe szorulnak.
A „fehér foltok” felszámolása: üzletileg nem, társadalmilag annál inkább
A DIMOP-program egyik legfontosabb eleme, hogy olyan területekre is eljut a korszerű hálózat, ahol eddig nem volt gazdaságos fejleszteni. Kövesi Gabriella szabályozási igazgató kiemelte: a pályázati konstrukció kifejezetten azokra az úgynevezett fehér igényhelyekre fókuszál, ahol nincs gigabitképes infrastruktúra.
„A Telekom nemcsak a támogatott projekteket viszi, hanem jelentős önerős fejlesztéseket is vállalt: mintegy 560 ezer igényhelyet építünk ki piaci alapon” – mondta. A két szám együtt mutatja a stratégia lényegét: a vállalat egyszerre reagál piaci és társadalmi igényekre.
A szabályozás sajátossága, hogy ahol a Telekom vállalta a piaci alapú fejlesztést, ott más szolgáltató nem kaphat állami támogatást ugyanarra a területre. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a vállalat jelentős mértékben meghatározza a fejlesztési térképet.
A beruházások háromnegyede kevésbé fejlett régiókban valósul meg, különösen Észak-Magyarországon, az Észak-Alföldön és a Dél-Dunántúlon. A cél nemcsak az infrastruktúra fejlesztése, hanem a digitális szakadék csökkentése is.
Rézmentes jövő, de nem egyik napról a másikra
A Telekom hosszabb távú célja, hogy 2030-ra megszüntesse a rézalapú szolgáltatásokat. Jelenleg még mintegy 280 ezer előfizető használ ilyen hálózatot, de számuk folyamatosan csökken. Az átállás ugyanakkor nem erőszakos: a vállalat fokozatosan, edukációval és ajánlatokkal tereli az ügyfeleket az új technológiák felé.
„Nem hagyunk senkit szolgáltatás nélkül” – hangsúlyozta Nagy Péter. Ha az optika nem megoldható, vezeték nélküli technológiával (fixed wireless access) biztosítják az internetelérést.
A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy a hálózatépítés nem egyetlen technológia kizárólagosságáról szól, hanem egy rugalmas rendszer kialakításáról. Ugyanakkor a stratégiai irány egyértelmű: a réz háttérbe szorul, a HFC csak átmeneti megoldás, az optika pedig a végpont.
AI a hálózatban: nemcsak gyorsabb, hanem okosabb is lesz
A fejlesztések nem csak a sebességről szólnak. Nagy Péter szerint az új generációs hálózatok már mesterséges intelligenciával működnek, amely képes optimalizálni az energiafelhasználást és a kapacitáselosztást.
A rendszer például automatikusan csökkenti a hálózati elemek működését alacsony forgalmú időszakokban, hasonlóan ahhoz, ahogy egy okostelefon „alvó módba” kapcsol. Ez nemcsak költséghatékonyabb működést tesz lehetővé, hanem a fenntarthatósági célokhoz is hozzájárul.
Kövesi Gabriella ehhez kapcsolódva kiemelte: minél korszerűbb egy infrastruktúra, annál energiahatékonyabb. A DIMOP-programban ezért a környezeti szempontok is hangsúlyosak, a kivitelezés során például jelentős mennyiségű anyag újrahasznosítása történik.
Engedélyek, önkormányzatok, infrastruktúra: a láthatatlan akadályok
A fejlesztések egyik legnagyobb kihívása nem a technológia, hanem az engedélyezés és az infrastruktúra-hozzáférés. Kövesi Gabriella szerint egy hároméves programból akár egy évet is elvihetnek az egyeztetések az önkormányzatokkal és az áramszolgáltatókkal.
A problémák sokszor helyi szinten jelentkeznek: példaként említett olyan települést, ahol csak föld alatt engedélyezik a kábelezést, ami jelentősen megdrágítja és lassítja a beruházást. Más esetekben az oszlophasználat feltételei okoznak konfliktust.
A Telekom ugyanakkor abban bízik, hogy a növekvő lakossági igények nyomást gyakorolnak a helyi döntéshozókra, és hosszabb távon egyszerűbbé válik a fejlesztések lebonyolítása.
Magyarország már most előrébb jár – de a cél még messze van
A Telekom értékelése szerint Magyarország digitális infrastruktúrája már jelenleg is az uniós átlag felett áll: a gigabitképes lefedettség 80 százalék körül alakul, szemben az EU 69 százalékos szintjével. Ez azonban csak kiindulópont.
A következő évek tétje az, hogy ez az előny tartóssá válik-e, és sikerül-e valóban egységes, jövőálló hálózatot létrehozni. A Telekom célja egyértelmű: egy „egységes magenta színű ország”, ahol a széles sávú internet nem kiváltság, hanem alapinfrastruktúra.
A most induló fejlesztések így nem csupán új kábelekről szólnak, hanem arról, hogy Magyarország milyen pozíciót foglal el a digitális gazdaság következő évtizedében.
Tovább a cikkre: index.hu (Kaszás Gábor)
