Emlékszünk még azokra az időkre, amikor a lakásba bedobott katalógusokból választottuk ki a karácsonyi ajándékokat? Vagy amikor felhívtunk egy telefonos operátort, és a segítségét kértük? Akkoriban egy hús-vér ember ült a vonal másik végén vagy a bolt pultja mögött, akinek elmondtuk, mit keresünk, ő pedig ajánlott egy terméket. A mesterséges intelligencia most bizonyos értelemben ezt a személyes tanácsadást hozza vissza – csak sokkal gyorsabban és digitális formában.

Az elmúlt húsz évben megtanultuk, hogyan vásároljunk az interneten. Megtanultuk használni a keresőket, összehasonlítani az árakat, elolvasni az értékeléseket, majd néhány kattintással leadni a rendelést. A következő korszakban ebből egyre több feladatot vehet át a mesterséges intelligencia, amely helyettünk is keres, összehasonlít és ajánl, sőt, bizonyos esetekben a vásárlást is intézi. Deák András, az „AI First Commerce – Az AI-korszak kereskedelme” című előadásában az AI Summit konferencián arról beszélt: a technológia alapjaiban alakíthatja át azt, ahogyan a fogyasztók termékeket keresnek és vásárolnak.

A linkektől az azonnali válaszokig

Vegyünk egy egyszerű példát. Ha valaki futócipőt szeretne vásárolni, korábban beírta a keresőbe, hogy „futócipő árak”, majd végigböngészte a találatokat, elolvasta a vásárlói értékeléseket, összehasonlította az árakat, és megpróbálta eldönteni, melyik modell felel meg számára. Egy AI-alapú keresésnél azonban már egészen más lehet a kiindulópont. A vásárló például azt mondja: hetente kétszer fut aszfalton, kissé befelé dől a bokája, kényelmes cipőt keres, és legfeljebb 40 ezer forintot költene rá.

A különbség nem pusztán annyi, hogy az AI gyorsabban keres. A rendszer a kérdés mögötti igényt próbálja megérteni, majd ennek alapján szűkíti le a lehetőségeket; nem több ezer linket ad, hanem néhány konkrét ajánlatot. Ez már a kereskedelemben is érzékelhető változás, hiszen az AI-t egyre többen használják termékinformációk gyűjtésére, összehasonlításra és vásárlási döntések támogatására.

Már nemcsak a Google-nak kell megfelelni

A hagyományos keresőoptimalizálás (SEO) évekig arról szólt, hogy egy webáruház hogyan kerülhet a Google találati listájának élére. A cél az volt, hogy a vásárló meglássa a linket, rákattintson, majd a webshopban folytassa a keresést. Az AI-alapú keresés ezt a logikát részben átírhatja, hiszen érthető és megbízható információt kell adniuk.

Megjelentek az olyan fogalmak, mint az AEO (Answer Engine Optimization) és a GEO (Generative Engine Optimization). Ezek leegyszerűsítve azt jelentik, hogy a vállalatoknak már nemcsak a hagyományos keresők, hanem az AI-rendszerek számára is megfelelően kell bemutatniuk a termékekről szóló információkat. A kérdés így már nem feltétlenül az, hogy a Google-ben ki jelenik meg elsőként, hanem az is, hogy az AI melyik terméket emeli ki válaszként, magyarázta a digitális üzletfejlesztési tanácsadó.

Ehhez pedig nem elég egy jól megírt reklámszöveg, hiszen a termékadatoknak pontosnak, részletesnek és összehasonlíthatónak kell lenniük. Ez újfajta versenyt is hozhat a kereskedők között: a vásárló előtt egyre kevésbé az lesz látható, hogy tíz hasonló termék közül melyiket választja, hanem előfordulhat, hogy az AI eleve háromra szűkíti a választékot.

A világ nagy kereskedelmi vállalatai már különböző formákban kísérleteznek, így például az IKEA olyan AI-alapú lakberendezési megoldásokkal próbálkozik, amelyeknél a vásárló lefotózhatja a helyiséget, a rendszer pedig a tér alapján segíthet elképzelni, hogyan mutatna benne egy új bútor. A digitális technológia így nem pusztán információt ad a termékről, hanem a vásárló saját környezetébe helyezi azt.

