Akár cinikusnak is mondható az a kiszivárgott belső feljegyzés, amelyben a Meta eléggé megkérdőjelezhető módon indokolja meg, miért próbálna arcfelismerést tenni az okosszemüvegeibe.

Az arcfelismerés még állami szinten is aggályos, hát még akkor, ha akár a hétköznapi ember számára is elérhetővé válna egy ilyen megoldás. Nem véletlen, hogy számos szervezet tiltakozik ellene, viszont a Meta úgy gondolja, hogy talán épp most érkezett el az idő arra, hogy ilyen képességgel szerelje fel a szemüvegeit, és az érvei igencsak cinikusak.

A The New York Times szellőztette meg egy belső feljegyzésüket, amely szerint az Egyesült Államokban jelenleg uralkodó politikai zűrzavar talán elvonja a kritikusok figyelmét. „Egy dinamikus politikai környezetben fogunk elindulni, ahol sok civil társadalmi csoport, amelyektől azt várnánk, hogy megtámadnak minket, más problémákra összpontosítaná erőforrásait” – idézi az említett forrás a hardvereken, többek között okosszemüvegeken dolgozó Meta Reality Labs dokumentumát. Mindez már csak azért is érdekes, mert öt évvel ezelőtt éppen azért állították le az arcfelismerő rendszert (amely a közösségi oldalán található fotókon szereplők címkézésére szolgált), mert a megoldás technológia adatvédelmi és jogi aggályokat vetett fel.

Ami viszont állítólag most készül a Meta okosszemüvegeihez, az enyhén szólva is ijesztő. A belsőleg „Name Tag” néven futó funkció ugyanis lehetővé tenné az okosszemüveg viselői számára, hogy azonosítsák az embereket, és a Meta mesterséges intelligencia asszisztensén keresztül információkat szerezzenek róluk.

Ez a technikai képesség akár hasznos is lehet, hiszen segíthet a látássérülteknek vagy az arcvakságban szenvedőknek, hogy felismerjék a barátaikat vagy a családtagjaikat. A valóságban viszont úgy tűnik, hogy a Meta nem csak ilyen célokból használná a funkciót. A New York Times szerint a vállalat szemüvegének „szuperérzékelő” képességein dolgozik, amely lehetővé tenné, hogy az eszköz kamerái és mikrofonja rögzítse az információkat, amikor valaki viseli azt, és nem csak akkor, amikor kifejezetten felvétel készül. Az ilyen szemüvegek pedig még szélesebb körű etikai dilemmákat vetnek fel, mint az arcfelismerő kamerák. A Meta szemüvege felvétel közben általában világít, de vajon egy új szemüveg is ilyet tesz majd felvétel közben? De még ha így is lenne, a szemüvegnek köszönhetően bárki egyfős megfigyelőcsoporttá változhat.

A Meta okosszemüvege – a vállalat adatvédelmi irányelveinek megfelelően – már most is gyűjti az összes képet és beszélgetési átiratot reklámozási célokra és a mesterséges intelligencia betanításához. Egy új, szüntelenül áramló videó a folyamatosan felvevő szemüvegből új aranybányává válhatna a Meta számára, arról nem is beszélve, hogy a vállalat már most is rengeteg felhasználói információval látja el a szövetségi kormányt. Az amerikai Forbes nagyjából egy éve a Proton elemzőcég adatait idézte, amelyek szerint a szövetségi kormánynak átadott fiókok száma 675 százalékkal nőtt 2014 és 2024 között.

Az arcfelismerés még állami szinten is aggályos, hát még akkor, ha akár a hétköznapi ember számára is elérhetővé válna egy ilyen megoldás. Nem véletlen, hogy számos szervezet tiltakozik ellene, viszont a Meta úgy gondolja, hogy talán épp most érkezett el az idő arra, hogy ilyen képességgel szerelje fel a szemüvegeit, és az érvei igencsak cinikusak.

Állítólag maga Mark Zuckerberg is közelít a Trump-adminisztrációhoz, már csak azért is – jegyzi meg a Gizmodo –, mert nemrégiben nyertek egy szövetségi trösztellenes perben, amelyet az Instagram és a WhatsApp felvásárlása miatt indítottak. Ezek után feltehető, hogy Zuckerberg nem fog nemet mondani a Fehér Háznak, így nem túlzás arra gondolni, hogy a vállalat együttműködne a szövetségi hatóságokkal az okosszemüvegek által gyűjtött felhasználói adatok kiadásában

A Meta egyelőre nem erősítette meg a fentieket.