A divatban hasonló irányba fejlődnek a virtuális próbafülkék, az AI a testalkat vagy a korábbi vásárlások alapján segíthet a megfelelő méret kiválasztásában. A Tesco pedig már az úgynevezett agentic commerce, vagyis az AI-ügynökök által támogatott kereskedelem irányába mozdul. A változás lényege, hogy az AI fokozatosan nemcsak tanácsadó, hanem a vásárlási folyamat aktív szereplője lehet, tette hozzá Deák András.

Amikor már nem mi vásárolunk

Ekkor érkezünk el a következő nagy lépcsőfokhoz. Az AI fejlődésének egyik legérdekesebb iránya az úgynevezett autonóm vagy AI-ügynökök megjelenése. Ezek nem egyszerűen válaszolnak egy kérdésre, hanem egy összetettebb feladatot is végre tudnak hajtani.

A különbség jól látható egy egyszerű példán. Korábban azt kérdeztük az AI-tól: „Melyik a legjobb mosószer 3000 forint alatt?” A következő szint már inkább így hangzik: „Intézd el a szokásos hétvégi bevásárlást! Keresd meg a kedvenc márkáinkat, figyeld az akciókat, maradj 30 ezer forintos kereten belül, és válassz pénteki kiszállítást!”

Ebben az esetben az AI-nak meg kell keresnie a megfelelő termékeket, össze kell hasonlítania az árakat, figyelembe kell vennie a korábbi preferenciákat, össze kell állítania a kosarat, majd adott esetben a kiszállítást is el kell intéznie. A vásárló szerepe közben egyre inkább döntéshozóvá válhat: a gép elvégzi a keresés és összehasonlítás jelentős részét, az ember pedig jóváhagyja a végső döntést.

A bizalom lesz az egyik legfontosabb kérdés

Ez elsőre kényelmesnek tűnik, de komoly bizalmi kérdéseket is felvet. Mennyire engedjük át a döntést egy algoritmusnak? Mennyire ismeri az AI a preferenciáinkat? Mit kezd a költségkerettel? Mi történik akkor, ha az általa kiválasztott termék mégsem az, amit valójában szerettünk volna? A mesterséges intelligencia térnyerése ezért nem feltétlenül azt jelenti, hogy a fogyasztó minden döntést átad a gépnek.

Valójában a vásárlásból eltűnik a felesleges keresgélés, az AI összefoglalja a legfontosabb különbségeket, ami jelentős időmegtakarítást jelenthet. Ugyanez igaz a kompatibilitásra vagy a méretre. Egy megfelelően működő AI-rendszer például figyelmeztethet arra, hogy egy kiválasztott alkatrész nem kompatibilis a már meglévő készülékkel, vagy hogy egy adott ruhaméret a korábbi vásárlások alapján valószínűleg nem megfelelő.

A bizalom azonban éppen ezért felértékelődik. Minél több döntést engedünk át a rendszernek, annál fontosabbá válik, hogy értsük, milyen adatok alapján ajánl, mennyire megbízhatóak az információi, és milyen érdekek befolyásolhatják az ajánlást.

A boltoknak is újra kell gondolniuk a működésüket

A változás természetesen nemcsak a vásárlókat érinti. A kereskedők számára az AI egyszerre jelenthet hatékonyságnövelő eszközt és új versenyhelyzetet. A monoton feladatok – például termékleírások elkészítése vagy az ügyfélszolgálati megkeresések első szintű kezelése – egyre inkább automatizálhatók. A munkatársak így nagyobb hangsúlyt helyezhetnek azokra a feladatokra, ahol valóban szükség van emberi döntésre és szakértelemre.

Közben azonban a termékadatok minősége is felértékelődik. Ha a kereskedő azt szeretné, hogy az AI-rendszerek megfelelően ajánlják a termékeit, pontos és jól strukturált információkat kell biztosítania róluk. Ezért az AI-korszak nem egyszerűen új chatbotokról vagy látványos digitális megoldásokról szól, hiszen ugyanúgy szükség van jó adatokra, megbízható rendszerekre és jól működő folyamatokra.

A Google után jön az AI

Összességében a változás lényege nem az, hogy a gép gyorsabban keres helyettünk, hanem az, hogy a keresésből fokozatosan döntéstámogatás, a döntéstámogatásból pedig akár önálló cselekvés válhat. A vásárló így tíz év múlva talán nem azt kérdezi majd, hogy „Hol kapok ilyen terméket?”, hanem egyszerűen elmondja, mire van szüksége, milyen keretből gazdálkodik, milyen szempontok fontosak számára.

A digitális asszisztens pedig elvégzi a keresés, az összehasonlítás és akár a vásárlás jelentős részét. Ahogyan annak idején a mobiltelefon néhány érintésre egyszerűsítette a vásárlást, úgy az AI a következő lépést jelentheti: nem nekünk kell megtalálnunk a megfelelő terméket, hanem egyre inkább nekünk kell megfogalmaznunk, hogy milyen problémát szeretnénk megoldani, hangsúlyozta Deák András digitális üzletfejlesztési tanácsadó.

Tovább a cikkre: economx.hu (Farkas Tibor)

A Google beveti a csodafegyvereket, felforgatja a vásárlási szokásainkat, már semmi sem lesz a régi

A digitális kereskedelem történetében mérföldkőhöz érkeztünk: az előttünk álló ünnepi szezon lesz az első olyan globális kereskedelmi időszak, amelyet az alapoktól kezdve a mesterséges intelligencia alakít és hajt.

Az elméleti kísérletek és tesztfázisok után a generatív AI elérte azt a technológiai érettséget, amely gyökeresen megváltoztatja a vásárlói döntéshozatalt, a keresési mintázatokat és az e-kereskedelmi platformok teljes működését. A Google és az Ipsos közös nemzetközi kutatási adatai rávilágítanak arra, hogy a fogyasztói magatartás drámai átalakuláson ment keresztül.

A mai vásárlók elvárják, hogy villámgyorsan, mégis megalapozott és átgondolt döntéseket hozhassanak, mondta Vadász Illés, a Google egyik legelismertebb hazai szakértője a „Keresésből checkout: az AI-vezérelt kereskedelem következő korszaka” című előadásában az AI Summit 2026 konferencián.

A felmérések szerint az AI-t használó vásárlók 90 százaléka aktívan támaszkodik a technológiára a vásárlás előkészítésében, 70 százalékuk nyilatkozott úgy, hogy az AI közvetlenül javította a vásárlási élményét, míg 77 százalékuk állítja: az AI-alapú válaszoknak köszönhetően lényegesen gyorsabban és megfontoltabban tud jó döntéseket hozni.

Az AI-alapú keresőrendszerekben a vásárlói út (customer journey) alapvetően lerövidül: lecsökken az első impulzus és a tényleges tranzakció közötti idő, valamint az ehhez szükséges érintési pontok (touchpointok) száma. Ennek hátterében a keresési viselkedés három fő változása áll:

Háromszor hosszabb és komplexebb keresőkérdések: a felhasználók már nem csupán kulcsszavakban gondolkodnak, hanem részletes, kontextusba helyezett mondatokban teszik fel kérdéseiket.
Inspiráció és problémaalapú megközelítés (brainstorming keresés): a keresések 75 százaléka tárgykeresés vagy ötletelés típusú. Az AI-támogatott brainstorming keresések akár 30 százalékkal gyorsabban juttatják el a felhasználót a megoldásig. A vásárló gyakran nem konkrét terméket keres, hanem egy élethelyzetre vagy problémára vár megoldást.
Hangulat- és kontextusalapú kategória-összehasonlítás: olyan egymástól eltérő termékkategóriák váltak közvetlenül összehasonlíthatóvá a felhasználó egyedi igényei és hangulata alapján, amelyeket korábban a hagyományos keresők képtelenek voltak lekezelni.