Tovább a cikkre: hvg.hu

Az amerikai kormány több millió Google-, Apple- és Meta-felhasználói fiók hozzáférését követeli

Az elmúlt 10 évben több mint hatszorosára nőtt a Google, az Apple és a Meta által az amerikai kormánynak átadott felhasználói fiókok száma.

A Proton elemzése szerint a cégek az elmúlt évtizedben 3,1 millió fiók adatait adták át az amerikai hatóságoknak, beleértve az e-maileket, fájlokat, üzeneteket és más, rendkívül személyes információkat.

2014 vége és 2024 eleje között a Google által megosztott fiókok száma 530%-kal, a Meta esetében pedig 675%-kal ugrott meg. Az Apple további 632%-ot osztott meg ebben az időszakban, bár ez utóbbi részben a 2022-es év atipikus második felének volt köszönhető, amikor a vállalat több mint 300 000 fiókot osztott meg.

A Proton szerint az amerikai adatigénylések száma az elmúlt 10 évben gyorsan és folyamatosan nőtt, függetlenül attól, hogy melyik politikai párt volt a Fehér Házban.

„A múltban a kormányzat hatalmas, összetett és jogilag megkérdőjelezhető megfigyelési apparátusra támaszkodott, amelyet olyan szervezetek működtettek, mint az NSA. De a megfigyelőkapitalizmus megjelenésének köszönhetően erre már nincs szükség” – mondta Raphael Auphan, a Proton operatív igazgatója.

„A kormánynak mindössze egy kérésre van szüksége a kaliforniai nagy technológiai cégeknek ahhoz, hogy szinte mindent megtudjon, amire valaha is szüksége lehet. És amíg a nagy technológiai cégek nem hajlandók széles körű, végponttól végpontig terjedő titkosítást bevezetni, ezek a hatalmas, privát adatkészletek továbbra is ki vannak téve a visszaéléseknek” – tette hozzá Auphan.

Az amerikai kormányzati adatgyűjtés szintje lényegesen magasabb, mint a legtöbb más országban. Valójában az elmúlt 12 hónapban, amelyre vonatkozóan adatok álltak rendelkezésre, a Google és a Meta több kérést kapott az amerikai kormánytól – közel félmilliót –, mint a Fourteen Eyes Surveillance Community többi tagja együttvéve.

A Meta és a Google második legtöbb kérése Németországból érkezett 174 664, Franciaországból pedig 60 738 volt. A skála alsó végén Norvégia állt, mindössze 704-et.

Az amerikai adatok nem tartalmazzák a külföldi hírszerzési megfigyelési törvény (Foreign Intelligence Surveillance Act) alapján a Meta és a Google felé benyújtott tartalomkérelmeket, amelyek száma szintén 2171%-kal, illetve 594%-kal nőtt ugyanebben az időszakban.

„A FISA tartalomkérelmek különösen aggasztóak, mivel titkos bíróságok adják ki őket, kevés felügyelet mellett, és a vállalatok jogilag nem utasíthatják el őket” – mondták a kutatók.

Tavaly a The Times egyik újságírója adatait kérte le a Metától – és 20 000 oldalnyi információt kapott, beleértve 20 000 olyan weboldalakkal és alkalmazásokkal végzett interakciót, amelyek nem is voltak közvetlenül összekapcsolva a Meta-fiókjaival.

A Meta közölte, hogy minden kérést felülvizsgál, és elutasíthatja azokat, amelyek túlságosan általánosnak vagy homályosnak tűnnek, vagy nagyobb konkrétumot kérhetnek.

„Hogy világos legyen, nem hibáztatjuk a nagy technológiai vállalatokat azért, mert eleget tesznek a törvényes, korlátozott adatigényléseknek. Minden vállalatnak be kell tartania az őket szabályozó ország törvényeit” – mondta Richie Koch, a Proton szerkesztője.

Azt mondta, nem alkalmazhatnak végponttól végpontig terjedő titkosítást, vagy akár minimalizálhatják a felhasználói adatgyűjtést anélkül, hogy tönkretennék a hirdetésalapú üzleti modelljeiket.

„A felhasználóik adatainak védelme érdekében ezeknek a vállalatoknak alapvetően meg kellene változtatniuk a pénzkereseti módszereiket, amire soha nem mutattak hajlandóságot” – mondta.

Tovább a cikkre: forbes.com (Emma Woollacott)