Technológiai háttér: Shopping Graph és a Universal Commerce Protocol (UCP)

A vásárlási élmény teljes körű leegyszerűsítése mögött egy gigantikus adat- és infrastruktúra-architektúra áll. Ennek motorja a Google Shopping Graph adatbázisa, amely több mint 60 milliárd termékajánlatot és elemet tartalmaz, óránként több mint 3 milliárd frissítést és adatváltozást dolgoz fel valós időben, valamint összeköti a Merchant Center adatait, a Google Keresőt, a YouTube-ot és a Gemini MI-modelleket.

A transzformáció igazi áttörését a Universal Commerce Protocol (UCP) jelenti. Ez egy nyílt forráskódú, szabványosított protokoll, amely lehetővé teszi a különböző rendszerek, kereskedői backendek és AI-ügynökök közötti zökkenőmentes, közvetlen kommunikációt. Az UCP segítségével a keresési találati oldalon vagy a tartalomfogyasztás közben (például YouTube videó nézése közben) megjelenő termékeknél elérhetővé válik az azonnali tranzakció (Buy gomb).

A felhasználó anélkül vásárolhatja meg a terméket a kereskedőtől (Google Pay és biometrikus hitelesítés bevonásával), hogy elhagyná a platformot. A háttérben az AI-ügynökök 3 percen belül egyeztetik a készletet, a szállítási költségeket és a címet. Azonban hangsúlyozni kell, hogy a Google nem válik kereskedővé, nem épít saját raktárkészletet. A tranzakció és a vásárlóval való üzleti kapcsolat mindvégig közvetlenül a kereskedőnél marad, miközben a platform lebontja a konverziós gátakat és súrlódásokat.

A jövő vásárlási élménymoduljai

Az AI-ügynökök terjedésével az e-kereskedelmi felületek interaktívvá és dinamikussá válnak:

Kereskedői AI-ügynökök: a felületen ügynökök válaszolnak a termékspecifikus kérdésekre, élőben ellenőrzik a raktárkészletet és személyre szabott ajánlatokat adnak.
Virtuális próbafülke és kiterjesztett valóság: saját fotó vagy szobakép alapján az AI valós időben jeleníti meg, hogyan áll a ruha, vagy miként mutat a bútor a térben.
Univerzális kosár és tartalomba ágyazott vásárlás: a YouTube-on vagy külső cikkekben azonnal kosárba tehetők a termékek, drasztikusan csökkentve a kosárelhagyások arányát.

De hogyan készüljenek fel a kereskedők?

Bár egyes funkciók fokozatosan jelennek meg a hazai piacon, a felkészülést most kell megkezdeni. A sikeres átálláshoz három alapvető pillér szükséges:

Adatminőség és strukturált termékadatok: az AI-rendszerek kizárólag kiváló minőségű, ellenőrizhető adatból tudnak dolgozni. Alapvető fontosságú a gazdag termékleírások, egyértelmű azonosítók, rendszerezett tulajdonságok és kiemelkedő felbontású, vizuálisan sokszínű képek használata.
Reagálóképesség és automatikus kampánykezelés: a keresési igények hirtelen és kiszámíthatatlanul jelennek meg. A statikus büdzsék és manuális beállítások nem tudják lekövetni a dinamikus trendeket. Smart kampányok használata javasolt, rugalmas vagy cél-alapú keretekkel, hogy a rendszer ne hagyja ki a váratlan konverziós csúcsokat.
Rendszerinteroperabilitás és nyílt protokollok: a jövő e-kereskedelme a nyílt interfészeken múlik. A kereskedői backend rendszereket fel kell készíteni az API-alapú integrációkra és a Universal Commerce Protocol (UCP) támogatására, hogy a saját kereskedői ágensek zökkenőmentesen kommunikálhassanak a vásárlói oldalon megjelenő AI-ügynökökkel.

Vagyis az első valóban AI-vezérelt karácsonyi szezon nem csupán egy technológiai frissítés, hanem a digitális kereskedelem új szakasza. Azok a kereskedők, akik időben gondoskodnak az adataik tisztaságáról, automatizálják marketingfolyamataikat és nyitnak az interfész-alapú ügynök-kommunikáció felé, behozhatatlan versenyelőnyre tehetnek szert a gyorsan átalakuló hazai és nemzetközi piacon.